Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

 

 A KAMMÁRÓL

Fordította: Bhante                      

                                           

                                             I .

 Áttekintés

A múlt háttere, a pillanatról-pillanatra történő jelennek, az élet megy tovább. A múlt és a jelen befolyásolja a jövőt. Csak a jelen pillanat létezik, és felelősséggel tartozunk a jelen pillanat jó vagy rossz cselekedeteiért.

 

„Ha egy követ dobunk a tóba, a kő keltette hullámok a partig, terjednek. De, ez nem minden, mert a hullámok visszaverődnek, egészen addig, amíg nem találkoznak újra egy kővel. Tetteink hatása visszatér hozzánk, és ha tetteink rossz szándékúak, a hullámok hatása is rossz lesz. De, ha tetteink békések, jó szándékúak, akkor a visszaverődő hullámok is gyengék, majd elülnek, és a kamma jó áldása tér vissza hozzánk.”

 

  A körülöttünk lévő világban, az emberek sorsa között sok az egyenlőtlenség- néhányan gazdagok, mások szegények; néhányan teljes életet élnek, mások fiatalon halnak meg stb. A buddhizmus tanítása szerint, a meglévő egyenlőtlenséget a kamma okozza; amely a mában, a közelmúltban és a távoli múltban egyaránt jelen van. Az ember önmaga felelős a saját boldogságáért, de a nyomoráért is. Így a kamma; nem azonos a sors vak végzetével, sem a determinizmussal1. Az embernek van bizonyos szabadsága; módosítani tudja tetteinek hatását és befolyásolni, tudja a jövőjét. Minden szabályt, legyen az szellemi vagy fizikai be kell tartani. Ha valaki jót cselekszik, jók a gondolatai, az hatást gyakorol a benne növekvő jó tendenciákra.

 

  A kamma megértése erőt ad. A kamma tana életünk része, több energiát nyerünk általa, nem csak a jövőnket segíti, hanem azt is, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni embertársainkon. Jó kammát kell fejlesztenünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy leküzdjük a rosszat, a gonoszt, de még a kammánkat is, és így elérjük célunkat a NIBBANÁT.

 

  A Függő Keletkezés elve és a Kamma Törvénye együttesen biztosítja a természet megértését és az újraszületés hátterét. A buddhizmus szerint, a halál; ”egy átmeneti időszak végén történő átmeneti jelenség.” A halál, nem egy lénynek a teljes megsemmisülése, mert ugyan a szerves élet megszűnik, de a kammikus erő, amely eddig működött nem semmisül meg. „A fizikai forma, csak a láthatatlan kammikus erő, látható megnyilvánulása.” Amikor a fizikai forma a jelenlegi alakjában megsemmisül, akkor más formában, más helyen a jó vagy a rossz akarati impulzusok szerint –az erősebb kamma szerint- a halál utáni pillanatban az Öt Léthalmaz2 újra összeáll.

 

  A halálban, a fizikai test felbomlásánál a kammikus erő továbbra is érintetlen marad, messzire megy a jelenlegi tudatfolyamatoktól és megteremti a feltételeit egy új lény testébe történő újraszületésnek. A tudatfolyamatok hullámai olyanok, mint egy megáradt folyó, amely vízzel látja el azt a területet, amelyen keresztül halad. A halál körforgása megszakíthatatlan, ez nem a tudatfolyamatok áramlásának megsértése és ezért nem alkalmas semmilyen köztes állapotnak, a jelenlegi élet és a következő élet között. A halál után, az újraszületés azonnal megtörténik.

 

  A jelenlegi lény, a jelenlegi létezés; függ az utolsó és minden korábbi létezéstől. A jelenlegi személy (alak) és körülményei a múlt eredményei, de a jövő attól függ, mit fog tenni a jelenben. Az igazi buddhista úgy tekint a halálra, mint egy pillanatnyi kellemetlenségre, a jelenlegi élet és az utána következő között. Csak azzal kell törődnie, hogy a jövőbeni életben jobb körülményeket és lehetőségeket alakítson ki, önmaga tökéletesítésére.

