Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Három Gyakorlat

HÁROM GYAKORLAT

Az Erkölcs képzése

       A Mentalitás képzése

                       A Bölcsesség képzése

 

 

TARTALOM

 

-         Mi a Három Gyakorlat?

Lord Buddha mondásai

Gazdálkodók és Szerzetesek kötelességei

Az a Szerzetes, aki nem gyakorolja a Három Képzést

Idős Szerzetesek, akik nem gyakorolják a Három Képzést

Idős Szerzetesek, akik gyakorolják a Három Képzést

 

1. AZ ERKÖLCS KÉPZÉSE

A magasabb erkölcs (Sila) meghatározása

1. Mi az erkölcs?

2. A Sila előnyei

3. A Sila ereje

4. A Szabályok két típusa

           4/1. Szabályok a családfők (Agariyavinaya) részére

           4/2. Egyházi Törvények (Anagariyavinaya)

 A Tisztaság Négy Szabálya     

         1. Korlátozó Monostori Fegyelmi Szabályok

 

 

 

 

MI A HÁROM GYAKORLAT?

A Négy Nemes Igazság a következő: van szenvedés, a szenvedésnek van oka vagy eredete; a szenvedésnek véget lehet vetni; és a szenvedésből van kivezető út, ez a Nyolcrétű Ösvény. Az ösvényen nyolc útvonal van, amelyeket három fő útban foglalhatunk össze.

- Az első, a Helyes Erkölcsi Magatartás, összhangban a természet törvényeivel, amellyel elkerülhetjük a szenvedések kialakulását önmagunknál és más lényeknél.

- A második út, a Helyes Mentális Képzés, amikor a tudatunkban új képességek és megértés merülnek fel.

- A harmadik út, a Helyes Bölcsesség, amely a sikeres erkölcsi és szellemi képzés esetén alakul ki.

 

A Három Gyakorlatot összefoglalva mutatja a következő táblázat.

 

A Nemes Nyolcrétű Ösvény                   A HÁROM GYAKORLAT

1. Helyes Nézet vagy

    Helyes Megértés    (Samma-Ditthi)      A Bölcsesség vagy Panna Képzése

2. Helyes Gondolat   (Samma-Sankappa)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

3. Helyes Beszéd

4. Helyes Cselekedet                           Az Erkölcs vagy Síla Képzése

5. Helyes Megélhetés

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

6. Helyes Erőfeszítés

7. Helyes Figyelem                            A Mentalitás vagy Samadhi Képzése

8. Helyes Koncentráció

 

A LORD BUDDHA MONDÁSAI;

„Szerzetesek, három kötelessége van egy tökéletes szerzetesnek. Mi az a három?

  1. A Magasabb Erkölcsi Képzés vállalása.
  2. A Magasabb Szellemi Képzés vállalása.   
  3.  A Magasabb Bölcsesség képzésének vállalása.

Szerzetesek, ez az a három kötelesség. Ezért nem felejtsétek el, ’Én már arra törekszem, hogy megvalósítsam a három vállalásomat; a Magasabb Erkölcsi, Magasabb Szellemi és Magasabb Erkölcsi Képzést’. Szerzetesek, erre mindig emlékeznetek kell.”

 

Gazdálkodók és Szerzetesek Kötelességei

  Szerzetesek, Három Kötelezettsége van a mezőgazdasági termelőknek. Mi az a három? A gazdálkodók első kötelessége, a mezőgazdasági terület szántása és boro-nálása. Második, a növények magvainak elvetése, majd öntözése, és a harmadik; a termés betakarítása.

  Szerzetesek, ezek a gazdálkodók kötelességei. Azonban a gazdálkodó nem rendel-kezik természet feletti erővel, és azt mondja; Ma bérbe adom a fejlődését; az érését holnap adom bérbe; a betakarítását bérbe adom a következő napon.”

Gyakorlatilag, időt vesz igénybe a növény növekedése, az érése és a termés aratása is. Azonkívül ezek az évszaktól függően változnak.

