Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  

 

 

 

 Sayadaw U Silananda

 

 A K A R A T

                              A KAMMA TÖRVÉNYE

 

 

Fordította: MONK

 

Bevezetés

Mi a Kamma?  Buddha azt mondta: „Ó szerzetesek, az akaratot én kammának nevezem.”

A Kamma népszerű jelentése; cselekedet vagy tett. De a gyakorlati terminus szerint a Kamma, az akarat vagy akaraterő eszköze. Amikor valamit teszel, a mögött akarat van, ezért az akarat szellemi erőfeszítés, Kammának nevezik. Buddha magyarázata szerint az emberi beszéd és a gondolat birtoklása szándékos cselekedet. Bármit teszel, mondasz vagy gondolsz, az komoly szellemi erőfeszítés, szándék és akarat, Kamma. Az akarat egyike, az összesen 52 szellemi állapotnak, melyek a tudatból erednek.

 

 

Látom, rám mosolygó szemed

Látod mosolyom a szívedben

Egy nyugodt tó tükröződik, az élet erdejében

A valóság érzése az , melyet figyelmen kívül hagyunk

                                                                                                         -Sabrina Ooi

 

 

 

A KAMMA TÖRVÉNYE

A Kamma törvényének előadása szubjektív. Sok ember nem születik buddhistának, de vonzza a buddhizmus Kamma tantétele, mivel az érthetővé tesz bizonyos jelenségeket. Egyedi eltérések vannak az emberi lények között, és a Kamma tana magyarázatot ad arra, miért szenved egy jó ember ebben az életben.

Az ember elgondolkodik az emberi lények közötti, nagyon sok egyéni különbségről és egyenlőtlenségről. Azután vesz egy könyvet a Buddhizmusról, és ebben olvas a Kamma Törvényéről. Amikor elolvassa a Kamma Törvénye, című fejezetet, kiegészíti a Törvényről adott magyarázattal. Sokat tanul a Buddhizmusról és elfogadja a felavatást. Buddhista szerzetes válik belőle. Kezdettől vonzódott a Buddhizmus, Kamma Tanához.

 

A Kamma nem erkölcsi igazság. Ha valaki elfogadja a morális igazságot, akkor az több, mint létezés. Vannak, akik nem osztják ezt a nézetet vannak, akik szerint ez, a Kamma Törvénye, az igazi erkölcs. Az igazi Kamma nem erkölcsi igazság, nem büntetés, sem megtorlás. A Kamma Törvénye szerint, ha jót teszel, az neked jót eredményez; és ha rosszat teszel, rossz lesz a következménye. A Kamma nem törvényhozó, törvény amely irányítja a természetet.

 

A Kamma nem sorsszerű, nem előre elrendelt. A Kamma saját képességünket jelenti. Azt, hogy képesek vagyunk alakítani és megváltoztatni életünk alakulását. A Kamma teremtő, mivel magunk határozhatjuk meg, hogyan és miért cselekszünk. Mi magunk idézhetjük elő a változást. A jövőnk, a saját kezünkben van. Mindig a saját szívünk, elménk dönt. Buddha azt mondta: „ A kamma művészként formál mindent, és táncosként illeszti lépteit”.

 

 

A kamma népszerű jelentése tett vagy cselekedet, de ’szakkifejezéssel’ mondva a kamma akaratot jelent. Amikor akarsz valamit, akarat van mögötte, ez az akarat: szellemi erőfeszítés, és Kammának nevezik. Buddha megmagyarázta, hogy az ember, az elmén, a testen és a beszéden keresztül cselekszik. Bármi, amit teszel az, valami fajta kamma, szellemi erőfeszítés, és akarat. Az akarat az ötvenkét-elmeállapot egyike.

 

Amikor teszel valamit, például felajánlást Buddhának, az akarat az, amely ajándékozásra ösztönöz téged, és ezt az akaratot Kammának nevezik. Így a Kamma az OK, nem a Hatás. Néhányan azt mondják: a Kamma eszköze az OK, és a tettek a HATÁSOK.  A Theravada Buddhizmusban a Kamma soha nem a hatást vagy a következményt jelenti. A kamma csak az okot jelenti.

 

   A kamma a szellemi összességekhez (aggregátok) tartozik. Öt összesség van; -anyagiaság; - érzés; - észlelés; - szellemi képződések; és – (ön)tudat. Az akarat a képződések összességéhez tartozik. A képződések összessége szellemi és más elmeállapotokként csak nagyon rövid pillanatokig tart. Létrejön, marad egy kevés ideig, azután elmúlik. Az akarat abban különbözik más elmeállapotoktól, hogy engedi néhány szellemi lehetőség kialakulását. Amikor meghalsz, ez nem szűnik meg. Marad egy kevés képesség vagy lehetőség az eredmény érvényesítésére, és amikor a körülmények támogatják azokat, akkor megjelennek. A kammádat itt és most cselekszed, de az eredményei jelentkezhetnek: ebben az életben; a következő életben; vagy a következő életek utáni életekben.

 

   A kamma vagy akarat, magában rejti annak a lehetőségét, hogy eredményeket hoz, és ez a lehetőség óriási erő. A kamma nem ér végett akkor, amikor a jelenlegi életünkben elhalálozunk, az csak folytatódik és folytatódik tovább. De, nem mondhatjuk, hogy a kamma: a testünkben lévő és ott tárolt valami vagy (ön)tudat, mivel minden átmeneti és állandóan változó. A kamma is hasonlóképpen átmeneti és egy lehetőség, amely eltűnik a lények folytonosságában, hogy akkor jelenjen meg, amikor a körülmények a kamma eredményeinek a legkedvezőbbek.

 

  

   Tehát, a kammát nem tároljuk sehol, de amikor eltűnik, azzal elvesztünk egy lehetősé-get az eredmények elérésére. Egy életfához hasonló, amely magában rejti annak a lehetőségét, hogy gyümölcsöt adjon. A gyümölcsök először nincsenek a fán, de amikor eljön az ideje, a gyümölcsök megjelennek az életfán.