 

  A Buddhizmus azt tanítja, hogy a meditáció gyakorlásával a koncentrációt és a memóriát lehet fejleszteni. A meditáció és az elme művelése által megszerezzük az erőt, hogy betekintsünk az egymást követő újraszületések láncolatába, és visszanézhetjük korábbi életünket is. A Buddhizmus nem csak azt tanítja, hogy a NIBBANA elérése a cél ebben az életben, hanem azt is, hogy a megvilágosodás útján elérhető az igazi bölcsesség és elérhető az újraszületések láncának megszakítása.

 

 A NIBBANA az, az állapot, amelynek elérésére minden buddhista törekszik, a NIBBANA az, ahol megszűnik a szenvedés.

 

A kamma jelentése

A kamma kifejezést legalább három módon lehet értelmezni.

1. Etimológiailag tettet, cselekvést jelent. A legtágabb értelemben vett, minden cselekvést, mint az evés, ivás, séta, alvás, lehetnek kammák.

  

     Az egyházi használat értelmezése arra utal, hogy a tetteknek erkölcsi és etikai értéke van. A kamma, így jó vagy rossz cselekedetek eredményeként vélelmezhető, mint egy esetleges jutalom vagy büntetés, ebben az életben vagy egy következő életben.

 

    A buddhizmusban, a jó vagy érdemes cselekedet; kusala kamma. Ez azt jelenti, hogy intelligens és ügyes volt a cselekedet. A rossz vagy bűnös cselekedeteket akusala kamma- nak nevezik. Ezek nem értelmes, ügyetlen cselekedetek. A buddhizmus tanítása szerint a tíz bűnös cselekedet, akusala kamma; ölés, lopás, szexuális eltévelyedés,………..

 

 

2. A második jelentése szerint a kamma nem cselekvés, hanem egy TÖRVÉNY. Ez a törvény magában foglalja a büntetést (megtorlást), hogy az ember cselekedeteinek arányá-ban jutalomban vagy büntetésben részesül. A kamma törvénye; az emberek most fizetnek azért, amit korábbi életeikben tettek, és a mai tetteikért is fizetni fognak. A kamma minden indiai vallás szerint, egy kozmikus, egyetemes törvény és megváltoztat-hatatlan, mint például a gravitáció. A törvény ereje, hogy a jó soha nem marad jutalma-zatlan; a gonosz, pedig nem menekül a büntetés elől.

Így a második meghatározás szerint a kamma, ok – okozati törvény.

 

 

3. Azonban, a kamma harmadik jelentése szerint, közvetlen kapcsolatban van, a MÁSODIK NEMES IGAZSÁG tanításával. A második jelentése szerint, ez egy BÜNTETŐ TÖRVÉNY, de itt a törvény büntető hatása, csak az emberi társadalomra korlátozódik.

 

A Buddhista filozófia szerint, az emberi lények viselkedés mintája, az emberi lét két szintje közé tartozik. Az egyik a Samsara. A lények ebben a kategóriában még nem szabadultak meg a vágyaktól vagy az érzelmesség érzésétől. Ez, nem jelenti azt, hogy képtelenek a jó cselekedetek végrehajtására. Egy ember, ezen cselekedetei azok, amelyek szabályozzák a kamma törvényét.

 

A kamma a lények helyes cselekedeteit jutalmazhatja azzal, hogy a halála után a mennyek birodalmába születik újra.

 

A második szint, a felvilágosodás vagy Nibbana. Ebbe a kategóriába tartozik a Buddha, az Arahant, akik már teljesen felszámolták a vágyaikat, az érzelmességet, és tudatlanságot. A kamma törvénye nincs már hatalommal felettük, mert nem annak a reményében cse-lekszenek, hogy tetteik érdemesek vagy bűnösek, jutalom vagy büntetés az érdeme. Az egyetlen jutalma, az elme nyugalma, és a békés szemlélődés a dolgok fölött. A törvény irányítja és védi az egyén életét, a Dhammát és az Igazságot.