 

   Szerzetesek, hasonló a szerzetesek három kötelezettsége. Mi az a három? Ezek; a Magasabb Erkölcsi Képzés Vállalása, a Magasabb Mentális és a Magasabb Bölcsességi Képzésének Vállalása. Ezek, a Szerzetesek Kötelességei. Azonban, a szerzetes nem rendelkezik természet feletti erővel, és azt mondja; ’Hogyan szabaduljon az elme a szennyeződésektől ma, holnap, vagy a következő napon”.

 

Valójában, ha a Szerzetes gyakorolja a Magasabb Erkölcsi, Magasabb Szellemi és Magasabb Bölcsességi Képzést, akkor az Ő elméje megszabadul a szennyeződésektől.

 

AZ A SZERZETES AKI NEM GYAKOROLJA A HÁROM KÉPZÉST

  Szerzetesek, a jövőben nem lesznek szerzetesek azok, akik nem gyakorolják a helyes életvezetésen belül; a Magasabb Erkölcsöt, a Magasabb Szellemiséget és a Magasabb Bölcsességet. Előfordul, amikor az idősebb Szerzetesek inkább előnyben részesítik a dolgok felhalmozását, a Három Gyakorlattal szemben. Elméjüket akadályokkal árasztják el. Ők nem veszik figyelembe az elvonultságot, erőfeszítést és a szilárdság elérését; elérni és megérteni azt, amit el kell érni és meg kell érteni. Később, amikor az újonnan felszentelt szerzetesek látják ezeket az idősebb szerzeteseket és követik a példájukat. Ennek eredményeként, ők is inkább a dolgok felhalmozását részesítik előnyben a Három Gyakorlat alkalmazása helyett. Elméjüket elárasztják az akadályok. Figyelmen kívül hagyják az elvonultságot, erőfeszítést és a szilárdság elérését, és így tovább.

 

  Szerzetesek, az ilyen cselekedetekkel a fegyelmük foltossá válik, mivel a Dhammájuk is foltos. A Dhammájukon folt esik, mivel a fegyelmük foltos. Ez a veszély még nem történt meg, de előbb vagy utóbb megtörténhet. Ezt mindig észre kellene venni. Amikor ezt a veszélyt észreveszed, meg kell próbálnod elkerülni.

                     (Pali Tipitaka, Siamrat, 22. könyv, Anguttara Nikaya Pancakanipata 79. szakasz. 214 oldal.)

 

IDŐS SZERZETESEK, AKIK NEM GYAKOROLJÁK A HÁROM KÉPZÉST

  Kassapa, jóllehet ezek idős szerzetesek, és mégsem gyakorolják magukat a Három Képzésben. Ők nem dicsérik azokat, akik kedvelik a Képzéseket, nem igyekszenek másokat rávenni a Képzésekre és csodálják azokat, akik kedvelik azon Képzéseket, melyekre nekik is szükségük lenne. Kassapa, Én a Tathagata nem dicsérem meg, az ilyen idős szerzeteseket.

 

  Miért? Mert más szerzetesek is követik az idős szerzeteseket, és tévesen azt gondolják, hogy Én, a Tathagata ezért megdicsérem őket. Ha ezeknek az idős szerze-teseknek a példáját, a szerzetesek következő generációja követi, akkor ez a gyakorlat kudarcot és szenvedést okoz, sok szerzetes életében.

 

Ezért Kassapa, Én nem dicsérem meg az idős szerzeteseket.

                  (Pali, Tipitaka, Siamrat 20. könyv. Anguttara Nikaya Tikanipata 521. szakasz, 306-308 oldal.)

 

IDŐS SZERZETESEK, AKIK GYAKOROLJÁK A HÁROM KÉPZÉST

  Kassapa, bár ezek a szerzetesek idősek, és ők mégis gyakorolják a Három Képzést, kedvelik ezeket a képzéseket, másokat is biztatnak a Képzések gyakorlására, és csodálják azokat, akik szeretik ezeket a Képzéseket. Kassapa, Én a tathagata, megdicsérem az ilyen szerzeteseket.

