Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Dr, Pinit Ratanakul

Egészség, Betegség, Gyógyulás.

EGY BUDDHISTA KÖZREMŰKÖDÉSE

 

A GYÓGYULÁSBAN

TARTALOM

Buddhista világnézet, Függő Keletkezés és Kamma……………
Függő Keletkezés, Egészség és Kamma……………………………
A test és a fizikai egészség……………………………………………..
Az elme és a mentális egészség……………………………………..
Meditáció és egészség…………………………………………………..
Imádság és gyógyulás…………………………………………………..
Összefoglaló megjegyzések…………………………………………..
 
 
 
 Az emberi élet során általános tapasztalat, hogy az egészség és betegség között különleges vallási kapcsolat van. A vallás, az életben, minden társadalomban, a történelem minden sza-kaszában, fenntartja a jólét és egészség szükséges mértékét, az érdemek szerint. Előírja hívei számára az utat, a módszereket és eszközöket, amelyekkel növelhetik egészségüket. A vallások kreatívan foglalkoznak az emberi kiszolgáltatottsággal, betegséggel, fájdalommal és szenvedéssel.
 
   Abban egyetértés van, hogy az egészség és a jólét nem azt jelenti, hogy; nincs fájdalom és szenvedés, vagy nincs betegség, fogyatékosság, rokkantság és halál, viszont pozitív jelen-téssel bír. Ma sokat vitatkoznak azon, mi az egészség és betegség pozitív jelentése, és milyen hatásai vannak az életre és a halálra, valamint hogyan befolyásolják az egészség megőrzését a betegséget gyógyító orvosok révén. Azok a területek, amelyek részt vesznek ebben a bonyolult vitában, a következők; az orvostudomány, a pszichológia, a szociológia, antropológia, filozófia és a vallás. Mindegyik azon fáradozik, hogy meglátásaival fényt derítsen az emberi egészség és a gyógyulási folyamatok kérdéseire. A vallás keretet biztosít a hitnek, és képet a valóságnak, hogy megfelelően értelmezzük az egészséget, és utalást ad miként kell értelmezni, hogy a viselkedés miképpen segíti az egészséget.
 
   Buddha óta ismerjük, -mivel Ő, a páratlan Gyógyító, mélységeiben foglalkozott a mentális egészséggel, és felfedezte- a betegségek gyökér-okait, és a Dhammát írta elő kezelésként, amely összehasonlítva a gyógyszerrel; védő, megelőző és erősítő erő. A Buddhista nézet hozzájárult az egészség fogalmának kifejtéséhez, a betegség és egészség különbözőségeinek leírásának megoldásához. Arról az oldalról közelíti meg a témát, hogy felteszi a kérdést; Milyen cselekedetekre van szükség az igazi gyógyuláshoz?  A vita a Theravada Buddhizmus tanítására és gyakorlatára korlátozódott, amely elterjedt Délkelet-ázsia számos országában, így Thaiföl-dön, Sri Lankán és Myanmarban.
 
 
BUDDHISTA VILÁGNÉZET, FÜGGŐ KELETKEZÉS ÉS KAMMA
A Buddhista világnézet holisztikus és elsősorban a minden jelenség közötti kölcsönös függé-sen, összefüggésen és azok okainak és hatásainak kölcsönös összefüggésén alapuló hit. Ezen hit által megfogalmazott elv a Függő Keletkezés (paticcasamuppada), más néven a Feltételesség Törvénye: minden fizikai, pszichológiai és morális2 jelenségek ok-okozati összefüggése.
   Ennek megfelelően a világegyetem, a természetes világ, az emberi társadalom vagy mi magunk sem létezünk, mint önálló egység, hanem mint egy-egy része vagyunk az egésznek. A Buddhista világnézet tartalmazza a kamma törvényét, ami leírja az összefüggést a tetteink és annak következményei (vipaka)3 között. A korábbi és későbbi időszak tetteinek megértése egyedülálló módszer. Ebből következik, hogy a buddhista kamma törvénye nem jelenti a teljes determinizmust, sem fatalizmust, mint helytelen felfogást. Ha, az ilyen kölcsönös determiniz-must elfogadnánk, nem lenne lehetőség a szenvedés megsemmisítésére. Egy ember aki rossz, annak a kammája is rossz. A kamma törvénye csak hangsúlyozza az ok és okozat közötti összefüggés feltételrendszerét, de nem szabályozza azt. A kamma hatását nem csak a jelen életben lehet enyhíteni, hanem a következőkben is, mivel a buddhizmus szerint az élet nem korlátozódik egyetlen, egyéni létre. A jelen élet csak egy része a Samsarának, amely áthúzódik az egész téren és időn. A lét feltétele a további cselekvés és a feltételek alakulása, az egymást követő életsorozatok folyamán. A lét ugyanolyan hatással van az időre, mint egyik ok a másikra. A létkerékben való fogság, önmagad jó vagy rossz tetteiből (kamma) ered. Betakarí-tása annak, amit a múltban vetettél. Ez a létkerék rabságában a jó és rossz tetteidből (kamma) következik.
 