 

A kamma harmadik jelentésénél különösen fontos, hogy megértsük a Második Nemes Igazságot; a kapzsiság okozta szenvedést.

 

II.

A cselekedetek megítélése.

Honnan tudhatjuk, hogy az egészséges cselekedetek boldogságot termelnek, és az egészségtelenek, pedig boldogtalanságot?

 

   Erre a helyes válasz; hogy csak az idő fogja megmondani. A Buddha, hosszú idővel ezelőtt kifejtette, hogy; amíg az egészségtelen cselekedetek nem termelik a szenvedés gyümölcsét, a tudatlan személy úgy véli, hogy helyesen cselekszik. De, ha a cselekedetei a szenvedés gyümölcsét termelik, rájön, hogy cselekedete egészségtelen.

    Ugyanígy, mindaddig; amíg az egészséges cselekedet nem hoz boldogságot, a tudatlan személy úgy gondolja, hogy cselekedete egészségtelen; csak ha cselekedete boldogságot eredményez, akkor jön rá, hogy cselekedete egészséges.

 

  Egészséges és egészségtelen cselekedeteink megítéltetnek és eredményük hosszú- vagy rövid idejű hatás, lehet. Az egészséges cselekedeteink eredményeként előbb vagy utóbb magunk és mások is boldogok lesznek; egészségtelen cselekedeteink eredményeként, nekünk és másoknak is szenvedésben lesz részünk.

 

  Az egészségtelen cselekedeteket is három módon lehet elkövetni; test, beszéd és gondolat által. A testtel három egészségtelen cselekedetet tudunk elkövetni; ölés, lopás, és szexuális vétség. A beszéddel négy egészségtelen cselekedetet tudunk elkövetni; hazugság, durva beszéd, rágalmazás és rosszindulatú pletykálás.

Az elme három egészségtelen cselekedetet követhet el; kapzsiság, harag és téveszme. Ez a tíz egészségtelen cselekedet, amelyeket el kell kerülni a következményeikkel együtt.

 

  Az egészségtelen cselekedetek általános eredménye a szenvedés, amely különböző formákat ölthet. Az egészségtelen cselekedetek, teljesen érett gyümölcse az alacsonyabb birodalomban történő újraszületést eredményezhet, vagy egyenesen a pokol birodalmába, az éhes szellemek birodalmába, vagy az állatok birodalmába. Ha, az egészségtelen cselekedetek súlya nem elegendő ahhoz, hogy az újraszületés az alacsonyabb birodalmakba történjen, akkor a következmények hatására újraszülethetnek, mint boldogtalan emberek.

 

Láthatjuk az elvet, cselekedeteik az ok és erre válasz a megfelelő következmény. Például, ha a megszokott cselekvéseket, a gyűlölet és rosszindulat által motiválva követik el, és ezzel beavatkoznak mások életébe; ez a pokolba történő újraszületést eredményez, ahol majd többször megkínozzák és megölik. Amennyiben, az egészségtelen cselekedet más élő lény megölése, akkor az nem szokványos és nem gyakori; az ilyen cselekedetek következménye a rövid élet lesz, még akkor is ha emberi lénynek születik újra.

 

  Egyébként, az ilyenfajta cselekedetek eredményezhetnek elszakadást a szeretteiktől, félel-met vagy akár paranoiát. Ebben az esetben tisztán látjuk, hogy a hatás hasonló az ok jellegéhez. Az ölés csökkenti annak az élethosszát, akit megölnek, megfosztják őt szeretteitől és hasonlók. Így, ha gyilkossá válunk, ugyanilyen érzések lesznek a kammikus következmények.

 

  Hasonlóképpen, ha a lopást, mohóság és kötődés motiválja, akkor ez, az éhes szellemek birodalmába történő újraszületést eredményezhet, ahol teljesen megfosztanak a tulajdo- nunktól és megtagadnak tőlünk minden élelmiszert és menedéket. Abban az esetben, amikor a lopás nem vezet éhes szellemként történő újraszületéshez;akkor szegénységet és másoktól függő megélhetést eredményez. Szexuális bűn, eredményezhet házassági problémákat.