   Egy másik példa, amelyet a kamma szemléltetésére használhatunk, az egy öreg buddhista hasonlata, a; nap, a tehénürülék és a drágakő (a drágakő, mint nagyítóüveg). Amikor süt a nap és egy nagyítóüveget tartasz a szárított tehénürülék fölé, akkor az, tüzet fog. Nem mondhatjuk, hogy az új tüzet elraktároztuk a tehénürülékben, vagy a napban, vagy a nagyítóüvegben. De, amikor ezek a dolgok összejönnek, találkoznak, nekünk tüzünk van. A körülmények kedvezőek voltak a tűz megjelenéséhez. Hasonlóan a kamma következményeinek, eredményeinek megjelenéséhez.

 

   A kamma és eredményei nem ugyanazon dolgok. Azért sem, mert a kamma, nem az eredményekben érik meg fokozatosan. Régi, hindu filozófia azt tanítja, hogy az eredmény, nem megnyilvánult formában, már benne van a kammában, és a kamma érleli magát az eredményekben. Így ebben a filozófiában az ok és hatása lényegében azonos. Ebben a nézetben az is szerepet játszik, hogy a Hindu felfogás, következmény-etikán alapszik. Másik példával élve: Emlékeink vannak arról, hogy mit tettünk régen, nem igaz? Ekkor jelennek meg a tudatosságban, amikor jelen vannak a megjelenésükhöz szükséges feltételek.

  

   A Buddhizmus ezt nem fogadja el. Azt tanítja; A kamma és eredményei egymás üregei, az eredmények nem léteznek kamma nélkül. Az eredmények teljesen a kammától (októl) függenek, de az eredmények nem léteznek kamma nélkül, az eredményekhez kamma kapcsolható. A kamma és következményei különböző időkhöz kapcsolódnak. Az eredmények (következmények) teljesen a kammától függően születnek: amelyek kihunytak, azok a múlt; és amikor a körülmények az eredmények megjelenéséhez bizonyos szempontból kedvezőek (mint a nap az ürülék és a drágakő), akkor az eredmény meg fog jelenni.

 

   A kamma eredményeinek szakmai elnevezése vipáka, ez a kammikus következménye annak, hogy valamit megtettünk, hogy nemtudástól, mohóságtól, gyűlölettől, és tévképzetektől hajtva cselekedtünk. Amikor a kamma beérik a jelenben, még mindig megvannak bennünk a mohóság, a gyűlölet és a nemtudás késztetései, amelyek kamma-következ-ményként jelennek meg a tudatban. Amikor nincs bennünk éber tudatosság és nemtu-dástól terhelten, ezektől vezérelve cselekszünk, akkor újabb kammát teremtünk.

A kamma vagy akarat, a múltból otthagyja egy gyümölcs vagy vipáka lehetőségét a jelenben. De az elmúlt kamma, nem befolyásolja a jelenlegi akaratot. Egy személy reakciója az elmúlt eredményekre/következményekre, a jövőre vonatkozó üdvös vagy káros eredményeket fog okozni, az abban a pillanatban megnyilvánuló akarat termé-szetétől függően. Ha a reakciónk olyan, amelyet bölcsnek (yoniso manasikara) nevezünk, akkor az eredmények vagy gyümölcsök a jövőben jók lesznek. De, ha ostoba módon (ayoniso manasikara) reagálunk, akkor az eredmények vagy gyümölcsök nem lesznek jók a jövőben. Nem tudunk sokat tenni a régi kammánk gyümölcseiért, de azoknak az eredményeire bölcs figyelemmel tudunk reagálni azért, hogy tanuljunk belőle és így a jövőben, jó eredményeink legyenek. A bölcs figyelem, ha gyakorlod; nem engedi hogy olyat tegyél, ami rossz (káros) kammikus eredményeket okoz. A jövőbeni kammikus eredmények vagy gyümölcsök a jelenbeli akaratunktól (kamma) függ.

 

 

Azonban nem minden történés van a kamma miatt. Néha megszokott módon azt mondjuk, hogy minden kamma. Azt, hogy ez a kammánk, és nekünk ezt emiatt el kell viselnünk. Bár, a kamma egy olyan törvény, amely az egész világegyetemet irányítja, azonban csak egy azok közül a törvények közül, amelyek a lények életét irányítják.

  Meg kell különböztetni az elmúlt és jelenlegi kamma eredményeit. A jelenlegi kamma, nem az elmúlt kamma eredménye. Az elmúlt kamma eredménye az erdő (ön)tudat, amit vipáka-ként ismerünk. Az eredő (ön)tudat az elmúlt kamma eredménye, de ez nem befolyásolja a jelenlegi üdvös (kusala) vagy káros (akusala) cselekedetek végrehajtását. A kusala kamma vagy akusala kamma, nem a régi kamma eredménye; inkább friss kammát halmoz fel a jelenlegi életben, és ez fog eredményeket hozni a jövőben.

 

 

 

A kamma különböző fajtákra és csoportokba sorolható. Besorolásai közül egyik az egészséges (vagy jó vagy üdvös, kusala) kammába és/vagy egészségtelen (vagy rossz vagy káros, akusala) kammába történő besorolás. Az üdvös kammának tíz besorolása van, mindig üdvös elmeállapotokkal jelennek meg a szellemi összetevők, és üdvös eredménye-ket adnak.

