Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Prof. Lily de Silva

A SZEGÉNYEK FELSZABADÍTÁSA

 Fordította: Bhante
 
Bár, a szegénység jól ismert az egész világon, mértékének meghatározása ellentmondásos, mivel ahhoz az életszínvonalat és más adatokat szoktak mérlegelni. Alapvetően a szegény-ség negatív kifejezés, az anyagi eszközök, és más az életvitelhez szükséges dolgok hiányát jelenti. Ezt a kifejezést a szociológusok használják, három különböző feltétel: a gazdasági egyenlőtlenség, a gazdasági függőség és a gazdasági elégtelenség kifejezésére. Az anyagi szegénység oka lehet, a minimális fizikai egészség és a rátermettség hiánya. A szocioló-gusok különböző adatokat gyűjtenek a szegénység méréséhez olyanokat, mint pl.: a jövede-lem, a megélhetés költségei, a munkanélküliség mértéke, fogyasztói kiadások stb. Ez az írás azt javasolja, hogy vizsgáljuk meg a szegénységet Buddhista nézőpontból, hogy a Buddhista Szentírásokban milyen útmutatásokat találunk a szegénység felszámolásához.
 
 
Tartalom
-         A szegénység típusai…………………………………..
-         A szegénység okai……………………………………..
-         A szegénység enyhítése……………………………..
-         Az Uralkodók feladatai……………………………….
-         A közösség feladata…………………………………..
-         Az egyén szerepe……………………………………..
-         A munkához való hozzáállás………………………
-         A jólét és a boldogság fogalma………………….
-         Nem kizárólag közgazdaságtan………………….
-         Rövidítések………………………………………………
 
 
A szegénység típusai
- Vannak olyanok, akik a teljesen kedvezőtlen megélhetési körülmények mellett, súlyosan alultápláltak és éheznek, a végtelen nyomor elviselésére ítéltek.
 
- Vannak olyanok, akik a kevés munka miatt „éreznek szegénységet.” Ez akkor történik, amikor nagy vágyaik vannak és a vágyak kielégítésére, rendelkezésre álló gazdagság korlátozott.
 
- Vannak olyanok is, akik szegénységet éreznek, jelentős vagyon felhalmozódása esetén is. A Buddhizmus ezt úgy ismeri, mint „saját magának okozott szegénység.” Ez abban az esetben fordul elő, amikor az ember nagy vagyont halmoz fel, de nem élvezi a gazdagságot, mert kapzsi.
A szegénység okai
A Buddha Tanításaiból láthatjuk, hogy a szegénységnek számos oka lehet. Nevezetesen: politikai, társadalmi, pszichológiai/jellembeli és kammikus okok.
 
 A Cakkavattisinhanadasutta(1) azt mondja; amikor egy Király mellőzi a tisztesség szabályait, amikor az ország jóléte érdekében hozott döntések előtt, nem kéri ki a spirituálisan fejlettek véleményét, akkor a szegénység burjánzóvá válik. A Sutta Anguttaranikaya(2) kimodja, hogy az egész ország boldogtalanná válik, amikor az állam vezetője korrupt.
 
 Az Aggannasutta(3)szerint, a világ erőforrásainak felhasználása és helytelen elosztása, a szegénység másik oka.
 
 Egyes források szerint, a Társadalmi Szervezetek rendszere és bizonyos filozófiai és vallási ideológiák lehetővé teszik, hogy bizonyos embertípusok a felhalmozott vagyon eredménye-képpen, más társadalmi osztályba kerüljenek. Például, a Kasztrendszer az ősi indiai társada-lomban.
 
 A politikai és társadalmi okokon kívül egyéni és csoportos okai is lehetnek a szegénység-nek. Ilyenek a káros szenvedélyektől való függés, pl. alkohol, drog, szex és szerencsejáték okozza a szegénységet.(4)Az Anguttaranikaya(5)összehasonlítja ezen emberek rossz szokásait és ehhez társítja a barátok rossz szokásait, mivel egy társaság összetart.
 