 

  Miért? Mert más szerzetesek is követni fogják az ilyen idős szerzetesek példáját, amikor  megtudják, hogy Én a Tathagata megdicsérem ezért az idős szerzeteseket. Ha a szerzetesek követik az ilyen idős szerzetesek példáját, akkor ez más idős szerzetesnek is példát mutat. Az ő gyakorlatuk követése hasznot és boldogságot hoz, az őket követő szerzeteseknek is.

 

  Ezért Kassapa, Én a Tathagata megdicsérem ezeket az öreg szerzeteseket.

                   (Pali, Tipitaka, Siamrat 20. könyv. Anguttara Nikaya Tikanipata 521. szakasz, 306-308 oldal.)

 

 

 

1.  AZ ERKÖLCS KÉPZÉSE

 

 

A MAGASABB ERKÖLCS (SILA) MEGHATÁROZÁSA

 

A Magasabb Erkölcsi Képzés során a Helyes Magatartást, a Helyes Cselekvést és a Helyes Beszédet gyakorolják. A Magasabb Erkölcsi Képzés másik szempontja, hogy nem teszünk rosszat önmagunknak, és másoknak sem. Egyik cél, a magatartás erkölcsének megtisztítása. Ezt az Erkölcs tisztításának vagy SILAVISUDDHI-nak neve-zik. Az erkölcsi tisztaság, az elme tisztaságához vezet (Cittavisuddhi), amely alapve-tően a Négy Nemes Igazság, valamint minden feltételhez kötött és a nem feltételhez kötött jelenségek alapja.

 

1. Mi az erkölcs?

Az akarat/szándék (Cetana) a Sila; a Silának vannak mentális kísérői (Cetasika); a Silának vannak korlátai; és a Sila nem sért semmilyen szabályt (Avittikkama).

 

  Erkölcsi törekvés, hogy ne kövessünk el Helytelen Cselekedeteket, Helytelen Beszédet, hanem kövessük a hét egészséges cselekedet irányvonalát (tartózkodás az öléstől; lopástól; házasságtöréstől; a helytelen beszédtől, olyantól, mint a hazugság, rágalmazás, megosztó beszéd és pletykálás). Ezt Cetanasila-nak nevezik.

 

   Erkölcsi önmegtartóztatás vagy a Virati visszatart minden egészségtelen cselekvéstől, beszédtől és más erkölcstelen viselkedéstől. A Virati is tartalmaz mentális (szellemi) cselekvéseket vagy gondolatokat, amelyek visszatartanak a kapzsiságtól, mohóságtól, rosszindulattól, és a téves nézettől. Ahogyan a Lord Buddha mondta; „Szerzetesek, aki megszünteti a mohó-ságot, az erkölcsös gondolkodásmóddal rendlkezik.” Ez a Cetasikasila.

 

Az erkölcsi tartózkodásnak, korlátozásnak vagy Sanvara -nak öt típusa van;

  1. Az erkölcsi fegyelmi szabályok követése (Patimokkhasanvara),
  2. Tartózkodásra történő figyelés (Satisavara),
  3. Transzcendentális ismereteken alapuló korlátozás,
  4. A türelemre alapuló korlátozó rendszer (Khantisanvara),
  5. Az önuralom alapú korlátozás (Viriyasanvara).

Ezeket együttesen Erkölcsi korlátozásnak vagy Sanvarasila-nak nevezik.

 

  Avittikkama, nem sérteni erkölcsi szabályokat vagy a Sila által ránk kiosztott köte-lezettségeket. Ez magában foglalja a magatartást, a cselekedetet és a beszédet.

                                                                  Ezt nevezik Avittikkamasila -nak.

 

  Az Erkölcsi szabályok vagy a Sila; törvényeket jelent, amelyek szabályozzák az egyén viselkedését, cselekvését és beszédét. Egy családfőnek a Sila, Öt Parancsot vagy Nyolc Parancsot jelent. Egy Noviciusnak a Sila, Tíz Parancsot jelent. A szerzeteseknek 227 fegyelmi szabályt kell betartaniuk. Ez a Patimokkha, amelyet a Lord Buddha hozott létre. Ezt Vinaya-nak nevezik.