    Az első üdvös kamma a: nagylelkűség vagy adakozás. Nagylelkűséget kell gyakorolnunk mert azáltal, hogy másoknak adunk abból, amink nekünk van, kusalát (üdvöt) gyűjtünk, amelyet érdemként ismernek el. Az ilyen kusala, kammikus eredményeit a jövőbeni életekben fogja adni. A nagylelkűség segít nekünk elfogulatlanságot is gyakorolni. Például, enyém, hozzám tartozik egy magnetofon. Ha elajándékozom ezt egy másik személynek, akkor nem csak a magnetofont adtam fel, hanem a hozzátartozó kötődésemet is. Megszabadulok a kötődéstől, amit lobha-ként ismerünk, és amikor az elménk szabad a lobhától (kötődéstől), akkor az tiszta, nyugodt és megszabadított. Ezért az embereket bátorítani kell, hogy gyakoroljanak adni (dana), amilyen gyakran csak lehetséges.

    A második üdvös kamma az: erkölcs. Az erkölcs azt jelenti, hogy előírásokat (szabá-lyokat, fogadalmakat) kell magunkra vennünk, és azokat tartani kell. Világi buddhistáknak öt előírás a minimum:

Ø      Nem ölni,

Ø      Nem lopni,

Ø      Nem megengedni magunknak helytelen sexuális viselkedést,

Ø      Nem hazudni,

Ø      Nem fogyasztani bódító, tudatmódosító szereket.

Elvonulásokon, még három előírást veszünk hozzá, és így nyolc lesz összesen. A további három előírás; - tartózkodás a 12 óra utáni étkezéstől; - tartózkodás a zene hallgatásától és a test díszítésétől; - tartózkodás a magas és kényelmes ágyak használatától. Az erkölcs, -amit síla-ként ismerünk- alapja a samadhi vagy a meditáció.

    A harmadik üdvös kamma a: meditáció, a szellem művelése. A legjobb kamma, amit ebben az életben tenni tudsz; vipasszána meditációt gyakorolni.

    A negyedik üdvös kamma a: tisztelet, amit másoknak, különösen öregeknek adunk. Keleten komolyan veszik, hogy a fiatal emberek tiszteletet adjanak öregebb embereknek. Ezen az úton kapcsolat van a szülők és gyerekek és diákok között, ők alakítják a tisztelet szabályait.

    Az ötödik üdvös kamma a: segítségnyújtás, szolgálat. Jót tenni valakinek. Például, átkísérni valakit az úton, cipekedni az idősek helyett stb. Egy másik fajta szolgálat, amit a Buddhának, a Dhammának és a Sanghának nyújtunk. Amikor takarítod vagy tatarozod a monostort, az nagyon jó, üdvös szolgálat.

    A hatodik üdvös kamma a: részesedő érdem. Amikor szereztél egy kevés érdemet, akkor neked azt az érdemet meg kell osztanod minden lénnyel. A részesedő érdem, maga az érdem és azt osztjuk meg más lényekkel. A részesedő érdem nem azt jelenti, hogy más lényeknek adunk az érdemünkből egy adagot. Itt az eszközök, az érdemhez vezető út megosztásáról van szó, hogy lehetőségük legyen kiérdemelni önmaguknak az érdemet.

Amikor valaki megkérdezte a Pacceka Buddhát, hogy az érdem csökken -e, azáltal, hogy valaki megosztja azt egy másik emberrel. A Pacceka Buddha azt mondta neki: „Ha van egy gyertyád és meggyújtasz vele egy másik gyertyát is, akkor az első gyertya fénye nem csökken, amikor meggyújtasz vele egy másikat. Voltaképpen az, az újonan meggyújtott gyertya segítségével fényesebbé válik. Ugyanezen az úton, amikor érdemeket osztasz meg másokkal, a te érdemed nem csökken, hanem ténylegesen növekszik, mert új érdemeket kapsz általa.”

    A hetedik üdvös kamma: örülni mások érdemeinek. Amikor mások érdemes tetteket tesznek, azt szokták mondani, hogy „SADHU, SADHU, SADHU”. Ez azt jelenti, hogy örülsz az érdemüknek, és örömöd által érdemeket szerzel magadnak.

    A nyolcadik üdvös kamma: hallgatni a Dhammát. Ez jó érdem, jó tett. Azáltal, hogy hallgatod a Dhammát, el fogod érni, hogy megismered a Dhammát és amikor, ezt elérted; tudod, hogy a Dhammával el tudod kerülni, hogy egészségtelen, káros tetteket vigyél véghez; és ezek helyett egészséges, üdvös tetteket tudsz véghezvinni.

    A nyolcadik és a kilencedik üdvös kamma között összefüggés van; a Dhamma előadás közben beszélgettek a Dhammáról.

    A tizedik üdvös kammát: az ember nézeteinek kiegyenesítőjének nevezik. Ez azt jelenti, hogy az embernél van a tudás, hogy a kamma teljesen a tiéd; azt hogy mi vagyunk egyedül a tetteink tulajdonosa, és más nem felelős tetteinkért.

 

Így nekünk tíz üdvös kammánk van, melyeket három kategóriába sorolunk: nagylelkűség, erkölcs, és meditáció.

1. A tisztelet és szolgálat beletartoznak az erkölcsbe (síla).

2. A részesedő érdem és öröm, más érdemekkel beletartoznak a nagylelkűségbe (dána)

3. A Dhamma hallgatása, a Dhammáról való beszélgetés, és a kiegyenesítő nézetek, a meditáció vagy a szellem művelése (bhávana) alatt, lehetnek bizalmasak.

 

Most nézzük a rossz, káros kammákat. A káros kammák azok a tettek, amelyek káros eredményeket adnak. Olyan tettek, melyek egészségtelen állapotokkal járnak. A káros vagy rossz kammák közül az:

Első: az ölés, más lények gyilkolása.

