Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Igazságszolgáltatás a Buddhizmusban

Ez az esszé a Vesakh SIRISARA, 1992 Nemzetközi kiadása. A szerkesztő szívesen adott engedélyt, a Vesakh Sirisara különböző kiadásainak letöltésére. Az egyetlen kikötése, hogy ha használni szeretném a cikket, akkor pár szóban említsem meg a szerzőt és a kiadót. A Vesakh Sirisara,  Sri Lankán jelenik meg, évente egyszer . Nem nyereségszerzési céllal teszik közzé, hanem a  buddhista eszmék és eszmények terjesztésének céljából. Vannak, olyan kijelentések ebben a cikkben, amely a szerző véleménye, és nem feltétlenül tükrözik a kiadó, a szerkesztő vagy a magam véleményét.

 

theravada.jpg

Igazságszolgáltatás a  Buddhizmusban

Ven. Vajiragnana

A londoni buddhista Vihara és Sangha Nayaka Vezetője, Nagy-Britanniában.                            

                                                                                                                                 Fordította; Bhante

 

  Napjainkban az "Igazságot" tévesen értelmezzük, és helytelenül fogjuk fel. Az erős emberre úgy tekintenek, hogy igazságos; és a gyengére, mint igazságtalanra; a győztes, vagy a sikeres az igazságos, és a legyőzött az igazságtalan. A háború után, háborús bűnösök mind a vesztesek oldalán voltak, akik a győztesek oldalán álltak, azok nem követtek el semmilyen bűncselekményt. Hogy ez mennyire igazságosságos vagy igazságtalan, ezt elemezzük napjainkban. Mindig a győztesek döntik el, hogy mi helyes és mi a helytelen. Következésképpen, a legyőzöttekre azt mondják, hogy igazságtalanok és a bűnösök. Ez a valóság.

 

  Az igazságszolgáltatás koncepciójában, két szintet különböztetnek meg, az egyéni igazságszolgatatást, és a társadalmi igazságszolgáltatást.

 

   Az egyéni szinten buddhizmus azt tanítja, hogy teljes egészében mi vagyunk a felelősek saját cselekvéseink következményeiért. Ez így igaz, a jelenlegi körülményeink az igazságos következményei, a múltban elkövetett cselekedeteinknek.

 

"Ha az ember beszennyeződött elmével beszél, vagy cselekszik, akkor azt szenvedés követi, éppen olyan, mintha egy igavonó ökör megrúgná... Ha az ember tiszta elmével beszél, vagy cselekszik, akkor azt boldogság követi, olyan mintha az embert egy másik ember árnyékként követné, segítené, és nem hagyná el soha.”                (Dhp.1/2)

 

  Ez a Kamma fogalma, ami Páli kifejezés, ennél szélesebb körben ismert a szanszkrit megfelelője - Karma. Ez a szó akaratlagos "cselekvést, tettet" jelent, amelyet aztán az elme átalakít beszéddé, és testi cselekedetté.

 

   Nem minden esetben lesz a Kammának következménye, de a Kamma az Öt Természeti Törvény (Niyama Dhamma) egyike. A Kamma egy olyan Természeti Törvény, mint; a gravitáció ereje, a szezonális változások, illetve a fa növekedése vagy a mag kihajtása. Ezek mindenképpen megtörténnek, ha akarjuk őket, ha nem.

 

  A Kamma külső beavatkozás nélkül működik, független, minden hivatal döntésétől. Egészséges cselekedetek következményei is egészségesek; egészségtelen cselekedetek következményei egészségtelenek lesznek. Ez a Természetes Igazságszolgáltatás Törvé-nye, amelynek nincsen megtorlás vagy jutalomosztó jellege, amelyet egy mindentudó vagy egy mindenható szabott ki ránk. Az ok (tetteink) termeli a következményt, a következmény magyarázza az okot. A cselekedetek visszahatást (következményt) okoznak.

  A Kamma mindig igazságos, soha nem igazságtalan; nem szeret, és nem gyűlöl; soha nem haragszik ránk, vagy elégedett velünk. A Kamma semmit sem tud rólunk, a tűzhöz hasonló – csak ég. Tehát, a Kamma személytelen.

Így teljes mértékben mi magunk vagyunk felelősek a jelen helyzetünkért. "A rossz nem önmagától történik meg, és önmagától nem is válik tisztává. A tisztaság és a szennyezettség tőlünk, gondolatainkból, beszédünkből, tetteinkből következik; senki nem tud egy másik embert megtisztítani.” (Dhp. 16)

  

Jelenlegi formánkban szabadok vagyunk, és miénk a jövő. Ez nem fatalizmus, és nem elrendelés. A múlt befolyásolja a jelent, de nem határozza azt meg. Építjük saját mennyei birodalmunkat és építjük saját poklunkat, de az igazságszolgáltatás mindig érvényesül.

 

     Visszatérve az igazságszolgáltatás fogalmának tágabb, társadalmi összefüggéseihez; a buddhizmus szokatlanul széles és mély kifejezéseket használ, amikor a világ problémáinak  rendezését tárgyalja. A buddhizmus nem engedi olyan eszközök használatát, amely igazolja az erőszak bármely formáját vagy a véres forradalmat. Egy igazságos társadalmi rend létrehozása mellet foglal állást. Egyértelműen meghatározza, hogy csak azok a tettek a megfelelőek, amelyek mentesek az erőszaktól, és elősegítik az egyén és a társadalom jólétét és boldogsá-gát.