2. A Függő Keletkezés elvének részletes kifejtése megtalálható a Visaddha Magga, Buddhagosa monumentális munkájában.
3. Ezt a törvényt ok-okozati törénynek is nevezik, mert egy olyan maghoz hasonló, amely előbb-utóbb eredményt hoz, gyümölcsöt terem. A Buddha előtti időben csak kammának nevezte. Buddha adott új értelmet az akaratlagos (cetana) tetteknek.
 
A tettek szerinti jelenlegi létállapot körülményein, lehet változtatni vagy tettek révén enyhíteni. Ez azért lehetséges, mert a jelen nincs teljesen a múlt hatása alatt. Ez egyszerre az ok és okozat hatása. Olyan hatással vagyunk a feltételhez kötött ok-okozati mátrixra, hogy önmagunk életének szociális és biológiai folyamatossága, régebbi tetteink következménye. A jelen eredménye, a korábbiak hatása. De, mint ok, teljes mértékben mi rendelkezünk magunkkal, életünkkel. A jelen, bár esetleg csalóka, megfoghatatlan mégis épülettömb lehet a jövőben. Attól függ, hogy mik leszünk, amik jelenleg vagyunk, és létre kell hoznunk legjobb önmagunkat.
 
FÜGGŐ KELETKEZÉS, EGÉSZSÉG ÉS KAMMA
Ezen a világnézeten belül, az egészség és betegség magában foglalja az emberi lény általános állapotát, és ez összefonódik sok nem-orvositényezővel; mint például gazdasági, oktatási, szociális és kulturális környezettel, erkölccsel és/vagy moralitással. Mindezeket a feltételes té-nyezőket komolyan kell venni az egészség és a betegség megértéséhez. Az egészséget tehát, úgy kell felfogni, hogy az a teljességgel azonos. Ez a belső harmóniát jelenti- önmagunkkal, a társadalmi viszonyokkal és a természetes környezettel. Továbbá, egy adott személy egészségi állapota azt jelzi, hogy az érintett személy milyen fizikai, mentális, erkölcsi, társadalmi, családi és munkahelyi kapcsolatban él a környezetével, amely kapcsolatot a tettei alapján megérde-mel. Ezért az a törekvés, hogy csak az egészséggel kapcsolatban ismerjük meg az emberi szervezet részeit, mivel a tökéletlenség elfogadhatatlan a Buddhizmusban.
 
 Egy buddhista holisztikus szemszögéből, a betegség kifejeződése a harmónia megbom-lását jelenti az életükben. A fizikai tünetek betegségekre hívják fel a figyelmet, és arra, hogy ezek zavarják a harmóniát. Ezért a Buddhizmusban a gyógyulás nem pusztán a kezelést követő tünetekkel mérhető. Sokkal jobb kifejezése ennek az a kombinált erőfeszítés, amelyet az elme és a test folyatat a betegség leküzdésére; mint a harc a gyógyszer és a betegség között. Az a valódi cél, hogy a beteg képes legyen visszaállítani önmaga belső harmóniáját, kapcsolatát másokkal és a természetes környezettel. Ebben az összefüggésben a gyógyulás nem öncélú, hanem inkább eszköz, amely a gyógyszer által segít az emberi egészség és jólét megtartásában.
 
   Az egészség és betegség, Buddhista holisztikus megközelítése magában foglalja a kam-mát is, mint fontos közreműködő tényezőt. A buddhista nézőpont szerint, a jó egészségre kölcsönösen összefüggő hatással van a múltbéli jó kamma és fordítva. (A betegség a múltbeli rossz kamma következménye) Ez kihangsúlyozza, hogy kapcsolat van az erkölcs és az egészség között. Az egészség függ az életmódunktól, a gondolkodásunktól, az érzéseinktől és attól, ahogyan élünk. A betegség egyenes következménye az egészségtelen életmódnak, olyannak, mint például a szexuális kényeztetés. Ez az erkölcsi része a Buddhista nézőpontnak, amely az egészség szempontjából fontos szerepet ad, az egészség megőrzése és a gyógyulás érdekében végzett spirituális aktivitásnak és a vallási gyakorlatoknak.
 