Második: a lopás, elvenni valamint, amit nem adnak nekünk,

Harmadik: a helytelen sexuális viselkedés,

Negyedik: hazugságot mondani,

Ötödik: rágalmazás, pletykálás,

Hatodik: érdes nyelv, durva beszéd, a szóval való visszaélés, mind rossz kamma,

Hetedik: komolytalan beszéd, eredménytelen beszéd, melyeknek nincs értéke,eredménye

Nyolcadik: a mohóság, amikor birtokolni akarod más személy tulajdonát. Páliul, Visam lobha- nak nevezik és torz kapzsiságnak tartják. Más tulajdonának birtoklására törekedni, nagyon rossz fajta kapzsiság.

Kilencedik: a rossz akarat vagy dosa. Másoknak, szándékosan kárt okozni, közben szűkölködő embereket megsebezni.

Tizedik káros kamma a: hibás nézet. A hibás nézet ebben az esetben; az hogy van olyan hit, mely szerint a dolgok állandóak, kielégítőek és hogy az ember lelket vagy ’én’-t birtokol.

Ez a tíz káros kamma, ami rossz vagy káros eredményeket okoz. Tartózkodni kell ezektől a kammáktól; üdvös kamma. Tartózkodni az öléstől, lopástól és más káros kammától, mindenkor üdvös kamma. Ismernünk kell a Kamma Törvényét, mert az teljesen a mi fele-lőségünk. Ennek ismerete nagyon fontos a Buddhizmusban, és ismerete is része az üdvös kammának.

    A kamma ismerete nyugalomhoz vezet, ami a megvilágosodás hét tényezője közül az egyik. Azért, hogy a nyugalmat megtapasztaljuk, nagyon sokat kell tennünk. A kammát egyenként kell mérlegelni. Néha felkavart és nyugtalan vagy azért, mert nincs valamid amelyet szeretnél; vagy az van, az történik amit nem szeretnél, amit nem akarsz. Ez egy olyan helyzet, amelyben mérlegelni kell a kammát, ez segíteni fog neked abban, hogy megszabadulj a nyugtalanságtól és azáltal nyugalmat nyerj. Fogadd el, hogy nem tudsz semmit tenni azért, hogy a múltbéli kammádat megváltoztasd. El kell viselned azt, amit az elmúlt tettek eredményeként a kammád okoz.

    A kammát mérlegelni jó útja annak, hogy megszabadulj a nehezteléstől. Néha, amikor szerető-kedvesség meditációt gyakorolsz, elkezdesz neheztelést érezni valaki iránt. Ilyenkor küld kedves, jóindulatú gondolatodat annak a valakinek, aki talán útálatos neked. Ez egy módja annak, hogy megszabadulj a nehezteléstől. Sajátodként kell mérlegelned annak a valakinek a kammáját. Visszatükrözni: „Én a saját kammám eredményeként újra-született vagyok, és a másik személy ugyanezért az okért újraszületett itt, és nincs semmi, amit ezért tenni tudnék. De azáltal, hogy megbántott vagyok attól a személytől, én meg-valósítom az akusala, káros kammát, ami rossz eredményt és négy siralmas állapotot ad nekem.” 

    Azáltal, hogy így mérlegeljük a kammát, megszabadulhatunk a nehezteléstől. A kamma ismerete önbizalmat ad. A kamma a sajátod, te vagy az építésze. Magadra kell számítanod és nem másokra, az üdvös eredményeket, az üdvös kammát magadnak kell megszerez-ned. Amióta a lények rendelkeznek kammával, senki nem tud segíteni másoknak üdvös eredményeket elérni. Az önbizalmon kívül a kamma ismerete, az egyéni felelősség értelmét is tanítja. Felelősek vagyunk magunkért, bármik vagyunk, és bármit csinálunk ebben az életben, egyedül felelünk érte. Amikor jó körülmények érnek minket, az annak az eredménye, amit a múltban tettünk. Ha ugyanazon az úton, kedvezőtlen körülmények között találjuk magunkat, az is a mi felelősségünk.

 

Ha üdvös eredményeket akarunk kapni, akkor csak jó kammát szabad tennünk ebben az életben. A kamma ismeretéből nyert tudás, vigasztalást és reményt ad, mert számítani tudunk magunkra és formálhatjuk jövőbeli életeinket, azáltal, hogy üdvös kammát alakítunk ki. Így a kamma nem sors vagy végzet, mivel el tudjuk kerülni a rossz, káros kamma eredményeit, azáltal hogy üdvös kammikus cselekvést teszünk, ebben az életben. Nem kell félnünk senkitől, aki ítélkezik felettünk vagy senkitől, aki a pokolba küldhet minket. A Buddhizmus Tanítása szerint, senki nem tud a pokolba küldeni minket, de mi a Devák világába tudjuk küldeni önmagunkat.

 

 

   A kamma törvényeinek ismerete és az abban való hit, alapvető igény Buddha követőinél. Tanungpulu Sayadaw hangsúlyozta ezt a pontot. Ha ismerjük és felkészültünk a Kamma Törvényeire, akkor ezzel a hittel és tudással pozitív cselekedetek sorát tudjuk teljesíteni. Ha a kammáról való ismereteinket segítségül hívjuk, amikor érdemes, üdvös tetteket teszünk, akkor azt mondhatjuk tetteinkről, hogy; három egységes gyökerük van, melyek: mohoság-mentesség, gyűlölet-mentesség és téveszmétől-mentesség. Amikor az érdemes, üdvös tetteinket a három egészséges gyökér kíséri, azok a jövőbeni életeinkben üdvös eredményeket fognak adni. Az, aki meg van áldva ezekkel a gyökerekkel, emberként fog újraszületni. Akik rendelkeznek a három egészséges gyökérrel, rátermettek arra, hogy a jelenlegi életükben elérjék a jhána-t vagy Nibbanát. Nagyon fontos, hogy a kamma ismerete álladóan bennünk éljen, és üdvös cselekedeteket tegyünk a jelen életünk alatt.

