Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KAMMA MŰKÖDÉSE

EZ EGY SOKSZÁZ OLDALAS ANYAG KÖZLÉSE

RÉSZLETEKBEN, FOLYAMTOSAN

A KAMMA MŰKÖDÉSE

The Pa-Auk Tawya Sayadaw

Az ajándék – Nem eladó

 

TARTALOM

Áttekintés 

Részletes Tartalom

 

I:    A BÉKLYÓ - FOGSÁGÁBAN SUTTA’

II:  A MÁSODIK BÉKLYÓ - FOGSÁGÁBAN SUTTA’

III: A KAMMA MŰKÖDÉS

             A Buddha tapasztalata a Kammáról és Következményeiről

             A  Kamma meghatározása

             Káros és Üdvös Kamma  

             A Kamma folyamata (vagy kezelése)

            Tudás és Viselkedés  

            A Kamma 12 osztálya

                        - Hatásának ideje  

                        - Hatásának fokozatai 

                        - Hatások funkciói

            Az azonosság elve  

            A működés befejezése és kimerülése 

 

NAMO TASSA BHAGAVATO ARAHATO SAMMA SAMBUDDHASSA

 

 

TISZTELET AZ EGYETLEN KIEMELKEDETTNEK,

AZ EGYETLEN KIVÁLÓNAK,

A TÖKÉLETESEN MEGVILÁGOSODOTTNAK

 

 

I —‘A BÉKLYÓ-FOGSÁGÁBAN SUTTA’

(‘Gaddula·Baddha·Sutta5’)

A Dhamma beszélgetéseink folyamatában két fő suttát fogunk megvitatni. Az egyiket ‘Gaddula·Baddha·Suttam’1-nak(‘A Béklyó-Fogságában Sutta’)2 nevezik; a másodikat pedig ‘Dutiya· Gaddula· Baddha·Suttam3-nak(‘Másodszor A Béklyó-Fogságában Sutta’): nevezik. Kezdjük az elsővel.

 

SZERZETESEK, AZ ELKÉPZELHETETLEN KEZDET

Így hallottam.4 Egyszer, az Egyetlen Kiemelkedett Savatthiban, a Jeta-ligetben, Anatha-pitika monostorban tartózkodott. Az Egyetlen Kiemelkedett így szólt az ott lakó szerzetesekhez; ’Szerzetesek, elképzelhetetlen az újraszületések körének kezdete, (samsára). Az első jel, hogy a tudatlanság nem tud olyan lényeket gátolni (avijja.nivarananam sattanam), akik a vágy által megbilincseltek (tanha·s ayojananam), hajszoltak (sandhavata5), és körbe-körbe járnak (sam-saratam).

  

  Itt a Buddha megvitatta az újraszületések (samsara)5 körét, az egyik száguldó világból a másikba (most emberi lény, azután Déva, azután állat, azután megint emberi lény, stb). A Buddha említi ennek a létező folyamatnak a két fő okát: tudatlanság (avijja) és sóvárgás/ vágy (tanha).

  

   A tudatlanság és a sóvárgás nélkülözhetetlen azokhoz a tettekhez, amelyek kammikus hatást okoznak. A kammikus hatás (kamma·satti), az a hatás; ami által az akaratlagos tett, a testen, az elmén és a beszéden keresztül képes kamma-eredményt, (kamma·vipaka) termelni. Ezt a hatást ‘egyéb-pillanat-kamma’-nak (nana·kkhanika kamma) nevezik, mert egy különleges tudatpillanatban teremtjük ezt a kammát, és ha a kamma megérik, a hatása bármelyik pillanatban hozza az eredményt, ebben az életben vagy akár egy jövőbeni életben6. De a tudatlanság-nélküli és sóvárgás-nélküli tetteknek nincs kammikus hatásuk.