 Talán megértik a kamma szerepét, amelyet az egészségben és a betegségben betölt, a következő példából. Vannak olyan esetek, amikor bár a kezelés sikeres volt, a beteg mégis meghalt. És vannak olyan esetek, ahol az eredménytelen kezelés ellenére a beteg életben maradt. Figyelemre méltóak az olyan esetek, amikor a modern orvostudomány már feladta a reményt és elengedte a beteget, azonban az, meglepetésszerűen visszatért az életbe. Az ilyen esetek megerősítik azt a meggyőződést, hogy a betegség fizikai oka, a múltban, korábbi életben gyökerező rossz kamma hatása. A kamma okozta betegség addig nem gyógyítható, amíg a rossz kamma nem merül ki. De, önmagad és mások kammája, minden ember számára titokzatos. Ezért, egy átlagos ember nem tudhatja, hogy melyik betegségnek okozója a kamma. Emiatt különösen óvatosnak kell lennünk abban, hogy mely betegségeket tulajdonítjuk a kammának, mert ez fatalista hozzáálláshoz vezethet, aminél egyáltalán nem keresnek semmi-lyen gyógyulást vagy lemondanak minden enyhítő kezelésről. A Buddhiz-mus azt tanácsolja mindenkinek, hogy gyakorlatias okokból, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy esetleg mégis, teljesen fizikai jellegű betegség okozza a tüneteket. És, ha a betegség oka valóban kammikus, akkor úgy kell kezelni.
 
 Mivel nem feltétel az állandóság, és a tettek között ok-okozati összefüggés van, így a viszony-lagos következmények (kammikus) okozta betegségek gyógyítási lehetősége nagyobb, mint a determinisztikus okból bekövetkező betegségeké. Másrészt, nem tudjuk megmondani, mit kell tenni ahhoz, hogy a rossz kamma hatása kimerüljön. Ezért azt mondjuk; a kezelés és a gyógyítás során meg kell ragadni bármilyen rendelkezésre álló, eszközt. Az ilyen kezelés akkor is hasznos, ha nem okoz gyógyulást, mivel alkalmas a megfelelő fizikai és pszicho-lógiai feltételek kialakítására, amelyek szükségesek a kammikus hatás bekövetkezésénél. Bizonyos betegségekre való hajlam megléténél; a régi kamma és a fizikai állapot (nissaya-paccaya) alkalmat biztosít a betegség kialakulásához. Azonban a megfelelő kezelés megakadályozza a rossz karmikus következmény teljes megnyilvánulását. Ez a fajta kezelés nem akadályozza a kamma működését, de csökkenti annak súlyosságát. A Buddhizmus tanácsa, az olyan személy számára, aki gyógyíthatatlan beteg; a kezelések mellett teljesítsen jó cselekedeteket, hogy ezzel is enyhítse a régi rossz kamma hatását. Az egyéni erőfeszítés fenntartása vagy helyreállítása már összhangban is jó kamma, amely hozzájárul a jó eredmény eléréséhez.
 
   Az egészséggel és betegséggel kapcsolatban a kammára helyezett hangsúly, nem vezet fatalizmushoz, sem pesszimizmushoz. A Kamma Törvénye nem vaskézzel hozott végzés vagy egy átok. Ez a törvény csak hangsúlyozza, az ok-okozati viszonyok között; az okot és hatását. Ez nem jelent teljes determinizmust. A személyes kammában való hit; felelősség az egész-ségért. Az egészséget nem adják. Azt meg kell szerezni saját erőfeszítések által, és nem másokat kell hibáztatni a betegség miatti szenvedésekért. Különben is, kényelmes azt gondolni, hogy a betegségünk nem jelenlegi életünk hibáinak következménye, hanem a távoli múltból örököltük és ez a helyzet saját, jó kammikus erőfeszítéseink hatására megoldódik. A kammába vetett hit lehetővé teszi számunkra, hogy megbirkózzunk az élet kellemetlen dolgai-val, például olyan betegségek szenvedéseivel, mint a leukémia vagy a rák változatai, okozta fájdalmakkal. A hit segítségével ezekben a negatív és lehangoló mentális állapotokban sem hiábavaló a harc. Az ilyen elfogadás lehetővé teszi a kétségbeesés legyőződését, az utolsó nap tudatának elviselését és a békés halált.
 