 A lustaságra való hajlam a szegénység egy másik oka.(6)A rendelkezésre álló erőforrásokon felüli élet, költekezés is okozhatja az ember gazdasági bukását.(7)Az Anguttaranikaya úgy írja le az embert, aki többet költ annál, amennyit keres: olyan, mint egy vadalma evő. Amikor a vadalmákat szedik, az ágakat erősen meg kell rázni, és az érett és éretlen gyümölcsök mind leesnek. Ez a vagyonszerzésük módja, ílymódon lecsapni az almákra, ha nem rendelkezünk a megszerzésükhöz szükséges ügyességgel.
 
 A Buddhizmus elismeri, hogy a szegénységnek van kammikus oka is. Vannak, akik borzal-masan szegény körülmények közé születnek, míg mások luxusba és bőségbe. Ezek a szüle-tési egyenlőtlenségek a Kamma Törvényével magyarázhatók. A Culakammavibhanga-sutta(8)szerint, a fösvénység szegény körülmények közé történő újraszületést okoz. Lopás vagy bűncselekmény is okoz szegénységbe történő újraszületést.
 
A SZEGÉNYSÉG ENYHÍTÉSE
Vágyálom azt feltételezni, hogy a szegénység teljesen megszüntethető. A buddhizmus elfogadja, hogy a szegénység problémáját valósághűen és gyakorlatiasan kell megközelíteni. Az a kérdés; hogyan lehet kezelni, és mennyire lehet enyhíteni. A Páli kánonban, bőven található anyag, a probléma többirányú megközelítéséről.
 
 A buddhizmus szerint a szegénység enyhítésének felelőssége, az uralkodókon, a közössé-gen és az egyénen nyugszik. A vallást oktató tanárok is szerepet játszanak a probléma megoldásában; mutatják az utat, amely nem hat károsan az ember lelki fejlődésére.
 
AZ URALKODÓK FELADATAI
Az Anguttara Nikaya Sutta(9)szerint, egy Király, ha tisztességes, minden cselekedetével, tekintélyével irányítja a közigazgatást. A feladataik elvégzéséhez, kijelöli a tisztességes utat az állam minisztereinek, és az összes tartományi tisztviselőnek. Azt mondják, hogy jólét abban az országban uralkodik, ahol igazság uralkodik.
 
A király is látja, hogy a személyi biztonság és a személyi tulajdon fontos a királyságban,(10)ha az irányító testület igazságos, akkor csökken a bűnözés és a társadalom biztonságossá, és stabillá válik. Az ugyancsak a király kötelessége, hogy a királyságban élő embereket foglal-koztassa. Azt mondják, ha munkanélküliség van, a királynak támogatási rendszert kell biztosítania, az emberek foglalkozási képességei szerint.
 
 Az uralkodótól (csakúgy, mint a társadalmi elittől) elvárható, hogy az emberek irányába valódi szeretettel és gondoskodási szándékkal rendelkezzenek. A király, alatvalói szüleinek a szerepét tölti be.(11)
 
 A királynak a rászorulókkal szemben nagylelkűnek kell lennie. Ez nem csak azt jelenti, hogy adományokat, segélyeket oszt, hanem azt is, hogy koordinálja a szegénység enyhítésére indított programokat és emeli az életszínvonalat.(12)
 
 A királynak négy módszere lehet a munkanélküli emberekről való gondoskodásnál,(13)ezek; a nagylelkűség (dana), kedves szavak, elkötelezettség az emberek jóléte iránt, és együtté-rezni a néppel. Az együttérzés megköveteli, hogy a király kiemelje az embereket a lét mélypontjából. A felsorolt négy gondolat biztosítja és mutatja, hogy a király dolgozik az állampolgárok életkörülményeinek javításán.
 
 A buddhista szövegek a vezetés 10 szabályáról beszélnek, amelyet egy király számára köte-lező érvényűek, ezeket DASA RAJA DHAMMA-nak nevezik. Figyelemreméltó, hogy a dana, „nagylelkűség” és a paticcaga, „önzetlen szolgálat” szerepel ebben a tízben. Ez a két elv, függvénye a szegénység enyhítésének és a szegények felszabadításának.
 