 

   Mi a tudatlanság (avijja)? Ezt megmagyarázzák a  Visuddhi·Magga-ban:7 a végső nem-létezés között (param·atthato a·vijjamanesu), nők között,férfiak közt, ez a [tudatlanság] sietős; a létezés közt (vijjamanesu), azonban, a halmazok (aggregates) közt, stb., ez nem siet..8

   Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a tudatlanság csak egyetlen, megszokott igazságot lát (sammuti·sacca):9 nők és férfiak, anyák és apák, feleségek és férjek, lányok és fiúk, kutyák, macskák, disznók, és csirkék, etc. Hibás így látni, mert ezek a dolgok a valóság (yatha·bhuta) szerint nem léteznek. Azok a dolgok, amelyek a valóság szerint léteznek, mindamellett összességek, a halmok (khandha), az elemek (dhatu), az alapok (ayatana), mentalitás-anyagiság (nama·rupa), függő keletkezés (paticca· samuppada). A kamma, működésének a három jellegzetessége (ti·lakkhaNa),10stb.: röviden, a Négy Nemes Igazság.11 Ezeket a dolgokat, a végső igazságot (paramattha· sacca), a tudatlan nem látja.12

 

Ez az oka, ahogy gondolkodunk; ‘Ez a nő, a férfi, anya, apa, feleség, és féfj, leszármazott, fiú,’ stb., egy lény (satta·sanna) észlelése, a tudatlanság (avijja) megnyilatkozása. És a tudatlanság a kamma egyik oka, egy olyan ok, melynek hatása következtében futnak a lények az egyik életből- a másikba, szenvedésből-szenve-désbe.13

 

A tudatlan azt gondolja, hogy vannak emberek, nők, apák, anyák, fiúk, lányok, stb. Hibás így gondolkodni, mert valójában nincsenek emberek, nők, stb., csak az egyetlen végső anyagiság és végső mentalitás van.14

 

Hogy az anyagiságot megvizsgáljuk, ahhoz anyagiság-meditációt (rupa·kamma· tthana), kell gyakorolnunk, azaz a négy-elem meghatározása meditációt (catu·dhatu vavatthana kamma·tthana). Amikor azt végezzük, kicsi részecskéket látunk, ezek az anyagiság (rupa kalapas) csoportjai. Ha elemezzük azokat az apró részecskéket, a végső anyagiságot látjuk: mindent egybevéve az anyagiságnak (rupa) 28 típusa van.15 Hogy a mentalitást megvizsgáljuk, mentalitás-meditációt (nama kamma·tthana) kell gyakorolnunk.16 Akkor látjuk a több különböző típusú szellemi folyamat tudatpillanatait. Ha elemezzük azokat a tudatpillanatokat, akkor a végső mentalitást látjuk; összességében nyolcvanegy típusú tudatállapotot, és társult tudattényezőt.17

   Nincs semmi más; csak anyagiság és mentalitás. Azon elemek, melyeknél anyagiság és mentalitás felmerül, azok elpusztulnak; ez azt jelenti, hogy ők átmenetiek. Amióta, ők átmenetiek nincs saját entitásuk, mint például az embernek-, nőnek-, apának-, anyának-, fiúnak-, lenni stb. Ha valaki azt gondolja, hogy ilyen dolgok léteznek, az a tudatlanság egy megnyilatkozása.

 

Amikor az ilyen tulajdonság jelen van, felmerühet a vágyakozás, a nem-létező tárgyakra. És, ha a testünk, beszédünk és elménk18 tettei kapcsolatba kerülnek az ilyen tudatlansággal és sóvársággal/vággyal, akkor tetteink kammikus hatást birtokolnak; KAMMÁT. Ha az a kamma megérik, jó vagy rossz eredményt termel, és mi tovább száguldunk, futunk körbe-körbe az újraszületések körében. Ebben a Suttában a Buddha azt mondja; „Szerzetesek, felfoghatatlan az újraszületések körének kezdete.” Ebben benne van a tudatlanságtól-gátolt lények nem-tudása, akiket megláncolt a vágy/sóvárgás, miközben száguldanak és futnak körbe-körbe.

 

SZERZETESEK, EL FOG JÖNNI AZ IDŐ

Először a nagy óceán szárad ki; Szerzetesek, el fog jönni az idő, amikor a nagy óceán kiszárad, a víz elpárolog és nem lesz többé.

  A távoli jövőben a világ megsemmisül, a három lehetséges mód egyike által:19 Megsemmisülhet tűz által, víz által és szél által.20 Itt a Buddha leírja, mi történik akkor, amikor a világot megsemmisíti a tűz.21

 

Először is, százezer évvel korábban, bizonyos égi Dévák (istenek) zilált hajjal fognak megjelenni az emberek előtt, és szánalmat kifejező arcukról, kezükkel törlik le a könnyeket.22

Be fogják jelenteni a világ végét, és arra ösztönzik az embereket, hogy jhánával fejlesszék a négy isteni adottságot (cattaro brahma·vihara): szerető kedvességet (metta); szánalmat (karuna); együttérző örömöt (mudita) és nyugalmat (upekkha). És azt fogják még tanácsolni az embereknek, hogy gondoskodjanak szüleikről és tiszteljék az idősebbeket.  