 Elmondhatjuk, hogy a kammikus okozatú egészség és betegség magában foglalja, az egyéni felelősségünket egészségünkben és betegségünkben; mint a tetteink által létrehozott kammánk (tetteink és azok hatásai) eredményei egy régi életünkből. Ebben az életben egészséget nyerhetünk a folyamatos, személyes erőfeszítéseink által. A jó tettek (rendszeres gyakorlás, megfelelő táplálkozás stb.) jó egészséghez vezetnek. Ellenben, az előző és a jelen életben elkövetett rossz tettek (pl. rossz szokások, vagy az elmével és a testtel történő visszaé-lés) betegséget okoznak. Ebben az értelemben a személyes erőfeszítésnek nagy szerepe van, az egészség megőrzésében. Sokan hajlamosak azon illúzió elfogadására, hogy minden fájdalmat és szenvedést meglehet szüntetni, és hogy minden szenvedés rossz, akár fizikai, mentális, érzelmi, erkölcsi vagy lelki. És hibáztatják az embereket, hogy külső eszközöket vesznek (pl. tabletták, injekció, terápia stb.) igénybe szenvedésük enyhítésére; önmagukat és az életüket vizsgálják, és keresik azokat a változásokat önmagukban, amelyek a betegséget okozhatták. A Buddhista kamma-meglátása az egészségről és a betegségről ezzel ellentétes. Elismeri az önmagunk által okozott betegség tényét, amely az egyén saját életmódjára és szokásaira vezethető vissza, és arra ösztönöz, hogy keressük meg a betegség, a fájdalom és a szenvedés okát önmagunkban keressük. Például, életvitelünkben, döntéseinkben, viselkedésünkben és kapcsolatainkban. Elismeri a betegség és a szenve-dés enyhítésében; az erkölcs megerősítésének szerepét, például; bátorság, együttérzés mások felé stb.
 
 A Buddhista nézet szerint az egyéni kamma vagy a személy, felelős az egészségért, de ez nem jelenti azt, hogy a Buddhizmus a személyre ruház minden felelősséget a betegségért. A Buddhista nézet szerint, a kammának vannak egyéni és társadalmi vonatkozásai. Ezt az utóbbi elemet szociális kammának nevezik, és utal az egészségi állapot figyelésére és a környezeti tényezőkre, amelyek súlyosbíthatják, vagy enyhíthetik az egyéni kammát. Ezek a tényezők, mint társadalmi-gazdasági tényező,- pl. egészségtelen/veszélyes vagy egészsé-ges/biztonságos munkakörülmények- megjelenhetnek, mint az egyéni egészséget/-beteg-séget okozó, veszélyes környezeti tényezők. A társadalom véleménye szerint a munkaadók és az üzletemberek a felelősek azért, ha nem tesznek semmit a munkások egészséges környezetének biztosításáért, vagy a biztonságos munkavégzésért. Ez a szociális kamma fogalma, ami a kormány számára a társadalmi felelősség vállalást is jelenti. Megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat kell biztosítani az állampolgárai számára, olyanokat; amelyek arányban vannak az egészségügyi szükségletekkel.
 
A TEST ÉS A FIZIKAI EGÉSZSÉG
Buddhista szempontból mindannyiunk teste, megjelenésében és felépítésében is egyedül-álló, ez múltunk kammájának az eredménye. Az emberi test ugyanakkor eszköz is, amelynek segítségével felvesszük a kapcsolatot a világgal, de egyben elménk fizikai megnyilvánulása is. Mivel a test nagyon fontos eszköz, tartózkodnunk kell attól, hogy visszaéljünk a képességeivel; nem megfelelő élelmiszer, alkohol vagy kábítószer fogyasztása révén, de túlzott kényeztetéssel vagy túlzott nélkülözéssel sem terhelhetjük. A megvilágosodást, a Buddhizmus legfontosabb célját, nem lehet elérni a test sanyargatása révén, ez a Buddha személyes tapasztalata. Ez annak köszönhető, hogy az elme és a test kölcsönösen függ egymástól. Szellemi megvilágosodást, csak úgy lehet elérni, ha a szervezetet nem fosztjuk meg semmilyen szükséges és egészséges dologtól, és a test minden szerve hatékonyan működik.
 
 A Buddhizmus szerint, nem érdemes olyan életet élni, amely önmagad-kereséséről vagy önmagad-élvezeteiről szól. A Buddhizmus ezért arra ösztönöz bennünket, hogy a testet maga-sabb célokra használjuk, különösen a Nibbana elérésére, hogy megszabaduljunk a születés és újraszületés végtelen ciklusától. Állandóan gyakoroljuk az erkölcsöt és a meditációt, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ellenőrzés alatt tartsuk étvágyunkat, érzéseinket és önző vágyainkat.
 