A leírtakból látható, hogy a theravada irányzat az okság kérdését eleinte egyrészt üdvtani kereteken belül értelmezte, vagyis a hat gyökérok – mohóság (kapzsiság, lobha); gyűlölködés (dosa); zavarodottság (téveszme, moha); ezek a káros; - mohóságtól való mentesség (alobha); gyűlöletmentesség (adosa); zavarodottságtól való mentesség (amoha); ezek az üdvös eredményt hozó hatásaként. Másrészt, pedig a függő viszonylatok általános rendszerében bennefoglalt tartalomként.

 

 

 

 A KAMMA TÖRVÉNYÉNEK MEGÉRTÉSE

 

Az abhidhammikus gondolkodás 89 tudatállapotot (citta) és 52 tudattényezőt (cetasika) a valóság elemeiként vesz számba. Így a tudathoz, citta 52 tudatvaló, cetasika  kapcsolódik, amelyek azzal együtt keletkeznek, és együtt szűnnek meg, és azzal egyező a tárgyuk és az alapzatuk is. A tudattényezők, cetasika közé sorolt, szellemi tényezők vagy kísérő jelensé-gek függenek az egyidejűleg felmerülő tudatállapottól, citta  és kondícionáltak a jelenléte által. Az Abhidhamma, Felsőbb Tan a valóságot, jelenségek négy nagyobb csoportját különbözteti meg; tudatállapotok, citta; tudattényezők, cetasika; formák, rüpa; és a kialvás, Nibbana valóságai. Minden jelenséget leír a; citta, cetasika és rüpa szempontjából. A kamma szempontjából lényeges; szembesít bennünket, hogy a megtapasztalt valóságelemek, a tudat valóságos tényezői, a tudatvalók közül melyek az üdvösek és melyek a károsak. Valamint rávilágít azokra az okokra és feltételekre, amelyek mellett ezek keletkeznek és elmúlnak. Ez utóbbiak elősegítik az utolsó valóságelem, a kialvás megtapasztalása felé teendő lépéseket.

 

    Mielőtt tovább megyünk, az érthetőség miatt értelmeznünk kell, a megjelent új kifejezéseket.

CITTA: Buddhánál a: gondolkodás, tudat, tudatállapot megnevezése. Az Abhidham-mában a 179 valóságelem (dhamma) közül 89, a tudatállapothoz tartozó. A cittáknak, tudatállapotoknak négy szintje létezik a köznapitól, a megvilágosodásig; érzéki terület (kamavacara); formai terület (rüpavacara); formanélküli terület (arüpavacara); világfeletti terület (lokuttara). Az érzéki terület tudatállapotait, citta aszerint csoportosítják, hogy: üdvösek-károsak vagy semlegesek; kellemes-kellemetlen vagy közömbös érzéssel társulnak; téves nézethez vagy tudáshoz kapcsolódnak, akaratlagosak vagy akaratlagosak.

    A citta más értelmezés szerint: tudat vagy tudatállapot; aktív, dinamikus tudatműködés a tudati események sora a gondolkodás folyamatában. Természete szerint semmihez sem hasonlítható, amint állandóan és gyorsan változik. A citta a tudati aktivitás; az emberi magatartás, a személyesség központja.

A mano, a vinnana és a citta egyazon jelentésű szavak.

 

CETASIKA: tudattényező. A valóságelemek (dhamma) egy csoportja, mindig valamely tudatállapottal (citta) együtt léteznek. 52 tudattényező van, melyek közül hét, minden tudatállapotban fenmaradó. Ez a hét tudattényező, cetasika; érzékelés vagy szellemi benyomás (phassa); érzés (vedana); észlelés (sanna); akarat (cetana); egyhegyűség (ekaggatá); életrerő (jivita); és figyelem (manasikára). A tudattényezők, csak károsak vagy csak üdvösek lehetnek. A cetana, akaratot jelent és egyike a tudattényezőknek.

 

Mi a kamma?

A kammát tettként vagy cselekvésként határozzák meg. És alapvetően valóban cselekvést vagy tettet jelent. De buddhista értelemben a kammát az határozza meg, hogy milyenek ezek a tettek (üdvösek, károsak vagy semlegesek). A tetteket, önmagukat nem nevezik kammának.

    Amikor cselekszünk, teszünk valamit; elménkben felmerül egyfajta tudat, citta, és ezt a fajta tudatot, akarat, cetana kíséri, amit mi kammának nevezünk. A Buddha mondta: „Az akaratot, kammának nevezem. Akarat által az elme beszél, a test tettet hajt végre általa.”

Kammát, vagyis ok-okozati hatást kiváltó cselekedet Buddha szerint csak annyiban keletkezik, amennyiben a testben, szóban, vagy gondolatban megnyilvánuló tettekben jelen van az akarat, cetana mozzanata is. Így az akarat hatóereje befolyásolja a kammikus következmény erősségét is.

A buddhista szemlélet a szándék-etikán alapszik, azaz nem bármely tett mechanikus ok-okozati eredményéről, még kevésbé valamilyen sorsszerűségről van szó. Ezért döntő jelentőségű Buddhánál az akarat, és a szándékosság mozzanatát képviselő „késztetés”, sankara kifejezés.

   Bármilyen tett, amelyet megteszünk az elménkben merül fel, mint egyfajta tudat, citta amely lehet üdvös (egészséges, kusala) vagy káros (egészségtelen, akusala). Ez a tudat együtt jár az akarattal, cetana , az akarat az, amit kammának nevezünk. A kamma tehát; akarat az elménkben. Az akarat, cetana lehet egészséges vagy egészségtelen tudat, citta. A kamma számára eszköz az akarat, cetana amely csak az üdvös (egészséges) vagy káros (egészségtelen) tudatot, citta kíséri.