 

A legtöbb ember a szívére fogja venni ezeket a szavakat, és egymás irányába gyakorolni fogja a szerető-kedvességet, míg másokban ez az út egészséges kammát hoz létre. Azok, akik rátermettek a jhánát fogják fejleszteni. Azok, akik képtelenek a jhána fejlesztésére, régi egészséges kammájuk eredményeként újraszületnek a Dévák világában; és Dévaként jhánát fognak fejleszteni. A tudatlanságtól és a sóvárgástól/vágytól függ a jhána kammikus hatása, amely azt okozza, hogy a lények újraszületése a Brahmanok világában történjék.22

 

   Hosszú idő után megjelenik egy nagy felhő és a százezermillió világ szféráiban mindenütt hevesen esik az eső. Az emberek magokat vetettek, de amikor a termés elég magasra nőtt, egy ökör lelegelte, az eső pedig elállt. Eső nélkül minden növény kiszáradt és nem nőtt többé, és hamarosa éhinség következett be. Az emberi lények és a földi Dévák is meghaltak, mivel ők virágokon és gyümölcsökön éltek. Akiknek régi kammája egészséges volt, azok a Dévák világába születtek újra. Dévaként elmélyedésben (jhana) kasinakat fejlesztenek ki. Ismét a tudatlanságon és a sóvárgáson múlt, hogy a jhánával (elmélyedéssel) okozott kammikus hatás által a Brahma világba szülessenek újra.

 

   Hosszú idő után, a víz elkezdett párologni és a világ vízi lényei; a halak, teknősök és más lények, melyek a vízben élnek, meghaltak. A régi egészséges kammájuk miatt a Dévák világába születtek újra, ahol ők a dévákhoz hasonlóan fejleszthetik a jhánájukat (elmélyedésüket). A tudatlanságon és a sóvárgáson múlik, hogy elmélyedésük és a kammikus hatás okaként a Brahmanok világába újraszülessenek.

 

   A természet törvénye szerint, a lények menekülnek pokolból-pokolba menekülnek és újraszületnek az emberi világban. Szerető-kedvességet fejlesztenek és újraszületnek a Dévák világába, ahol a dévákhoz hasonlóan fejlesztik a jhánájukat (elmélyedésüket). A tudatlanságon és a sóvárgáson múlik a jhánájuk és a kammikus hatás okozza, hogy a Brahma világban szülessenek újra.

De, azok a lények, akik az állandó téves nézeteik eredményeképpen a pokolba születtek újra, nem szöknek el; a tudatlanságtól és a sóvárgástól függő állandó hibás nézetük kammikus hatása okozza, hogy újraszülessenek egy világok-közötti pokolban, amely a poklok közül az egyik, és a világrendszerek közötti térben fekszik. Így bár a világrendszer véget ér, az továbbra is száguld, és a lények körbe-körbe futása nem ér véget.

 

A BUDDHA MAGYARÁZATA:28

Szerzetesek, kijelentem; a tudatlanság szenvedése gátolja a lényeket, akiket láncra ver a sóvárgás (akik sietnek, és körbe futnak) és ez hozza a véget.

 

   Így hosszabb, eső nélküli időszak után minden lény máshol születik újra, a második nap megmutatkoznak.29 És amint az egyik nap lement, a másik nap felkelt, így nem volt többé éjszaka; a világot folyamatosan perzselte a nap melege. A patakok és a kisebb folyók kiszáradtak.

 

A második, nagyon hosszú időszak után, a harmadik napon megjelentek, és most a nagy folyók száradtak ki.30 Majd még egy másik nagyon hosszú időszak után, a negyedik nap megjelentek, és akkor a nagy tavak, amelyek a nagy folyókat is táplálták kiszáradtak .31

   Egy további nagyon hosszú időszak után, az ötödi napon megjelentek, és akkor a tengerek száradtak ki, vizük elpárolgott.32  Újabb hosszú időszak után, a hatodik nap megjelenik, és most a a nagy Sineru-hegy, ’a nagy föld’ elkezdi füstfelhőit kibocsá-tani.33  Végül, egy újabb nagyon hosszú időszak után, a hetedik napon megjelennek, és most lángok törnek ki, elborítják a Sineru-hegyet. A nagy Sineru-hegy kiégett és a föld elporladt, az erős szelek elviszik a tüzet a Brahma világokig.34 És mivel a lángoló ghee vagy olaj nem hagy maga után hamut, így a lángoló Sineru-hegy és a föld sem hagy hamut.