 

  A Fegyelmi Szabályok egy sor hivatalosan elfogadott viselkedési szabályt, tartalmaz. De, természetesen tartalmazzák a nem megfelelő cselekedet, beszéd és gondolkodás esetén a megfelelő büntetést is.

 

 

 

  1. A SILA ELŐNYEI

A Sila haszna, a zavarodottság megsemmisítése. A Sila önmagunknak fontos, még akkor is, ha senki nem gyakorolja ezt. Olyan, mint a gyógyszer, ami gyógyítja a betegséget.

  A Sila előnyei a következők;

1. A szennyeződések megszüntetése.          Megszünteti a szennyeződéseket.

2. A szorongás lecsendesítése.                    Lecsendesíti a szorongást.

3. A tisztaság szétterjedése.

4. A mennybe és a Nibbanába vezet.

5. Szépséget ad.

6. Oltalmaz minden veszélytől.

7. Jó hírnévhez vezet.

8. Örömet ad.

 

Ezen túlmenően, a Sila a következő jót okozza;

1.     Jólétet.

2.     Jó hírnevet.

3.     Szociális nyugalmat.

4.     Haldoklásnál tudatában van, hogy nem téveszmés.

5.     A Boldog Világokba történő újraszületés.

 

Azok, akik betartják a Silát megkapják értékeiket úgy, mint egy beteg, aki megkapja az orvosságát és meggyógyul. Azok, akik mindig gyakorolják a Silát, meg akarják kapni a három hosszúlejáratú jutalmat;

1.     Újraszületést, a Boldog Világokba.

2.     Jólétet.

3.     Nibbanát.

 

  Első előnye; mennyei-jólétet vagy mennyei boldogságot jelent. Második előnye; emberi jólétet jelent a jelen életben vagy emberi újraszületést jelent. A harmadik előnye; a Nibbanát, a végső jólétet, az újraszületések alóli felszabadulást jelenti.

 

  Ez nem azt jelenti, hogy annak, aki csak a Silát tartja be, biztosítva van minden jólét. A Sila tisztasága, az olyan Magasabb Erény elérésének alapja, mint a koncentráció és a bölcsesség, amelyek a végső jólét, a Nibbana eléréséhez vezető Ösvényen vannak.

  Aki nem tartja be a Silát vagy megszegi a Silát, nem fejleszti a koncentrációt és a bölcsességet, annak elméje mindig zavart lesz. A koncentráció és a bölcsesség csak azoknál jelentkezik, akik megtisztították az erkölcsüket.

  Ezért a Sila az alapja, a magasabb koncentráció elérésének; és a koncentráció az alapja a bölcsesség elérésének. Amikor az erkölcs megtisztul el lehet érni az emberi jólétet, a mennyei jólétet és a végső jólétet, a Nibbanát.

 

  Végezetül, akik szeretnének boldogságban, békében és jólétben élni, azoknak meg kell tisztítani saját erkölcsüket, és be kell tartaniuk a Silát, minden körülmények között; mint egy madár, aki minden áron megvédi a tojásait. A jak, a farkát védi minden áron; az anya a kis babáját; egy félszemű ember, pedig az épp szemét védi minden áron.

 

 3. A SILA EREJE

Tiszteletreméltó Buddhaghosa kifejtette a Sila nyolc erejét.

-         A legnagyobb vizű folyók; mint a Gangesz, Yamuna, Sarabhu, Sarasavadi, Aciravadi és a Mahi sem tudják megtisztítani a föld minden lényét a nemi vágy okozta szennyeződéstől. Azonban, a megfelelően karbantartott Silavize”, képes megtisztítani minden lény elméjét az ott felhalmozott, nemi vágy okozta szennyeződéstől.