   A Függő Keletkezés 12 láncolatában azt látjuk, hogy a sankhára, késztetés kifejezés, ami szellemi képződést jelent- igazából itt a kammával azonos. Ez a kamma, ami ebben az életben vagy a jövőbeni életekben eredményeket termel. Így nálunk a lánc a következő:

- a tudatlanságtól feltételezve jön létre, a kamma,

- a kammától feltételezve jön létre, a tudatosság,

- a tudatosságtól feltételezve jön létre, az elme és tárgya,

- az elme és tárgyától feltételezve jön létre, a hat érzékelési alap,

- a hat érzékelési alaptól feltételezve jön létre, az érzékelés,

- az érzékeléstől feltételezve jön létre, az érzések,

- az érzésektől feltételezve jön létre, a sóvárgás,

- a sóvárgástól feltételezve jön létre, a vágy,

- a vágytól feltételezve jön létre, a ragaszkodás,

- a ragaszkodástól feltételezve jön létre, a tudás megszerzése,

- a tudás megszerzésétől feltételezve jön létre, az újraszületés,

- az újraszületéstől feltételezve jön létre, az öregedés, halál.

A kamma - tanhoz kapcsolódóan a Theravada vonal a Függő Keletkezés 12 tagú láncolatát három életre, vagy három időre kiterjedőnek fogja fel, amikor a tudatlanság és a készteté-sek az elmúlt három élet hatóerői; a születés valamint az öregség és a halál a következő élet eredményei; míg a jelenhez az érzékelési tudatossággal kezdődő és a létesüléssel végződő 8 tag tartozik.

 

   Fontos tudni, hogy a kamma: nem a tett eredménye, következménye de annak az oka. Annak ellenére; a gyakorlatban, általánosságban azt mondják „a kamma cselekedeteink eredménye”. A kamma nem sors vagy elrendezés, bár némely nézőpontból annak látszik. Nem sors, abban az értelemben, hogy egy külső erő kihasználna minket. De a kamma, életünket és jövőbeni életeinket jelentős mértékben meghatározza.

    Beszéljünk még egy dologról, amelyet nem kellene használni a kamma elméletében; ez a tömegre vagy csoportra vonatkozó kamma elképzelése. Az együttes kamma nem hat, emberekből álló csoportra. Viszont, ha olyan emberekből álló csoportról van szó, akik együtt, közösen tesznek, követnek el valamit, és így ennek alapján kapják meg mindany-nyian külön-külön az egyéni karmájuk eredményeiként, csak ebben az értelemben működik a csoportos kamma.

 

    A kamma törvénye az oknak és hatásáűnak a törvénye, ami azt jelenti; ahol ok van, ott hatás is van; hatás nem jön létre ok nélkül. Lehet, hogy a kammát leírhatjuk a tett és reakció törvényeként is; amikor tett van – reakció is van.

 

 

A Kamma Törvénye természeti törvény, mint a gravitáció törvénye. Senki nem avatkozhat ebbe a törvénybe, még Buddha sem. Sem Buddha, sem mi, nem óvhatjuk meg szeretteinket, rokonainkat a rossztól, mindenki a saját kammájának van alárendelve.

   A Nemes Nyolcrétű Ösvényen az első alkotóelem a; helyes megértés. A helyes megértés alapvető követelményei közül egyik, a Kamma Törvényének ismerete, megértése.

 

Minden a Kamma miatt van?  A buddhista szótárban a Tiszteletreméltó Nyanatiloka írja; „Teljesen rossz az a hit, miszerint a Buddhizmusban minden a korábbi tettek eredménye. Ami kammikus, az üdvös (egészséges) vagy káros (egészségtelen) akarati cselekvés, és ez nem a korábbi tettek eredménye, mert az akarati cselekvés maga a tett, az akaratot nem befolyásolja az elmúlt kamma eredménye.

   A tudatnak (citta) több kategóriája van. Egyik típusát eredőnek nevezzük. Az eredő tudat a kamma eredménye, de több, másfajta tudat az nem a kamma eredménye. Nem minden a kamma miatt történik. Például; látunk valami kívánatosat, és ezt a látótudatot a kamma okozza. De, az erre a látványra adott reankciók, az már egy új kamma, amit mi teljesítünk. Látni egy kívánatos tárgyat, jó kamma eredménye; látni egy nem kívánatos tárgyat, rossz kamma eredménye. Ha látunk egy szép rózsát, az a jó kamma eredménye. Nem a rózsa a kamma eredménye, az egy természetes tárgy. De a tudat, ami látja a rózsát, az a jó kamma eredménye, és ekkor – erre következik a reakciónk. Ha kötődésed van a rózsához, akkor a reakciód káros (akusala), a reakciódnak látnia kell a rózsa igaz természetét – az agy átmeneti; lélek nélküli, és a törvény működésének alávetett- és akkor a reakciódat nem szabad hozzákapcsolni. A reakciód lehet üdvös vagy káros, a jövőben eredményeket fog adni.

    Bármi, amivel ebben az életben találkozol vagy a múltban találkoztál, az a kamma eredménye, de az erre adott reakciód nem az eredmény, hanem a reakciód, egy új kamma.

 

Ki a Kamma követője?  Ki az aki élvezi a kamma eredményeit?  Ezt nagyon nehéz megmagyarázni, mert a Buddhizmus nem fogad el külsőt (személy) vagy létezést (helyet) vagy Átmant. Mégis azt mondjuk; ha jó tetteket teszel, jó eredményeket viszel a jövőbe.

   Az a mód, amellyel magyarázzák azt a látszólagos paradoxont, hogy a buddhizmus elfogadja mindkettőt, az azonosságot és a különbözőséget is. Azonban ez nem azonos az elme és tárgya folytonosságával, melyek hosszúidőn keresztül léteznek, minden pillanatban, az elmében új tárgyak merülnek fel és tűnnek el. Van folytonosság, de nem azonosak az azt megelőzővel; nem az egyik pillanatból jut át a másik pillanatba.

 

Végső elemzésként; a kamma nem cselekvő, és nincs az eredményekkel kapcsolatos tapasztalata, mert a nem-cselekvésen keresztül és a cselekvésen felül, nincs az események eredményéből származó tapasztalata.