 

Még így is,-magyarázta a Buddha- nincs vége a körbe-körbe száguldó lények újraszü-letésének.35

 

Szerzetesek, el fog jönni az idő, amikor a Sineru-hegy, a hegyek királya megsemmisül és nem lesz soha többé. Még akkor is, Szerzetesek; a tudatlanság, a szenvedés lesz az, ami gátolja a lényeket, akiket megláncolt a sóvárgás/vágy (akik sietnek és körbe-körbe futnak), és ez a véget okozza. Én mondom.

Én mondom Szerzetesek, el fog jönni az idő, amikor a nagy föld felszíne, égni fog, megsemmisül és nem lesz soha többé. Még akkor is lesz szerzetesek; tudatlanság és szenvedés, ami gátolja a lényeket, akiket megláncolt a sóvárgás/vágy (akik sietnek, és körbe-körbe futnak) és ez a véget okozza. Én mondom.

 

Az a magyarázat, hogy a lények folyamatosan száguldanak, és körbe-körbe futnak az újra-születések kerekében, a Buddha ekkor megvitatja, miért tesznek így.

Szerzetesek, tegyük fel, hogy volt egy béklyóba-kötött kutya

Annak megmagyarázására, hogy a lények miért száguldanak és futnak körbe-körbe az újraszületések kerekében, a Buddha a következő hasonlatot használta;36 Szerzetesek, tegyük fel, hogy volt egy béklyóba-kötött kutya (sa gaddula·baddho), akit egy erős póznához vagy pillérhez kötöttek, és az állandóan körbe-körbe ment ugyanazon pózna vagy pillér körül.

Mivel a kutya béklyóba van kötve, és egy erős póznához kötötték, így nem futhat el. Ő csak körbe-körbe jár a pózna körül.

 

AZ ÁTLAGOS, TUDATLAN SZEMÉLY

Annak a béklyóba-kötött kutyának a hasonlatát arra használta a Buddha, hogy azzal írja le azokat, akiket tudatlan, átlagos személynek (assutava puthu·jjano) nevez.

 

A TUDATLAN SZEMÉLY

Mit jelent az, amikor a Buddha azt mondja, hogy egy személy tudatlan? (assutava)?37

Ő olyan valakire gondol, aki műveletlen és tudatlan mindkettőben; a Dhamma elméletében és a Dhamma gyakorlásában is; valaki, aki sem tudással (agama), sem tehetséggel (adhigama) nem bír. A tudatlan személy az, akinek szüksége van a Négy Nemes Igazság ismeretére.

×

A tudatlan személy sikertelen a tanulásban, a szövegekről kérdezősködik, és nem tud különbséget tenni a halmazok (khandha), az elemek (dhatu), és az érzékelési-alapok (ayatana) között, amelyek az Első Nemes Igazság, a Szenvedés Nemes Igazsága (Dukkha Ariya· Sacca).38

×

A tudatlan személy sikertelen a tanulásban és a függő keletkezésről (paticca·samuppada) kérdezősködik, amely a Második Nemes Igazság, A Szenvedés Nemes Igazságának Kezdete  (Dukkha· Samudaya Ariya·Sacca).

×

A tudatlan személy sikertelen a tanulásban, és a satipatthana négy alapjáról kérdezősködik, amelyek a Négy Nemes Igazság (a Nemes Nyolcrétű Ösvény), a Nemes Igazság Útjára a szenvedés megszüntetéséhez vezet (Dukkha·Nirodha·Gamini Patipada Ariya·Sacca).

×

A tudatlan személy nem gyakorol rendszeresen, és így nem ismeri fel a dolgokat, ezért nem jut el az Ösvényre (Magga) vagy a Megvalósuláshoz (Phala), amelyek a Nibbana Tárgyai, a Harmadik Nemes Igazság, a Szenvedés Nemes Igazságának Megszüntetése (Duk-kha·Nirodha Ariya·Sacca).

 

Ezt jelenti, amikor a Buddha azt mondja, hogy egy személy tudatlan (assutava).