-         A szél és az eső nem tud lecsillapítani olyan belső nyugtalanító érzetet, amelyet a nemi vágy szennyezése okoz. Csak a megfelelően karbantartott Sila képes belső tisztításra.

-         Vörös szantálfát hét drágakővel díszítettek, és halvány holdfényben ez lenyugtatta a lényeket. Azonban, ezek nem tudták közömbösíteni a rossz mentális érzéseket, amelyet a beszennyeződések okoztak. Csak a megfelelően karbantartott Sila képes megtisztí-tani és közömbösíteni minden lény rossz mentális közérzetét.

-         Nincs szaga, azonban a Sila képes a széllel szemben is elterjedni.

-         A Sila az egy létra, amely a lényeket a mennybe és a Nibbana kapujához vezeti. Nincs semmi, ami a Silához hasonlítható.

-         Nagy királyok, akik testüket hét drágakővel díszítették; nem olyan szépek, mint akik a tiszta Silával díszítik önmagukat.

-         A tiszta Silán meditáló, elhárít minden veszélyt. Nem tudja bírálni önmagát és mások sem kritizálják őt. A Sila meditáció mindig örömteli és dicséretes.

-         A Sila hatalmas jótétemény, amely kitépi az egészségtelen gyökereket.

                                                       (Visuddhimagga-Thai kiadás- I.rész. I. fejezet.

                                                                         Mahamakutarajavidayalaya, Be 2532. 11-12 oldal)

 

4. A SZABÁLYOK KÉT TÍPUSA

    

    4/1. Szabályok a családfők (Agariyavinaya) részére

Az Agariyavinaya jelentése; szabályok családfők és világiak részére. Ezek betartása tartózkodást jelent az egészségtelen cselekedetektől.

 

PANATIPATA VERAMANI      Tartózkodás az öléstől.   

ADINNADANA VERAMANI     Tartózkodás annak elvételétől, amit nem neked  adnak.             

KAMESUMICCHACARA VERAMANI     Tartózkodás a helytelen szexuális viselkedéstől.

MUSAVADA VERAMANI                        Tartózkodás a helytelen beszédtől.

PISUNAYA VACAYA VERAMANI             Tartózkodás a hazug beszédtől.

PHARUSAYA VERAMANI                       Tartózkodás a durva beszédtől.

SAMPHAPPALAPA VACAYA VERAMANI  Tartózkodás a felesleges, hiú beszédtől vagy pletykázástól

ANABBHIJJA                                        Nincs benne mohóság vagy kapzsiság.

ABYAPADA                                          Nincs benne rosszindulat

SAMMADITHI                                      Helyes Nézet birtokában van.

 

Phra Buddhaghosa így magyarázta; Az a családfő, aki betartja az Agariyavinaya-t, az nem akar lehangolt lenni a tíz egészségtelen cselekedet által. Ő állandóan, erényesen és egészségesen cselekszik. Ez, az egyik legnagyobb áldás, mert mindkét világban hasznot hoz. (Ezen a világon és a túlvilágon)

                                   (Paramatthajotika Atthakatha Khuddaka Nikaya Khuddakapatha 117. oldal)

 

A harmadik vers a legnagyobb áldás, a Lord Buddha azt mondta;

„Kiemelkedő tudás a művészetek és a tudományok ismerete, a nagy fegyelem a helyes beszéd, ezek a legnagyobb áldások.”

                                                                                                      (Pali Tipitaka, Siamrat 25. könyv)

 

 

4/2. Egyházi Törvények (Anagariyavinaya)

Az Anagariyavinaya, a szerzetesek fegyelmi szabályzata, ebben nincsenek benne a Monostori Fegyelmi Szabályok (Patimokkha). A kommentár kifejti; „Az Anagari-yavinaya nem foglal állást a hét fajta egyházi bűn esetében” és hozzáteszi „azok a szerzetesek, akik megfelelően megtanulták az Anagariyavinayat, nem követik el a hét fajta egyházi bűnt, ennek következtében helyes a viselkedésük. Ez, az egyik legna-gyobb áldás, mert előnyöket és boldogságot nyújt a jelen- és a következő életben egyaránt.”