   A fizikai egészséget a Buddhizmus úgy értelmezi; hogy a test és a szervezet belső szervei, egymással normális kapcsolatban működnek. Ha egyikük nem működne megfelelően, akkor gyengeség és betegség jelentkezne. A test normálisan működő szerveinek eredménye; a négy legfontosabb elem, azaz a föld, a víz, a szél és a tűz egyensúlya és harmóniája a szervezetben. Ha ezt az egyensúlyt megzavarják, a szabályos működés felborul, és betegség következik be. Kezeléssel az egyensúly visszaállítható, azaz a teljes fizikai lét és nem csak a kóros terület jó állapota. Mivel az emberi test minden egyes része szervesen kapcsolódik egymáshoz, a jó egészséghez az egész testet jó állapotban kell tartani. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a test, mint minden jelenség; nem állandó, a változás állapotában van, hanyatlik és pusztul, a fizikai egészség nem tart hosszú ideig. A szervezet számára lehetetlen a tökéletes egészség, és az olyan állapot, hogy mindenkor mentes legyen a betegségektől. Az emberi élet minden szakaszában ki van téve a betegségeknek. A kór emlékeztet az ember törékenységére. Ez azt jelenti, hogy a teljesen egészséges állapot nem érhető el. Az ember egészsége vagy jóléte nem azt jelenti, hogy nincs fájdalma, és nem szenved az életben, de a fájdalom és szenvedés kezelése megtanulható. A személyes fejlődés érdekében alkalmazni kell a rokonszenv kialakítását és mások megértését.
 
AZ ELME ÉS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG
A Buddhizmus szempontjából, nagyon fontos a fizikai egészség, mivel a szellemi megvilá-gosodás eszköze. A Buddhizmus nem akarja, hogy az emberek életük nagy részét rossz egészségben töltsék, vagy ne tudjanak megfelelő időt önmagukra fordítani, annak érdekében, hogy elérjék a legmagasabb céljukat. Mint, már szó volt róla; az elme és a test kölcsönösen függ egymástól, ezért a tanításnál különösen nagy figyelmet kell fordítani az elmére és annak erejére. A Dhammapada legelső verse szerint, mi vagyunk a gondolataink eredménye.4 A belső erő; életünk forrása és boldogságunk vagy boldogtalanságunk is abból ered. Senki sem árthat nekünk, csak mi magunk. Azt gondoljuk, hogy a szórakozás javítja, vagy rontja a fizikai egészségünket, valamint nemesít, vagy lealacsonyít bennünket. Ez a magyarázata annak, amiért a Buddhizmus a gondolatot nevezi meg, a fizikai és verbális cselekedetek okaként, amely kammikus eredményeket teremt. És úgy véli; minden lény mentális egészsége szem-pontjából a legfontosabb, az elme képzése által elérni a legjobb egészségi állapotot.A mentális egészség elérése, a Buddhista szerzetesek igazi hivatása. A képzés alapja, az a meggyőződés, hogy a test is, és az „elme” is hajlamos a betegségre. De mivel az elme képes leválasztani magát a testről, az is elképzelhető, hogy egy egészséges elme van egy beteg testben.5
 
 A Buddhizmus szerint, az egészséges elme; először is kifejleszti a számára nélkülöz-hetetlen helyes nézetet (sammaditthi) önmagunkról és a világról, ami az igazi tilakkhana elfogadása, a lét három jellemzője; állandótlanság (anicca), nem-én (anatta) és a szenvedés (dukkha). Egy torzkép elfogadása létrehozza; az átmeneti múlandót, állandónak látni, a fájdalmat, mint boldogságot, a szennyezettet, mint tisztát, a nem-én-t mint Én-t. Ennél fogva, vágyakozunk és harcolunk valamiért, amelyek a jelek szerint nem változnak. Például a látszólagos állandó az én-nel azonos, és az állandó, tárgya a vágyak- és mi mindig csalódottan szenvedünk. Azáltal, hogy a dolgokat úgy fogadjuk el, ahogyan azok valójában vannak -például, önmagunk nem vagyunk többek, mint egy összetett pszichikai-fizikai elemek (nama-rupa6)-, állandótlannak, önmagátlannak, nem-én-nek, és szenvedésnek, mint más lények, akkor az elme már nem követeli sokáig az én-vágyainak (tanha) kielégítését, nem ragaszkodik tárgyhoz, jóléthez vagy hatalomhoz. Megszabadul ezektől az ego-vágyaktól, és az anyagi világhoz való kötődésétől, az elme nyugalomban van és ezáltal a pszichológiai szenvedés megszűnik, amelynek eredménye a jobb mentális egészség.
 