 

  Így, az egészségtelen cselekedetek következményei, a szenvedés különböző formájában jelentkeznek. Míg az egészséges cselekedetek eredményei; egészséges hatások vagy boldogság. A cselekedeteinket két módon értékelhetjük; negatívnak (egészségtelen) vagy pozitívnak (egészséges).Az egészséges cselekedetek azok, amelyekkel egyértel-műen elkerülhetjük a betegségeket. Ilyen cselekedetek a nagylelkűségen kívül; az önmérséklet, meditáció, mások szolgálata, érdemek megosztása, a Dhamma hallgatása, a Dhamma tanítása és a hibás nézeteink korrigálása.

 

  Alapvetően, a tetteinkhez hasonló azok következményei. Például, a nagylelkűség eredménye a jólét, a Dhamma hallgatásának eredménye a bölcsesség stb.

 

 

III.

Vajon az eddig felhalmozott egészséges vagy egészségtelen kamma módosítja a körülményeinket? Más szavakkal, az egészséges vagy egészségtelen cselekedetek lehetnek könnyebbek vagy súlyosabbak, hogy a kettő közül melyik, az a körülményektől függ. A feltételeket, amelyek a kamma súlyát és erejét meghatározzák, be lehet sorolni; tárgy szerint vagy cselekedetek szerint vagy aszerint, hogy a cselekedet ki ellen irányul. Ezért, a feltételek, amelyek meghatározzák a kamma súlyát, érvényesek a tárgyra és a cselekedetekre is. Például, gyilkosság esetében öt feltételnek kell meglennie, hogy a kamma hatása teljes és iszonyatosan erős legyen;

A, egy élőlény ellen irányuljon,

B, tudata annak, hogy az alany, élőlény,

C, akarat, hogy megölje az élőlényt,

D, cselekvés, az élőlény tevőleges elpusztítása,

E, a cselekvésből következik be, az élőlény halála.

 

Láthatjuk, hogy a feltételek vonatkoznak a szubjektumra, valamint a cselekedet tárgyára is. Szubjektív feltétel, tudja azt; hogy a megölni szándékozott élőlény létezik, és cselekedetével

 

 

Amikor, az élőlény megölésének szándéka megjelenik az elmében, az objektív feltétel. A kamma súlyának megítélésének öt feltétele van;

 

  1. Tartós vagy ismétlődő (cselekedet).
  2. Akaratlagos
  3. Megbánás hiánya
  4. Emberi tulajdonság
  5. Adósság (kammikus)

 

Ez, az öt feltétel a szubjektív és objektív kategóriába is besorolható. A cselekedetek szubjek-tív feltétele, hogy határozottan kell végrehajtani; a cselekedet akaratlagos legyen, valamint félelem és megbánás nélküli. Ha, egy egészségtelen cselekedetet újra és újra megtesz, akaratlagosan és megbánás valamint félelem nélkül, akkor a cselekedet súlya növekedni fog.

 

  Az objektív feltételek minősítik a célt- vagyis, az élőlény felé, aki ellen a cselekedet irányul hálával tartozunk. Tehát, ha olyan élőlénnyel szemben követnek el egészséges vagy egészségtelen cselekedetet, amely rendkívüli tulajdonságokkal rendelkezik (mint, például; egy Arahant vagy Buddha) akkor ezeknek a cselekedeteknek a súlya nagyobb.

 

  Végül, az egészséges vagy egészségtelen cselekedetek ereje nagyobb, ha olyanok felé irányul, akiknek a lekötelezettjei vagyunk; mint például a szüleink, tanárok, barátok, akik segítettek bennünket a múltban.