   A cselekvőt, magát leszámítva nem látunk senkit, akit a cselekvőerőnek nevezhetnénk. Hagyományos fogalmazásban azt kell mondanunk, hogy a lények részesülnek a kammájuk üdvös (kusala) vagy káros (akusala) eredményeiből.

 

 

 

 A KAMMA OSZTÁLYZÁSA

A szándékolt tett, a karma működés szerinti eredményeinek osztályzása a következő.

I.    Működés szerint.

II.   A Hatásrendje szerint.

III.  Az Időbeli-hatás szerint.

IV.  Az Újraszületés helyét befolyásoló hatása szerint.

 

I. Működésük szerinti felosztás.

      - Teremtő kamma.

      - Támogató kamma.

      - Elnyomó (akadályozó) kamma.

      - Károsító (romboló)  kamma.

 

A Teremtő kamma; olyan, amely erőforrásokat teremt.

 

A Támogató kamma; nem teremt eredményeket, de támogatja más kamma eredményeit.

 

Az Elnyomó kamma; nem termel eredményeket, és negatívan beavatkozhat más kamma Következményeibe.

 

A Károsító kamma; megsemmisíti más kammák eredményeit. A megsemmisítésre kerülő Kammák lehetnek üdvösek (kusala) és károsak (akusala) is.

 

II. Következményeik – Hatásrendjük  szerinti felosztás.

-         Súlyos.

-         Közvetlen.

-         Szokásos.

-         Tartalék.

 

A Súlyos kamma, nagyon fontos kamma. A súlyosan káros (akusala) kamma olyan szándékos cselekvésekben tetőzik, mint pl. a szülők meggyilkolása. Az üdvös (kusala) oldalon pl. a jhána (a tudat magasabb meditációs állapota) megvalósítása tartozik a súlyos kammá-hoz.

- Ha megölöd őseidet biztos, hogy a legalacsonyabban a pokolba születsz újra.

- Ha viszont eléred a jhána meditatív tudatállapotot, akkor a Brahma világába születsz újra

A súlyos vagy jelentős tett korábban hat, mint a jelentéktelen.

 

A Közvetlen kamma, az amely előkészíti a halál pillanatát. A halál közeli tett, a halál órájában hat és az újraszületéshez vezet.

 

A Szokásos kamma, az a kamma, amelyet a mindennapi megszokott életben megcselek-szünk, megteszünk. Hasonló a mindennapi meditatív gyakorláshoz. Lehet, komoly, rossz/ káros (akusala) cselekvés is egyaránt.

A szokásos kamma előbb hat, mint a ritkán végrehajtott kamma.

 

A Tartalék kamma, szokásos cselekvés eredménye, amikor a másik három kamma nincs jelen. Nevezik felhalmozott kammának is.

Az előző három hiányában a felhalmozott kamma vezet az újraszületéshez.

 

Jelenleg, a súlyos kamma  és a közvetlen kamma eredményei érvényesülnek. Majd a következő életünkben is hatnak a súlyos kamma következményei. Amikor, a közvetlen kamma és a szokásos kamma eredményei is jelen vannak, akkor a közvetlen kamma eredményei érvényesülnek. Ha a szokásos kamma és a  tartalék kamma  eredményei is jelen vannak, akkor a szokásos kamma eredményei érvényesülnek.

   A közvetlen kamma nagyon fontos, mert a halál előtti utolsó pillanatban meghatásozza a közvetlen újraszületést. Például: volt egy vadász, egy gonosz ember, aki egész életében állatokra vadászott. A gyilkosságaiért egy nyomorúságos helyre készült újraszületni. De a fia, Arahant volt és az utolsó pillanatban segített neki a jobb újraszületésben.

 

III. A kamma következményeinek időbeli hatása szerinti osztályozás.

-         Jelen életben ható.

-         Következő életben ható.

-         Valamelyik további életben ható.

-         Már hatástalan, kihunyt.

 

Ebben a kategóriában van egy másik kammánk is, amit elhunyt kammának hívunk. Ez, az áthaladás idején ad eredményeket. Azok a kammák, melyek a jelenlegi életben; a jelenlegi utáni életben; és az azt követő életekben adnak eredményeket, soha nem válnak elhunyt kammává addig, amíg tart az újraszületés és a halál folytonossága. Tehát, azok a kammák melyek a jelenlegi életben és a következő életben adnak eredményeket, soha nem válnak elhunytá. Még akkor sem, ha nem is adnak eredményeket saját időszakuk alatt, a kedve-zőtlen körülmények miatt.

    Az a kamma, amely az eredményeket a következő utáni életben adja, soha nem válik elhunytá.

    A kamma végső besorolása a hely szerint történik, ahol az eredmények történtek. A kamma különböző szférákban adja az eredményeit, és ezek a szférák alaktalanok. Például: a káros (akusala) kamma az eredményeit négy nyomorúságos helyen, valamint emberi lényeken és még néhány égi lényben adja. Az üdvös (kusala) kamma vonatkozik az értelem területére, és kiterjed mindenfajta létezésre.

 

   Az idő; a már többé nem létező múltra; a még nem létező jövőre; és a korábban nem volt, a jövőben nem levő jelenre tagolható.

Ezek közül a ’jelen’ (paccupanna) érvényes a reálisan létezőkre, azonban ez is háromféle lehet. A jelen nem más, mint aktualitás, és ennek megragadása szinte lehetetlen, mivel jelenként csak múltbéli hatások, események érzékelhetők, ezért az aktualitásnak, a jelen-ben keletkezésnek különböző szintjei vannak. Ezek közül az egyik az ’alkalommal keletke-zett’ (okasat upanna). Ez a saját múltbeli ok-okozati cselekedeteink (kamma) folytatódása (eredménye) a jelenben. Az ok-okozati cselekedetek hatása átlépi az idő és tér határait.