A KÖZÖSSÉG FELADATAI
A közösséget arra ösztönzik, hogy megosszák erőforrásaikat azokkal, akik kevésbé szeren-csések. A nagylelkűség egy nagy erény, művelése mindenki számára ajánlott. Még a szegényeknek is gyakorolnia kell. Devasamyuta(14)kijelenti, hogy egy apró, csekély ajándék a szegényes holmikból is, ezerszeresen térül meg. A Vimmanavatthu(15) kommentárjában így foglalja össze; Adj eszközöket az embereknek. Amikor az erőforrások megosztásának szelle-me, a társadalom legmagasabb köreiben elterjedt, akkor a testvériség és a szolidaritás szelleme áthatja a társadalom alján élőket is. Nincs büszkeség vagy gőg a gazdagokban, mint adományozókban, és nincs megalázottság vagy alázat a szegényekben, mint a kedvez-ményezettekben.
 
 Az Anguttaranikaya(16)kifejti, hogy a nagylelkűség különleges emberi erény. Adományozni, számunkra tiszta és kellemes cselekvés. Mindig a megfelelő időpontban, a megfelelő diszk-récióval kell történnie, és előtte meg kell vizsgálni a megajándékozni kívánt személy igényeit.(17) Saját kezeddel add az ajándékot. Az ajándékozás személyes végrehajtásának intimitása, megérinti az ajándékozó és az ajándékozott szívét is.
 
 Az adományozásnál figyelni kell az adomány használhatóságára, ezért értelmetlen dolgokat ne adományozzunk. Nem szabad az adományt, mint alamizsnát odavetni.
 
 A Dighanikaya(18)kommentárja az adományozókat három kategóriába sorolja. Van, aki örömét leli abban, hogy a legjobb dolgait másoknak adományozza, ez az adományozó; az adományozás rabszolgája. Aki ugyanolyan ajándékot ad a barátainak, amit ő is élvez, az baráti ajándékozó. Azután van olyan, aki bármilyen rendelkezésre álló dolgot másoknak ad, ő már olyan adományozó, aki ura az adományozásnak. Ő olyan, a rászorultak és nyomorgók számára, mint egy tavaszi áradás.(19)
A nagylelkűség segít csökkenteni a gazdagok és nincstelenek közötti gyűlöletet. Maghasutta, a Suttanipata(20)-ban kimondja, hogy a nagylelkűség gyakorlása segít csökkenteni a gazdag osztályokkal szemben érzett előítéletet és gyűlöletet.
 
 Természetesen, a szegények megtalálják azokat a szolgáltatásokat, amelyek anyagi segít-séget nyújtanak számukra. A Sigalovadasutta(21)részletesen kifejti; az uralkodónak hogyan kell a szolgálójára tekinteni. Ezek jól mutatják, a gátlástalan kizsákmányolás elleni buddhista eszméket.
 
AZ EGYÉN SZEREPE
A buddhizmus úgy véli, hogy a szegényeket arra kell nevelni, tanítani, hogy önmagukon segítsenek. A szegénység, mint minden más; nem állandó feltétel. Meg lehet változtatni, és meg is kell változtatni. Az ember korábbi kammája okán születik szegénynek. A buddhizmus magasztalt erényeivel, mint a viriya (erő, energia) és adhittanva (eltökéltség) kell előre haladni. Ezzel a kamma elmélete szerint a szegényeknek is van esélye a helyzetből történő szabadulásra.
 
 A buddhizmus teljes mértékben támogatja azt a tényt, hogy az embernek, ha felnő meg kell tanulnia megvédeni önmagát. A Sigalovadasutta kifejti a szülők, gyermekükkel szemben fennálló kötelezettségeit. Ezen kötelezettségek közé tartozik az oktatás, és egy olyan fogla-kozás megtanítása, amelynek segítségével majd megkeresi a kenyeret.
 
Buddha tanácsa egy családfő számára, aki élvezi az élet örömeit:
a, Legyen szorgalmas és találékony.
b, Vigyázzon a megszerzett jólétre.
c, Nemes barátokkal társuljon.
d, Egyszerűen élje az életét.
 
A fentiek egyaránt alkalmazhatók gazdagok és szegények esetében is. Meg kell jegyezni, hogy a szorgalmas tevékenység: a Buddha által is magasztalt, nagy erényként hangsúlyozott minőségi tulajdonság vagy egy kicsivel nagyobb képesség. Így képesek lesznek a boldog élet irányába navigálni, annak ellenére is, hogy a rendelkezésre álló erőforrások korlátozottak.
 
A MUNKÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS
Indokolt ebből a nézőpontból is megvizsgálni a szegénység kérdéskörét. Milyen a buddhista hozzáállása a munkához, amely felszabadítja a szegénységből. A modern munkáltatók és a munkavállalók felé, Schumacher(22)az alábbi észrevételeket teszi: A modern közgazdaságtan megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a munkaerőt vagy a munkát, valamivel többre tartsák, mint egy szükséges rosszat. A munkáltató szempontjából ezek minden esetben csak tételek a költségvetésben, melyeket a minimálisra kell csökkenteni, vagy ha lehetséges telje-sen meg kell szüntetni, mondjuk automatizálással.
 
   A munkavállaló szempontjából egy „haszontalan” munka: a szabadidő és a kényelem felál-dozása, és a munkabérek egyfajta kompenzációs feláldozása. Ezért a munkáltató szempont-jából ideális, az alkalmazottak nélküli vagy fizetés nélküli foglalkoztatás. A buddhizmus szerint ez egy súlyosan téves hozzáállás. A buddhista szövegek beszélnek tisztességes munkáról, és a pénzt kereső homlokán gyöngyöző verejtékről, kemény erőfeszítésről és eltökéltségről, tisztességes pénzről, tisztességes módon keresett pénzről.(23) Az ilyen kemény és becsü-letes munka, nem csak méltóság, hanem szellemi érték is. A munka buddhista elismerését így összegzik: „Ha a munka jellegét megfelelően értékelik,és azt alkalmazzák, annak nagyobb a jelentősége, mint táplálékot adni a fizikai testnek. Ez táplálja és ösztönzi az embert, hogy képességei legjavát nyújtsa. Előírja, hogy szabad akaratából megfelelő tanfo-lyamokat végezzen el. Ez kiváló hátteret biztosít az ember saját értékrendjének megjele-nítéséhez és személyiségének fejlesztéséhez. Ha egy szegény ember megvalósítja ezt a tevékenységet és buddhista szempontból értékes munkát végez, akkor azon az úton halad, amely megszabadítja a szegénységtől.”
 
A JÓLÉT ÉS BOLDOGSÁG FOGALMA
Lényeges, hogy mi a boldogság és jólét, a buddhista fogalom szerint. A Kutadantasutta(25)a következőket mondja; „Amikor béke van az országban, nincs bűnözés és erőszak, az emberek boldogan élnek, örülnek és gyermekeikkel játszanak, nem törődnek azzal, hogy az ajtókat zárva tartsák. A családi élet egyszerű örömei, a szabadság és a szorongástól való mentesség, az élet és a tulajdon biztonsága a boldogságot és a jólétet jelenti, buddhista szempontból.”
Ez nyilvánvalóan ellentétes a modern koncepcióval, ahol a bőség és a fogyasztás az alapvető jellemzői a jólétnek és a boldogságnak. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a modern filozófia, aligha vezet a boldogsághoz.
 
NEM KIZÁRÓLAG GAZDASÁGTAN
Meg kell állapítani, hogy a boldogságot nem egyedül a gazdasági szegénység felszámolásá-val lehet csak elérni. Az ember gazdasági helyzete, csak a személyiség nézet egyik eleme. A boldogság fejlesztése a teljes személyiség miatt szükséges. Az érzelmek tanítása rendkívül fontos, mert képessé teszi az embert egészséges, egymás közötti kapcsolatok kialakítására. Mivel az ember, társas lény és egész életén keresztül kölcsönös kapcsolatba lép másokkal, az egymás közötti kapcsolatok rendkívül értékesek. Az érzelmi szegénység: nem egészsé-ges, pozitív érzelmek, és az ezekből következő negatív érzelmek túlsúlya okozza a stresszt és a viszályt. Azután, ott van a lelki szegénység, amely akadályozza az értékek fejlődését. Van, amikor a lelkileg szegény embernek hiányzik az életéből a cél, ami az értelmet és az irányt adja. És, e nélkül olyan, mint egy kormányát vesztett hajó, amely iránytű nélkül sodródik a hatalmas óceánon. Az ilyen ember szenved az elidegenedéstől és a csalódottságtól.
Ezért a buddhizmus célja az egész személyiség fejlesztése, és minden embert óva int attól, hogy szem elől tévesszenek más, egyaránt fontos személyiségjegyek fejlesztését. Ezek a kísérletek felszabadítják az embert a gazdasági szegénységtől.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.