 

  A szubjektív és objektív feltételek együttesen határozzák meg a kamma súlyát. Ez azért fontos, mert segít emlékezni arra, hogy a kamma tárgya nem egyszerűen fekete és fehér vagy jó és rossz. A kamma akaratlagos cselekedet és morális jelentőségű. A Kamma Törvénye nagyon finoman kiegyensúlyozza, hogy a hatása (kamma) igazságos legyen, és arányban álljon a cselekvés súlyával. Figyelembe veszi az összes szubjektív és objektív felté-telt, hogy a hatás pontosan megfeleljen a cselekedet sajátosságainak. Ez biztosítja, hogy a cselekedet hatása és annak következménye, azonos legyen. A kamma hatásai rövidtávon vagy hosszú távon válhatnak nyilvánvalóvá. Azt, hogy a kamma következményeinek megnyilvánulásához mennyi idő szükséges, három kategóriába sorolják; ebben az életben, a következő életben vagy sok élettel később.

 

  A kamma két fő típusa -egészséges és egészségtelen- mellett, meg kell említeni a semleges vagy hatástalan kammát. Kammikusan akkor semleges egy cselekedet, ha nincs erkölcsi jelentősége vagy azért, mert a cselekedet nem akaratlagosan, hanem önkéntelenül, véletlenül történt.

 

  Mint írtam, a véletlen cselekedeteknek nincs kammikus eredménye, mivel a rendkívül fontos elem, az AKARAT vagy szándék hiányzik a cselekvésből. Például, ha valaki úgy lép rá egy rovarra, hogy egyáltalán nem tudott a jelenlétéről, akkor azt semleges kammikus cselekedetnek tekintik.

 

  A Kamma Törvénye alapszinten azt tanítja, hogy egy adott típusú cselekedet, hasonló vagy annak megfelelő eredményt hoz. Például, egy mangófa magja kikel és megnő, mangófa lesz belőle. „Ahogyan vetünk, úgy aratunk” mondás érvényes a cselekedetekre is, mert mi a cselekedeteink termelte gyümölcsöt aratjuk le.

 

  A Kamma Törvénye szerint, ha cselekedeteink egészségesek; előbb vagy utóbb annak eredménye, gyümölcse is egészséges lesz. Ha, a cselekedeteink egészségtelenek; elkerülhe-tetlen azok egészségtelen eredménye.

 

Kamma az Abhidhamma szempontjából

Az Abhidhamma szempontjából vizsgálva a kammát és a lényeges gyökereket, akkor a következő eredményt kapjuk; akaratlagos cselekedet (hetu), érés (vipaka), feltételek (prat-yaya) és gyümölcs (phala). Ez a négy kifejezés tartalmazza a kamma szó tényleges jelentését. A kamma elméletét, ennek a négy terminusnak megfelelően kell alkalmazni.

 

  Így a kamma szónak van egy másik alapvető kifejezése, amely nincs kibontva és értelmezve. Valójában, az eredeti Abhidhamma stílust is az indiai kommentárjaiból ismerjük, és jelentéseit azokból elemezzük. Asvagosa általános meghatározásával kezdjük; A kamma (tett, cselekedet) eredményt, gyümölcsöt terem, amely lehet tiszta vagy szennyezett. Ezek nem mindig egyértelműek; a tiszta cselekedetekből boldogság következik; a szennyezettek-ből pedig szenvedés következik. Vasubandhu, az Abhidhamma mestere tovább megy, és jobban pontosít;

          „Mi a tett? A Sutta azt mondja, hogy két fajta cselekedet van; akaratlagos (cetana) és a szándék nélküli cselekedet. Ez a két fajta cselekedet, három módon nyilvánul meg: testi cselekedetekben, szóbeli cselekedetekben vagy gondolatban.”

 

  Ezt, az Abhidhamma egy példáján mutatjuk be. A kammikus cselekedetek legfontosabb meghatározása, hogy kiáradnak és eredményt hoznak. Az ilyen cselekedetek akaratlagosak. Más szóval szándékos, előre megfontolt szándékból elkövetettek. Ezeknek két másik összetevője is van; a morális kiterjedésük és az erősségük.