   A változó gondolatok, valamint a helyes nézet kialakításának érdekében fontos a viselkedé-sünk tárgyilagossága, a világ és önmagunk irányába. Mentális egészségünk az erőnktől és vágyaink féken tartásától függ, és/vagy a kedvezőtlen indítékok, mohóság (lobha), gyűlölet (dosa) és harag (moha) gyökerestől történő kitépésétől, amelyek az általunk birtokolt negatív hajlamok. Mindezek az egészségtelen állapotok az okai, mentális és fizikai károsodásnak. Ellenőrzésüket elérhetjük az erkölcs és a meditáció gyakorlásával. Minden buddhista előírás szilárd, minden típusú meditáció célja; hogy ellenőrizzük az érzékeket, impuzusokat és ösztönöket, oldjuk a feszültséget, megszüntessük az egészségtelen gondolatokat, amelyekt-ől az elme beteg.
 
   A buddhista meditáció nem csupán azt jelenti; hogy gyógyítja az elmét, a saját helytelen nézetek okozta ártalmaktól, önmaga-kielégítésétől, a harag és a gyűlölet minden formájától. És olyan eszközként dolgozzon, amely létrehozza a pozitív, egészséges mentális állapotokat, különösen a négy fontos állapotot; szerető-kedvesség (metta), együttérzés (karuna), szimpati-kus öröm (mudita) és nyugalom (upekha). A szerető kedvesség lehetővé teszi számunkra, hogy szeressük egymást és kedvesek legyünk egymással, miközben az együttérzés azt akarja, hogy segítsük azokat, akik szenednek.
 
Eltekintve a változó torz gondolatainktól (miccha-ditthi), a mentális egészségünk függ a; helyes nézet elfogadásától, az elfogulatlan magatartás fejlesztésétől a világ és önmagunk felé; a vágyak megfékezésétől és/vagy a negatív mentális tudatok (akusala-citta) megszüntetésétől, mint például: mohóság (lobha), gyűlölet (dosa) és tudatlanság; valamint az agresszív hajlamoktól. Mindezek egészségtelen állapotok (akusala-citta) megjelené-sének az oka: mentális és fizikai károsodás. Az ilyen állapotok ellenőrzése megvalósítható az erkölcs (sila) és a meditáció gyakorlásával. Minden Buddhista törvény, előírás valamint minden fajta meditáció célja, hogy ellenőrizzék az érzékeket, impulzusokat, enyhítsék a hajlamokat és a feszültséget, megszüntessék az egészségtelen gondolatokat, amelyektől általában az elme, beteg lesz.
 
MEDITÁCIÓ ÉS EGÉSZSÉG
A buddhista egészségügyi elképzelések megvalósításában fontos minták, a meditáció és az imádság gyakorlása. A Buddhizmus mellett, a meditáció és az imádság hagyománya számos  más vallásban is létezik, például: Hinduizmusban, a Judaizmusban, a Keresztény-ségben és az Iszlámban is. Ezen vallások hívei, mind vallási célokból és egészségügyi okokból gyakorolnak.
 
 A Buddhista meditáció (havana) az egészséggel is kapcsolatos, célja a lelki és mentális egészség megszerzése, melyek befolyásolhatják a fizikai egészséget A Theravada országaiban három fajta meditációt gyakorolnak. Ezek a; Samatha-meditáció, a Vipassana-meditáció és a Szerető-kedvesség (metta bhavana) meditáció.
 
   A Samatha-meditáció célja, hogy éberséget (sati) és koncentrációt (samadhi) fejlesszen ki, hogy az elme egyhegyű és nyugodt legyen, olyan csendes és világos, mint egy tiszta, tó. Magában foglalja a lény tudatának éberségét, pillanatról-pillanatra, a tudattól függetlenül alakul ki. Ez, az egyszerű megfigyelés lehetővé teszi számunkra, hogy a tárgyat ott lássuk, ahol az van. Egyetlen tárgyra összpontosítva, a tudat egyhegyűségéhez (ekagata) vezet, ami az általános Vipassana bölcsesség (panna) alapja. A Vipassana kifejezetten buddhista meditáció, nem található meg, más vallásokban. A vipassanával bölcsességet (panna bhavana) nyerünk, betekintést az állandótlanság (anicca) valódi természetébe; a szenve-désbe (dukkha), ürességbe vagy a nem-én –be (anatta), önmagunkba vagy a minket körülvevő világba. Ez a bepillantás felszabadítja az elmét, a torz gondolatoktól, elfogadja a dolgokat, ahogyan azok vannak és ennek megfelelően cselekszik, nem ragaszkodik (upadáma) és nem vágyakozik (tanha).
 