 

AZ ÁTLAG EMBER

Mi tesz valakit átlagossá, amikor a Buddha azt mondja, hogy ez a személy átlagos (puthu·jjana)?

Az Ő értelmezése szerint átlagos (puthu),39 az, aki erkölcs (sila) nélküli, aki idegen-kedik a Nemes Dhammától  (Ariya·Dhamma),40 és egy alsóbb dhamma (nica· dhamma) szerint él.41 Például:

×

Az átlagos (puthu) személy sok beszennyeződést (kilese) hoz létre olyanokat, mint, a mohóság, gyűlölet, téveszme, beképzeltség, szemérmetlenség stb.42 Valamint nézeteket sért meg.

×

Az átlagos személynek sok olyan ismertetőjegye (sakkaya·ditthi) van, mint a látható anya-giassága; anyagiasság az én-jében, önteltség stb.43 Az átlagos személy felnéz azokra a tanítókra (sattha),44 akik a természettel- és a Dhammával 45 ellentétesen, természetfelettit tanítanak.

×

Az átlagos személy sok kammát-képez (abhi·sankhara), a teste, beszéde és elméje által.46/47

×

Az átlagos személy sok helyen (gati) születhet újra:48 a poklokban, a szellemek és az állatok világában, az emberek és a Dévák világában.49

×

Az átlagos személy, az Öt Érzéki fonalon (kama·guna) keresztül kötődik a sok örömhöz; lát a szemen keresztül, hall a fülön keresztül, szagol az orron keresztül, ízlel a nyelven keresztül, és érintkezik a testen keresztül. 50

×

Az átlagos személyt akadályozza (nivarana) a sok gátló körülmény;51 érzéki vágy (kama· cchanda), rosszakarat (byapada), restség és tunyaság (thina·middha), nyugtalanság és aggódás (uddhacca·kukkucca), és szkepticizmus (vicikiccha)52 – a Buddháról, Dhammáról, a Sangháról, régi és a következő életekről- és a tudatlanság.53/54

 

 

AKI NEM LÁTJA AZ EGYETLEN NEMEST

A puthu Páli szó, jelentése nem csak „sok”; azt is jelenti „elválasztott”. Így, az átlagos személyt (puthu·jjana) láthatjuk elválasztva is, megkülönböztethető a Nemestől,55 aki olyan minőséget birtokol, mint; az erény, tudás stb. Ahogyan ezt a Buddha említi, amikor leírta a tudatlan átlagos személyt; Az a Tudatlan átlagos személy (assutava puthu·jjano), aki nem  látja az egyetlen Nemest (Ariyanama·dassavi); aki a Nemes Dhammában (Ariya· Dhammas-saa ·kovido) képzetlen, aki a Nemes Dhammában (Ariya·Dhamme a·vinito) fegyelmezetlen. Az Egyetlen Nemes (Ariya) a Buddha,56 a Pacceka-Buddha vagy a Buddha Tanítványa (Buddha·Savaka), aki elérte a földöntúli állapotot.

 

A Tudatlan átlagos személy nem látja a Nemesek két típusát; nem lát a szemével (cakkhunaa ·dassavi), és nem lát a tudás (nanenaa·dassavi) által. Bár, fizikailag láthat egy Nemest, de csak a külsejét látja, nem a Nemes állapotát.

 

   Volt egyszer egy szerzetes, aki halálos beteg volt. Amikor a Buddha megkérdezte őt, van e valami, amit sajnál, azt mondta; megbánta, hogy hosszú ideig nem látta a Buddhát, nem gondolt arra, hogy a külső fizikai szemével nem látja a Buddhát. A Buddha azt mondta neki;57  

Mit teszel Vakkali, ha ezt a büdös test látni akarod?

Vakkali a Dhamma bárkit lát, én látom a Dhammát, bárki lát engem, a Dhamma látja őt.”

„A Dhamma látása révén Vakkali, mindenki lát engem; ha engem látnak, akkor látják a Dhammát.”

        

Ez azt jelenti, hogy nem elég csupán az Egyetlen Nemest a fizikai szemmel látni. Látni kell az Egyetlen Nemesnek, a Nemesi állapotát, és a dolgokat, melyek a Nemesi állapotára vonatkoznak. Vagyis látni kell az átmeneti jelleget, és ismerni kell azt; az állandótlanságot (anicca), a szenvedést (dukkha), és a nem Én-t (anatta). A betekintő meditáción keresztül látni kell a végső anyagiságot és a végső mentalitást, az embereknek azt a Dhammát kell elérniük, amit a Nemesek elértek. Ezek a dolgok olyan sokáig láthatatlanok maradnak, amíg van egy ember is, aki nem látott Nemeseket.