 

IV. Az újraszületés helyét befolyásoló hatása szerinti osztályozás.

-         Rossz újraszületéshez vezető káros tett.

-         Az érzéki területre vezető üdvöd tett.

-         A forma területére vezető üdvös tett.

-         A formanélküli területre vezető üdvös tett.

  

  

    Minek az eredménye a Kamma? A kamma két dolog eredménye. Egyik a citta, tudat és a cetasika, tudattényező, a másik a rüpa (alak, forma), ez utóbbi materiális tulajdonság. A kamma eredményeinek fajtái a tudatból, citta és a tudattényezőkből, cetasika következnek Nem mindegyik, de a test bármely anyagi tulajdonsága okozhat kammát. Így amikor azt mondjuk, hogy a kammának van eredménye, akkor mi azt gondoljuk; az anyagi tulajdonságok okozzák a kammát. A rózsa nem a kamma eredménye, az természetes okokból kifolyólag van ott. De a rózsa látását vagy tapasztalását –a látó tudat az, ami által látod a rózsát- okozza a kamma. És a szem,- vagy inkább a szem érzékenysége, amivel látsz, szintén a kamma eredménye. A rózsára adott reakciód viszont nem a kamma eredménye. Így egyidőben van jelen (találkozik) a kamma eredménye (rózsa) és egy új kamma ( a ró- zsára adott reakciód). Ezután, máskor megint ott lesz a kammának az eredménye. Az ok és következménye tovább folytatódik.

 

    A Kamma Törvénye szerint a lények azt kapják, amit megérdemelnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem szabad segítenünk az embereknek, hogy nem szabad enyhítenünk szenvedéseiket. Nekünk bármit, amit tudunk, meg kell tenni szenvedéseik enyhítéséért. De, ha ezzel nem tudjuk megszüntetni a szenvedésüket, akkor már kammaként kell értelmeznünk a szenvedés okát és szánalmat kell gyakorolnunk.

   Szánalmat vagy kammát gyakorolni, művelni üdvös minőség, de amíg a karunát műveljük átmehetünk haragvóba. Például: néhány ember segíteni akar olyan állatokon, amelyeket kísérletekhez használnak a laboratóriumokban. Addig azok az állatok szintén haragot és gyűlöletet éreztek az emberek iránt, akik a kísérleteket végezték. Amikor karunát gyakorolunk, gondosan kell tennünk, nem művelhetjük káros helyeken. Ha gyűlölet van bennünk, nem gyakorolhatjuk tovább a karunát.

 

 

 

Szemléltetni szeretnék egy gondolkodási folyamatot. Ez a mangó hasonlat, és megszámo-zom a folyamat mindegyik részét.

 

   Egy ember befedett fejjel elment aludni, egy gyümölcsöző mangófa alá (0). Később, meglazult egy érett mangó szára, és a gyümölcs leesett a földre, az alvó füle mellé (1.-2.- 3.). Aki felébredt a hangra (4), kinyitotta a szemeit és nézett (5). Miközben kinyújtotta a kezét és felvette a gyümölcsöt (6), nyomkodta (7), szagolta (8), élvezettel ette (9-15), és lenyelte azt (16-17). Azután elment aludni (0).

 

   Tizenhét gondolat-pillanat vagy citta van, amikor a mangóhoz hasonlóan az elmének ajándékozunk egy tárgyat, az öt értelem ajtó közül az egyiken keresztül. Amikor az élet folytonos (bhavanga)(0, 1, 2, 3,), az egyfajta rejtett áramlat vagy tétlen tudat. És ennek van a következő sorozata: amely több fajta gondolati tudat-, érzékelő képességi (0-4); látás (5); fogadtatás (6); vizsgálódás (7); meghatározó (8); tudatos észlelés vagy impul-zus (9); regisztrálás (16-17); és megint bhavanga, (0) létfolyam, tudat események nélküli alapállapota.

 

A gondolat-pillanatok azok, amelyekben kammát hozunk létre. A tudatosulást vagy az impulzust, amelyet a Páli nyelven javana-ként ismernek. Ezekben a pillanatokban teljesen megtapasztaljuk a tárgyat, és ezek a pillanatok azok, amikor az ember kammát hoz létre. A felsorolt pillanatok közül az első hét olyan pillanat, amikor az ember olyan körülményt  szerez, amely kedvez a kammához való hozzájutáshoz. Ez összhangban van a jelenlegi élettel. A hetedik és utolsó gondolat, a javana pillanata az, amelyben az ember kammát szerez, amely a következő életben ad eredményeket.

    Az öt gondolat-pillanat közben az ember olyan kammát szerez, amelyek a jelenlegi életben és a következő életekben adnak eredményeket. Valamint, amit a következő életek utáni életbe gondolunk, azt előre hozhatjuk a mostani életbe.

    Ha, az első javana nem ad eredményeket, akkor ebben az életben válunk elhunyttá. Ha a hetedik javana nem ad eredményeket, akkor a következő életben válunk elhunyttá. De az öt javana eleje és a hetedik között a gondolkodás eredményeket adhat minden életre, egészen addig amíg arahantként meghalunk.

    Azért a javana hét pillanata –amikor üdvös vagy káros kammát csinálunk- vagy a legtöbb pillanat fontos az abhidhamma gondolkodási folyamatában. Abban a pillanatban válik fontossá, amikor kiderül hogyan reagálunk a tárgyra (üdvös vagy káros módon). Ekkor olyan eredményeket termel, amelyekért a jövőben felelősnek kell majd lennünk.

 

Javana: indíttatás. A 14 tudatfolyamatból, a 12. tudatfolyamat, az érzékelési folyamat része, az érzékelt tárgy iránti késztetések megjelenése, amikor az akaratlagosság üdvös vagy káros, ok-okozati hatást vált ki.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.