  

  A cselekedetek megkülönböztetettek (jó és rossz) és felhalmozottak (upacita). Melyek a jellemzői és feltételei a felhalmozott cselekedeteknek? A cselekedeteket felhalmozott cselekedeteknek nevezik, amikor azok végrehajtásukban ’akaratlagos jellegűek’, és hiányzik a cselekedet megbánása. Ezek a cselekedetek elraktározódnak (felhalmozódnak) az elménkben. Minden akaratlagos vagy szándékos cselekedet felhalmozódik, és nem felejtődik el, szemben az önkéntelen cselekedetekkel.

Mert, a cselekedet befejezett.

Mert, hiányzik a megbánás.

Mert, hiányzik a beismerés.

Mert, ha a cselekmény rossz,

negatív eredményt hoz.

(magában foglalja a cselekmény elkövetésekor érzett örömöt és elégedettséget)

 

  A felhalmozott cselekedetek között vannak olyan cselekedetek, amelyek különösen erősek. Főleg akkor nagyon intenzívek, ha azok rossz, akaratlagosan elkövetet cselekedetek és elkövetésüket nem megbánás követte, hanem büszkeség és elégedettség. Az ilyen csele-kedetek, a halál után rossz újraszületést eredményeznek vagy közvetlenül az elkövetésük után, szörnyű eredményt okoznak a jelenlegi életben. És, ha az ilyen rossz cselekedetek, mind a három kifejezésmódban (testi, szóbeli, gondolati) megnyilvánulnak, akkor ezek nagyon erős hatásúak. Az akaratlagos vagy szándékos cselekedetek olyan eredményeket termelnek, amelyek a közeli vagy a távoli jövőben közvetlenül az eseményhez kapcsolható eredményt hoznak. Ahogyan azt a Buddha, a szerzeteseknek meghatározta az Anguttara Suttában; „A tettek következménye, hogy egy adott, jövőbeni újraszületést eredményezze-nek.”  Némely ember embernek a felhalmozott testi-, szóbeli-, és gondolati cselekedetei diszharmonikusak. Ezek eredményeként egy diszharmonikus világban fog újraszületni. Az így újraszületetteknek a kapcsolatai és érzései is diszharmonikusak, amely fájdalmasan hat rá, és ettől egy alsó birodalomban érzi magát. Egy másik ember, aki mind a három módon (testi, szóbeli, gondolati) harmonikus, jó cselekedeteket halmozott fel; amikor megszületik boldog létezésben lesz része, egy harmonikus, tökéletes világban és istennek érzi magát. Az olyan személy, aki harmonikus és diszharmonikus cselekedeteket is felhalmozott; amikor újraszületik egy vegyes világba kerül, ahol az öröm és a bánat keveredik, néha istennek érzi  néha pedig, az alsóbb birodalomban érzi magát”.

 

Ebben az idézetben egyértelmű megállapítást találunk, hogy az erős kammikus cselekedetek jók vagy rosszak; hatást gyakorolnak a következő újraszületésre.

 

A Kamma Törvényének megértése és az abból származó előnyök

A kamma megértéséből származó előnyök, nyilvánvalók. Egyrészt, mert az ilyen következmények elriasztanak az egészségtelen cselekedetektől, amelyek fájdalmas következményei elkerülhetetlenek. Mint tudjuk; az egész életünk során elkövetett minden egyes, akaratlagos cselekedetünk, azzal megegyező vagy hasonló eredményt termel majd. Megértjük, hogy előbb vagy utóbb meg kell tapasztalnunk tetteink egészséges vagy egészségtelen következményeit. Tartózkodni fogunk az egészségtelen cselekedetektől, mert nem akarjuk megtapasztalni, azok fájdalmas következményeit.

 

Viszont, annak tudatában, hogy az egészséges cselekedetek gyümölcse a boldogság; mindent megteszünk, hogy egészséges cselekedeteket hajtsunk végre.

 

A Kamma Törvénye tükrözi a cselekedetek és hatásaik erőségét. Ez is arra ösztönöz minket, hogy hagyjunk fel az egészségtelen cselekedetekkel, és gyakoroljuk az egészséges cselekedeteket. Figyeljünk a kamma hatásaira, amit a következő életünkre gyakorol, arra hogy milyen feltételek határozzák majd meg újraszületésünk jellegét.

 

 

                           

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.