 

 KI KÉPZETLEN ÉS FEGYELMEZETLEN.

A Buddha azt is elmagyarázta, hogy a tudatlan személy a Nemes Dhammában (Ariya· Dham-massaa·kovido) képzetlen, és a Nemes Dhammában (Ariya·Dhamme a·vinito)  fegyelmezetlen.

Gyakorlatlannak lenni a Nemes Dhammában, járatlanságot jelent a Négy alapban, Samat-hában és Vipassanában stb.

 

Fegyelmezetlennek lenni a Nemes Dhammában; a szabályok két típusának hiányát jelenti:

1.     Tartózkodás szabályának (samvara·vinaya) hiánya;

2.     Elhagyás szabályának (pahana·vinaya) hiánya.

A Tartózkodás szabályának és az Elhagyás szabályának is öt-öt típusa van.

 

A TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI

A tudatlan, átlagos személy ezen öt fajta, tartózkodási szabály szerint lehet fegyelmezetlen (samvara·vinaya):

 

1. Erkölcs által történő tartózkodás (sila·samvara): a tudatlan átlagos személyt nem fegyelmezi az öt, a nyolc vagy a tíz szabály, vagy a Patimokkha előírásai. Tehát nem tartózkodik az öléstől, lopástól, helytelen szexuális viselkedéstől, hamis szavaktól, sör, bor és más tudatmódosítók fogyasztásától stb. 58-59

2. Éberség által történő tartózkodás (sati·samvara): a tudatlan átlagos személy nem tartja vissza a hat készséget; szemet, fület, orrot, nyelvet, testet és elmét.60

3. Tudás által történő tartózkodás (nana·samvara): vagyis61

x

A tudatlan átlagos személy fegyelmezetlen a Samatha (samatha·nama): ismeretétől való tartózkodása miatt; ismeri a Tudás-jele (uggaha nimitta) meditáció témáját vagy a belépést a koncentrációba (upacara samadhi), a hasonlat-jelet (patibhaganimitta) vagy az összpontosított Elmélyedést (appana samadhi).

x

A tudatlan, átlagos személy fegyelmezetlen a betekintés (vipassana·nama) ismeretétől való tartózkodása miatt; tudomása van az állandótlanság, a szenvedés és a nem-Én jellegzetességeiről, a végső anyagiságról és a végső mentalitásról.

X

A tudatlan, átlagos személy fegyelmezetlen, az Ösvény-Ismeretétől (Magga·Nana) való tartózkodása miatt; tudomása van a Négy Nemes Igazságról. 62  

X

A tudatlan, átlagos személy fegyelmezetlen a felmerülő bölcsesség (yoniso mana-sikara) gondozásától való tartózkodása miatt; az élethez négy kellék szükséges: ruha, élelem, lakóhely és gyógyszer.63

 

4.  Türelem által történő tartózkodás (khanti·samvara): a tudatlan, átlagos személy nem viseli el a hideget, meleget, éhséget és szomjat, káros és ártalmatlan rovarokat, durva beszédet, fájdalmakat stb.64  

 

5. Tartózkodás a tetterőtől (viriya·samvara): a tudatlan, átlagos személy nem fordít erőt arra, hogy eltávolítsa az érzéki vágyak gondolatait, a rosszakaratot és a kegyetlenséget.65

A tudatlan, átlagos személy nem tudja, hogy a tettek; ezen az öt úton, a test, a beszéd és az elme által megfékezhetők és formálhatók

 

 AZ ELHAGYÁS SZABÁLYAI

A tudatlan, átlagos személy az Elhagyás Öt Szabálya szerint is lehet fegyelmezetlen (pahana ·vinaya);

1, Elhagyás, Helyettesítés (tad·aga·pahana) által: a tudatlan, átlagos személy nem gyakorol betekintő meditációt, és így nem helyettesítheti megfelelően a különféle tényezőktől beszennyezett betekintő tudatot.66 Például:

×

a tudatlan, átlagos személy nem helyettesítheti a Lelki Beállítottságot-Anyagiasságot Meghatározó Ismeretet (Nama·Rupa·Vavatth-ana),67 az azonossági nézettel (sakkaya· ditthi); 68