 

  Elkerülni a hét fajta egyházi bűnt azt jelenti, hogy szigorúan betartani a szabályokat. Ha ezek közül bármelyiket megsérti a szerzetes, akkor azt meg kell vallania, vagy próbaidőben kell élnie (a Sanghadhinesa -hoz hasonlóan). Amikor a törvényszegést megvallotta, vagy letöltötte a próbaidőt, akkor a vétkét megszüntette.

 

 

 

A TISZTASÁG NÉGY SZABÁLYA

 

A Tisztaság Szabályai vagy Parisuddhisila, a szerzetesek fegyelmi szabálya. Ezeket a szerzete-seknek meg kell tanulniuk és be kell tartaniuk, hogy beszédüket és cselekedeteiket erkölcsileg megtisztítsák. Ez az alapja az elme megtisztításának és a betekintő bölcsesség elérésének. Ezt nevezik Parisuddhisila-nak nevezik, és négy korlátozásból áll;

1. A Kolostori Fegyelmi Szabályok korlátozzák az adományozást (Patimokkhasanvarasila)

2. Korlátozza az érzékeket (Indriyasanvarasila)

3. Tiszta megélhetési magatartást ír elő (Ajivaparisauddhisila)

4. Korlátozza az életszükségleteket (Paccayasannissitasila)

 

A Tisztaság Szabályai, Egyházi Szabályok (Anagariya Vinaya). Ezek betartása az érzéki boldogság és a transzcendentális boldogság elérésének előnyével jár. Phra Sirimangala kifejtette; „A Parisuddhisilát, Anagariya-vinayának nevezik. Az Anagariya-vinayát meg kell tanulni és gyako-rolni kell, ez fejleszti a Tisztaság Négy Szabályának szilárdságát. Ez odavezet, hogy elérjük a Nemes Tanítvány állapotát, mivel ez érzéki boldogságot és transzcendentális boldogságot hoz.”  

 

A Szabályoknak Négy Típusa van, ezek a következők;

 

1. Korlátozó Monostori Fegyelmi Szabályok

A Monostori Fegyelmi Törvény (Patimokkhasanvara), a Szerzetesek Monostori Fegyelmi Szabályzata. A Lord Buddha mondta; „Szerzetesek ez a vallás korlátozza az adományozást. Így ők felkészülnek a Helyes Életvezetésre és a Helyes Megélhetésre. Ők pontosan látják a vétkek veszélyeit, és szigorúan betartják a szabályokat.” Ez azt jelenti, hogy nem teszik meg azt, amit a Buddha nem engedélyez, és csak azt teszik, amit tenniük kell. A nagyobb erkölcsösséget a szerzetes a Patimokkhasanvarával fejleszti, a szerzetesek leghatásosabb gyakorlata az Éberség Négy Alapja lesz.

 

Egy történet a Buddha idejéből;

   Egy szerzetes elment, a Lord Buddhához tiszteletét kifejezni, és megkérdezte tőle; „Uram, kérlek adj nekem egy rövid tanítást. Mialatt hallgatom, egyedül vagyok, távol a csoporttól. Erőfeszítéseket akarok tenni, hogy céltudatossá váljak.” A Lord Buddha így válaszolt; „Szerzetes, neked meg kell tisztítani az alapvető egészséges állapotokat. Amelyek az alapvető egészséges állapotok; a téged korlátozó Monostori Fegyelmi Törvény (Patimokkhasanvara), amely felkészít a Helyes Életmódra (Acara) és a Helyes Tettekre (Gocare), meglátod a veszélyt jelentő hibákat, és betartod a szabályokat. Ezután fejlesztheted az Erkölcs alapjául szolgáló Éberség Négy Alapját.

                                                                         (Pali Tipitaka, 19.Siamrat könyv, Sanyuttanikaya

                                                                                 Mahavaravagga 828. 29. Fejezet, 249 oldal)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.