 

   Az ember felelősséggel tartozik a társadalom számára. Ő az, aki a saját cselekedetei által vagy Rossz. A Buddhizmus, az ember képzésének érdekében támogatja az Öt Fegyelmi Szabályt, amely fontos egy igazságos társadalomban. Ezeket a szabályokat, mint a Buddhisták minimális erkölcsi kötelezettségét, önkéntesen kell betartani a világi embereknek.

 

   Az Öt Fegyelmi Szabály;

- teljes tartózkodás minden erőszakos cselekménytől, az élet bármilyen formában történő megsemmisítésétől;

- tartózkodás a megvesztegetés, a korrupció, és a csalás minden formájától;

- tartózkodás a szexuális bűncselekményektől;

- tartózkodást hazugságtól, rágalmazástól, becsületsértéstől, pletykáktól, hamis információk terjesztésétől;

- tartózkodás a rendellenes viselkedést okozó tudatmódosító szerek fogyasztásától.

Az „Öt Szabály” néven ismert törvények, rendkívül fontos alapvető elvek. Betartásuk előmozdítja és állandósítja az emberi jólétet, a békét és az erkölcsöt.

 

A tiszta magatartás, beszéd és a mentális cselekedetek másokat is ezek betartására ösztönöz. Ha az Öt Buddhista Szabályt tudatosan gyakorolják, képesek létrehozni egy igazságos és fair-play társadalmat.

 

2.

 

Minden szabály és társadalmi kötelezettség betartása a legfontosabb egy igazságos társa-dalomban. Mindannyian szerepet játszunk a társadalmi igazságosság és rend fenntartásában. Buddha nagyon világosan kifejtette ezeket a szerepeket, mint kölcsönös feladatokat; szülők és gyermekek, tanárok és diákok, férj és feleség, barátok, rokonok és a szomszédok, a munkáltató és a munkavállaló; papok és világiak között.

                                                                                                   (Sigala - sutta, Digha Nikaya, No. 31)  

 

Senki nem maradhat ki belőle . A feladatok itt kölcsönösek és szent kötelességnek minősülnek, különösen -ha betartják– azért, mert létrehoznak egy igazságos, békés és harmonikus társadalmat.

 

   A Buddha nagyon világos elvet vallott politikai kérdésekben, véleménye szerint, azok csak a kormányra tartoznak. Elmondása szerint, ha egy ország a béke és a törvény érvényesülésén alapul, akkor az uralkodó magas szintű erkölcsi erénnyel rendelkezik.

 

   A buddhizmusban vannak tíz tulajdonság, amelyeknek betartásával az uralkodó kormány igazságos. Ezek az úgynevezett tíz szabályozó–tulajdonságok (dasaraja dhamma). Csak a szabályok igazságosságáért vagy az uralkodó kormány igazsá-gosságáért alakították ki.

Közülük a Nagylelkűség (Dana) az első. Egy uralkodó ne vágyjon a gazdagságra és a tulajdonra, de biztosítson jólétet alattvalói számára. Ez az a tulajdonság, amely őt arra ösztönzi, hogy tegyen az emberek jólétéért, vezessen be adókedvezményt, és támogatási programokat a rászorulók és elesettek megsegítésére, ahol az szükséges.

 

A magas Erkölcsi Tisztaság (Sila) a második tulajdonság. Ennek jelentése; hogy nem szabad elpusztítani az életet; nem szabad lopni és kihasználni másokat; nem szabad elkövetni házasságtörést; valótlanságot mondani és tudatmódosítókat fogyasztani (alkohol, drog stb.). Ezek visszatartanak az erkölcsi romlástól. A tiszta erkölcs jellemzi a vezetőt, ennek köszönheti magas beosztását, és megvédi alattvalói szemtelenségétől.

 

A kötelezettségvállalás (paaiccaga) a harmadik tulajdonság. Feláldozza személyes kényelmét, a névét és hírnevét, ha kell az életét is, a nép érdekében.

 

A tisztesség és becsületesség (ajjava) a negyedik tulajdonság. Minden ügyet a részrehajlás legkisebb nyoma nélkül kezel. Szándékaiban őszinte, nem szabad félrevezetnie a nyilvános-ságot.

 

A jóindulat, kedvesség és szelídség (maddava) az ötödik tulajdonság. Modora finom és önteltségtől mentes, így az emberek bátran közeledhetnek hozzá.

 

A hatodik tulajdonság, az önkontroll (tapa). Ez irányítja őt az egyszerű életében és segíti megfontolt döntések hozatalában.

 

Nem minden ember cselekszik düh, harag (akkodha) hatására, ez a hetedik tulajdonság. Neki el kell viselnie mindent és mindenkit, nem neheztelhet senkire.

 

Erőszak-mentesség (avihimsa) a nyolcadik tulajdonság. Minden kérdés rendezésénél segíti, a nem-ártó magatartást. Ezenfelül, ez a tulajdonság elősegíti a békét és megakadályozza a háborút és mindent, ami magában foglalja az erőszakot és  az élet megsemmisítését.

 

Türelem (Kanti) a kilencedik tulajdonság. Az embert megértésre és türelemre bírja. El kell tudnia viselni a nehézségeket, sértéseket, anélkül, hogy elveszítené az önuralmát.

 

A tizedik tulajdonság, a bosszúvágytól-mentesség (avirodhata). Visszatartja őt attól, hogy bosszút álljon azokon, akik bírálják őt, vagy ellene fordulnak. A szabályok azért kellenek, hogy harmóniában legyen a népével.

Ezek a tulajdonságok azok, amelyekkel egy uralkodónak vagy egy kormány rendelkeznie kell.

 

Ez a dokumentum eredetileg az interneten került terjesztésre, része Az Elektronikus Buddhista Levéltárnak; Ezen dokumentumot ingyenesen lehet szétosztani.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.