 Míg a samatha az éberség (sati) ereje, és a koncentráció által megnyugtatja az elmét, a metta bhavana közömbösíti és kicseréli az egészségtelen mentális állapotokat: mint a düh, ellenségeskedés, gyűlölet és féltékenység, teszi mindezt a szerető-kedvességen (metta bhavana) keresztül, együttérzéssel (karuna) együttérző örömmel (mudita) és nyugalommal (upekha). A Szerető-kedvesség, az együttérzés és az együttérző öröm; a harag, a gyűlölet és a féltékenység ellenszere, miközben egyensúlyba hozza, a szenvedés okozta kötődést. Lehetővé teszi, hogy a tudat elválasztódjon a testtől és más fizikai vagy mentális jelenségtől, és mentesít minden külső és belső eseménytől. Bölcsességgel (panna) és nyugalommal (upekha) elengedi a dolgokat, ha szükséges; beleértve a gyógyíthatatlan betegségeket, az élet végső szakaszában.
 
 A Samatha vagy a Vipassana meditáció gyakorlásával, az elmét és annak minden tárgyát helyezzük a fókuszba, és azokra koncentrálunk. Ahhoz azonban, hogy felismerjük a vallás célját, ami a megvilágosodás (bodhinana) és az egészség: gondosan kell megválogatni a meditáció tárgyát. A buddhista szentírások 40 tárgyat kínálnak fel a meditáció tárgyainak, mindenkinek a karaktere (carita) szerint kell választania. A Satipatthana Suttában, Buddha négy alapvető tárgyat javasol a meditáció tárgyának, amely minden karakterű elme számára, bárhol és bármikor használható. A Sattipatthana Suttában ennek a négy tárgynak az elnevezése; objektumok vagy alapok. A Satipatthana magában foglalja a szemlélődést; (1) a test- (káyanu-pasaná), a ki- és belégzés, a testtartás-, a 32 tetrész-, a négy fizikai elem-, a halott test külön-böző undorító részei felett; (2)  az érzéseken (vedanánupassaná), a lények kellemes, kellemetlen és semleges érzésein, és hogy honnan erednek az érzék alapok (szem, fül, orr, nyelv, és a test), és hogyan múlnak el; (3) az elméről (cittanupassana), a negatív, pozitív tudatfolyamatok megfigyelésén, és ennek ismeretében a jó és rossz tudatfolyamatok eredetén, kezdetén és megszüntetésén; (4) az elmén és tárgyain (dhammanupassana), a Dhammán, a lelki fejlődés akadályain, az Úton8 (Nibbana), az 5 pszicho-fizikai alkotóelemen (nama-rupa9), a lények 10 bilincsén, a felvilágosodás (bojjhanga10) 7 tényezőjét. Gyakorolják11 ezeket a Samatha és Vipassana szemlélődéseket, melyekkel egyszerre és ugyanazon időben megvalósít-ható az éberség (sati), koncentráció (samadhi) és a bölcsesség (panna). Ez a négy Satipatthana egyszerű és hatékony módszere az erős és hatalmas elme trenírozásának.
 
   Összefoglalva, a spirituális egészség és mentális egészség révén, a meditáció ereje által, az éberség, koncentráció, bölcsesség művelésével elérjük a négy magasztos (brahma-vihara) állapotot. Az erkölcs (sila) gyakorlása, egy másik hozzáadott tényező. A Nemes Nyolcrétű Ösvény (ariya-magga) az erkölcsöt, a Samadhi és a Panna elé helyezi, mivel az erkölcs készíti elő a samadhi és a panna kifejlesztését. Az erkölcs (sila) tehát a meditációt támogató tényező, úgy, mint a föld a föld gyarapodásához a fák és a növények. Ez az oka, hogy a meditáció gyakorlása mellett a világi híveknek be kell tartania az 5 illetve 8 szabályt (Panca-sila és Uposata-sila).
 
IMÁDSÁG ÉS GYÓGYSZER
A páli nyelvű ima és kántálás célja, hogy adózunk a Három Drágaságnak, a Buddhának (az Egyetlen Megvilágosultnak), a Dhammának (a Tanításnak), a Sanghának (a Rendnek) és, hogy emlékeztesse az embereket a Buddha Nemes Tulajdonságaira és Tanítására, valamint áldást, biztonságot és védelmet nyerjenek. A Buddhista énekek és versek Buddha életének egy-egy epizódján keresztül mutatják be a Buddha tökéletességét, tanítását és beszédeit.
 
