Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EGY ELV MEGSÉRTÉSÉNEK HATÁSAI

EGY ELV MEGSÉRTÉSÉNEK HATÁSAI

Bodhi Bhikkhu

 

Bodhi Bhikkhu egy tudós szerzetes, számára fogalmazták meg a következő három kérdést.

 

 

Kérdés: Örülnék, ha megvilágítaná egy szabály megsértésének kammikus hatását, amikor az mások életének és érdekeinek védelmében történik. A következő három példában, az első szabály megsértéséről kérdezek.

 

Például:

I.                  A falu környékén él egy emberevő jaguár. Ez, az állat terrorizálja az egész környéket, és bejár a faluba is. Nagy fenyegetettséget jelent a közösség minden tagjára. Rosszat jelent számukra, ha azzal a céllal megölik az állatot, hogy ne veszélyeztesse az emberek életét, illetve ne öljön embe-reket?

II.               Egy szegény földműves fáradságos munkája révén élvezni fogja a jó termést. Azonban, egy vaddisznó téved a területre és tönkreteszi a termést. Nem cselekszik jól az a földműves, aki; tőrbe csalja és megöli a pusztító állatot, mivel egész családjának szerény megélhetését jelentette a tönkretett termés?

III.           Abban az esetben, amikor betegségeket (pl. Degu láz, Malária, stb.) terjesztő rovarokat pusztítunk el, akkor ez kammikusan egészségtelen?

 

Válasz: Mind a három kérdés valóban egyetlen szabály variánsa, így ahelyett, hogy válaszolnék a kérdésekre, megbeszéljük azt a sarkalatos szabályt, amelyet a kérdések érintenek. Az ismertetett példáknak az a mögöttes, de lényegében egyetlen fontos kérdése, hogy; kammikus adóssággal terhelt, egészségtelen kammát okoz e, az olyan cselekedet, amely sérti az erkölcsi törvényeket, de a cselekedet motivációja mások védelme? Ez nehéz probléma, és magam is sokat gondolkodtam ezen az évek során. Sajnos, az erkölcsi dilemmákon túl, nem kell vitatkozni a korabeli Suttákkal és kommentárokkal. Mindig is csodálkoztam, hogy miért nem találtam egy olyan suttát, amelyben a Buddha bemutatja nekünk egy földműves hasonló problémáját, amelyet most megkérdeztek. Ha volna ilyen sutta, sokkal könnyebb lenne a dolgunk. Azonban, egy írásban rögzített kanonikus példa foglalkozik ezekkel a problémákkal; mindent a saját akaratunkból, gondolatunkból kell megtennünk, és ki kell dolgoznunk a megoldást. Én csak javasolni tudok egy megoldást a problémára olyat, amely leginkább megnyugtató a számunkra.

 

   Először is figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Buddha azt tanítja a Suttákban, hogy az élet elvétele egészségtelen kamma és erkölcsileg helytelen tett. Egyaránt tilos az első erkölcsi szabály megszegése a szerzetesek és a világiak számára. Egyetlen szöveg említ olyat, hogy a Buddha elismer olyan körülményeket, amelyek mentséget jelentenek egy élőlény megölésénél, amely cselekedet után tenni kell annak érdekében, hogy a kamma minősége inkább egészséges, és ne egészségtelen legyen, vagy erkölcsileg inkább helyes és ne helytelen legyen. Így arra a következtetésre jutunk, hogy bár lehetnek olyan körülmények, amelyek valamilyen mértékben befolyásolhatják az egészségtelen és erkölcsileg helytelen tett erkölcsi súlyát, de nincsenek olyan körülmények, amelyek módosíthatják az alapvető kammikus minőséget, és az ölést átalakítják egy erkölcsileg jó és egészséges kammikus tetté.

 

   Így az a személy, aki az erkölcsi tisztaság tökéletesítésére törekszik és igyekszik elkerülni minden egészségtelen tettet, annak minden körülmények között tartózkodnia kell az élet elvételétől (vagyis az élet szándékos elvételétől; élő lények életének akaratlan elvétele elkerülhetetlen a hosszú életünk folyamán). Ha valaki az útja-, vagy az élete során olyan helyzetbe kerül amikor a családja jóléte és  mások miatt ezekkel az erkölcsi törvényekkel ellentétes magatartást kell tanúsítania, akkor neki újra át kell gondolnia az élet alapvető törvényeit, és az életmódját. Ha úgy érzi, hogy; teljes mértékben elkötelezett a tiszta erkölcs betartása iránt; hogy nem enged meg semmilyen erkölcsileg megkérdőjelezhető tettet; vagy szándéka szerint halad a felszabadulás (Nibbana) felé, és nem akarja, hogy ezt erkölcsi hiba késleltesse, akkor életmódot kell változtatni. Csak így van lehetősége elkerülni az olyan helyzeteket, amely számára erkölcsi dilemmákat okoznak, mint például törés a tan és önmaga, vagy törés a családja és önmaga között, illetve törés mások és önmaga között. Legvégső esetben, ha a körülmények megváltoztatására tett összes kísérlete sikertelen, adja fel a szerzetesi életet, azt ahol megka-pott minden védelmet és támogatást ahhoz, hogy elkerülje a szabályok megsértését.

 

    Nézzünk meg egy olyan esetet, amikor valaki úgy érzi, nem tud elkerülni olyan helyzeteket, melyekben erkölcsileg zavarba ejtő lehetőségek merülnek fel, amikor nem akarja elveszteni a családját, de az állatot sem akarja megölni. Egy ilyen személy, ha a családja és a közösség érdekeinek védelmében úgy érzi kénytelen elvenni állatok, rovarok életét, amelyek veszélyeztetik a szociális és jóléti biztonságot. Bár a tette kétségtelenül megsérti a buddhista törvényeket, gondosan meg kell vizsgálni, hogy a kamma módosítani fogja -e a megítélést, mivel hajlamosak vagyunk az ilyen tettek elkövetésére. A Buddha azt tanítja, hogy a kamma akarat, szándékos tett, mert az akarat motivál bennünket tetteink megtételében és a vélemény nyilvánításban. A kamma lényege az akarat; a tettek erkölcsi minősége, az akarat erkölcsi minőségéből ered; az akarat motiválja a tetteket.

 

   Azonkívül, bármilyen összetett cselekvés, mint például a leírt helyzet, magában foglal egy egész sor tudatállapotot. Mindegyiknek megvan a maga szándéka, és így a törvény az összes szándék helyett, csak egy egyszerű szándékot foglal magában.

  

  Abban az esetben, annak a személynek; aki megöl egy jaguárt, hogy megvédje a falut; vagy egy vaddisznótól védi meg a termést, amelytől a családja sorsa függ, az ölés során különböző szándékok uralják az elméjét, különböző alkalmakkor ugyanazon gondolatok és tettek, amit az ölés jelent.