 A védelmező és áldó énekek mellett, széles körben ismertek a gyógyító hatásúak, mint a Bojjhanga patitta. A Paritta jelentése „védelem” és a bojjhanga jelentése: a felvilágosodás 7 tényezője (bodhinána). Ezt különösn a betegség elleni védelemért és a gyógyulás előse-gítéséért recitálják. A bojjhanga erejébe vetett hit, egészen a Buddháig nyúlik vissza, amikor két Nemes Tanítványa, Maha Kassapa és Maha Magallána, a bojjhanga kántálása után felépültek súlyos betegségükből. A Theravada országaiban, a szerzetesek és világi hívek által hagyománnyá vált, hogy a betegek ezt recitálják. Úgy tartják, hogy a Dhamma igazsága és a Buddha határtalan együttérzése megtestesül a recitált versekben, melyeknek hatalmában áll elősegíteni a gyógyulást. A bojjhanga hatékonyságát növeli, ha a megfelelő hangon, pontosan, őszintén és meggyőződéssel recitálják. Figyelmesen hallgatva a szavakat, nagyra becsülve a Dhamma Igazságát, a Buddha határtalan együttérzését, és a Három Drágaságot; az elme lecsendesedik, nyugodt és örömteli lesz, a Dhamma hallgatását egészséges tettnek (kusala-kamma) tekintik, ami hozzájárul a jövőbeni jó kammikus eredményekhez. A bojjhanga gyógyí-tó ereje hatástalan lehet, ha; 1; az egészségtelen súlyos kamma (garuka-kamma) elnyomja az egészséges kamma eredményeit, 2; megjelenése haraggal, mohósággal és tudatlansággal szennyezi az elmét; 3, nem hisz (saddhá) a Három Drágaságban.
 
 
ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK
Minden vallás úgy tartja, hogy az egészség a legnagyobb érték, és előírja híveinek azokat a gyakorlatokat, amelyekkel megőrizhetik az egészségüket, vagy kigyógyulhatnak a betegsé-geikből. Ebben a kérdésben egyezség van a vallások között. Az egészség és a gyógyulás kérdése túlmutat a világi nézetek birodalmán. Az aggodalom, egy új dimenziót nyit meg az emberben, ez a gyógyuláshoz való hozzájárulásának felel meg, és a világi kilátásokat bővíti. Arra ösztönöz bennünket, hogy a már hangsúlyozott fizikai-, és mentális egészség mellett törődjünk a lelki egészséggel is. Ez a vallásos megközelítés kiemeli a lelki részvétel fontosságát az élet maga-sabb céljainak elérésében –nem az anyagi javakéban-, különösen a legmagasabb vallási cél, a Nibbana elérésében.
 
   Ebben az összefüggésben; a kamma fogalma a buddhista hozzájárulás, az egészséghez. Meditatív módszerekkel elérni a mentális és fizikai betegségekből történő gyógyulást. A emberek többsége a fenti módszereket alkalmazza, a mindennapi életben. Az élet zűrzavarai közepette, az így elért nyugalom és belső béke, egy fontos buddhista hozzájárulást jelent az ember nyugtalan világában.
 
 Ehhez hasonlóan, a gyógyszert és a buddhista meditációs technikákat együtt alkalmazzák az orvosi kezelés során, például a magas vérnyomás, szívbetegség és más krónikus betegségek esetében. A pszichoterápiánál is ezeket a technikákat alkalmazzák, a betegeket megtanítják figyelemmel kísérni az egészségtelen mentális folyamatokat, mint a düh, szomorúság, depresszió, szorongás, valamint arra is, hogy képesek legyenek saját erőfeszítések felülmúlására.
 
 Ilyen bizonyíték, az ősi bölcsesség felhasználása, hogy segítse a gyógyszer teljes hatásának kifejtését, és kiegészíti a gyógyszert, ha az önmagában nem tudja elérni a gyógyulást.
 
   A holisztikus egészség, a buddhizmus által elképzelt és elismert egészségügyi ellátás. Magában foglalja a fizikai, lelki, szellemi, társadalmi-kulturális, környezetvédelmi ismereteket és hangsúlyozza a Buddhizmus kammikus Törvényeit. Ez a holisztikus egészség, több mint ideális, átgondolt és méltó törekvés. Talán az orvostudomány és a vallás összehangolt erőfe-szítéseivel el lehet érni, az egyén és az érintett társadalmi rétegek ideális egészségi állapotát.
 
 
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.