×

a tudatlan, átlagos személy nem helyettesítheti az Okot Érzékelő Ismeretet (Paccaya· Pariggaha)69egy kisebb jelentőségű-gyökér nézettel70vagy hatástalan-gyökér nézettel (a·hetu· visama· hetu·ditthi);71

×

a tudatlan, átlagos személy nem helyettesítheti a felmerülő képződések (udaya· dassana) megkülönböztetését, a megsemmisítés nézetével72 (uccheda·ditthi); 73

×

a tudatlan, átlagos személy nem helyettesítheti a dermesztő képződéseket, az örökkévalóság nézetével74 (sassata·ditthi); 75

×

a tudatlan, átlagos személy nem helyettesítheti a megszabadulásról történő szemlélődést (nibbid·anupassana), az örömteli érzékelés képződéseivel (abhirati·s anna);76

 

2, Elhagyás, elfojtás által (vikkhambhana·pahana): a tudatlan, átlagos személy nem gyakorol samatha meditációt, és így nem fojthatja el az akadályozó körülményeket (nivarana) a betekintő- vagy jhana koncentráció által.77

 

3, Elhagyás, megsemmisítés által (samuccheda·pahana): a tudatlan, átlagos személy nem semmisít meg semmilyen beszennyeződést a Nemes Ösvény (Ariya·Magga) egyikének elérése által.78

 

4, Elhagyás lecsillapodás által (patippassaddhi·pahana): a tudatlan, átlagos személy nem éri el a beszennyeződések csökkenését, egy Nemes Gyümölcs (phala) megszer-zésével.79

 

5, Elhagyás, elkerülés által (nissarana·pahana): a tudatlan, átlagos személy nem tud elke-rülni minden képződést, az alaktalan elem elérése által, Nibbana.80

 

A tudatlan, átlagos személyt gyakran elhagyja a józansága, vagy korlátozódik a józansága, és nincs elhagyás, amikor elhagyásra lenne szükség; ahogyan azt a Buddha említi, amikor azt mondja; A tudatlan, átlagos személy a Nemes Dhammában fegyelmezetlen (Ariya· Dhamme a·vinito).

 

AKI, NEM  LÁT IGAZ EMBEREKET

Végül, a Buddha megmagyarázza, milyen a tudatlan, átlagos személy; „Aki nem lát Igaz Embereket, aki tapasztalatlan az Igaz Emberek Dhammájában, aki fegyelmezetlen az Igaz Emberek Dhammájában.”

 

Ebben az esetben, az Igaz Ember azonos az Egyetlen Nemessel; az Egyetlen Nemes az Igaz Ember; és az Igaz Ember az Egyetlen Nemes. Az Egyetlen Nemes Dhammája azonos az Igaz Ember Dhammájával, és az Egyetlen Nemes fegyelme azonos az Igaz Ember fegyelmével.

 

Azzal fejezte be Buddha a magyarázatát, hogy elmondta milyen a tudatlan, átlagos ember (assutava puthu·jjano).

 

AZ ÖT AGGREGÁT (LÉTHALMAZ) MINT, ÉN

Magyarázva a tudatlan, átlagos személy sajátosságait, a Buddha elmondta, hogy egy ilyen személy figyelembe veszi az öt léthalmazt (panca·kkhandha).

 

Amióta jobban ismerjük a Buddha szavait, azt mondjuk, újra látjuk a béklyóba-kötött kutyát:

 

Tegyük fel Szerzetesek, hogy a kutya béklyóba volt kötve és egy erős póznához vagy oszlophoz rögzítették; ellátták élelemmel és állandóan, egyhangúan körbe-körbe mehetett az oszlop vagy pózna körül.

Úgy Szerzetesek, mint a tudatlan, átlagos személy;

- aki nem látja az Egyetlen Nemest,

- aki képzetlen a Nemes Dhammájában,

- aki fegyelmezetlen a Nemes Dhammájában,

- aki nem lát Igaz Embereket,

- aki képzetlen az Igaz Emberek Dhammájában,

- aki fegyelmezetlen az Igaz Emberek Dhammájában,

[1] anyagiságot (rupa) én-nek tekinti; vagy az én-t anyagiságnak; vagy az én-ben lévőnek tekinti az anyagiságot; vagy az anyagiságban lévőnek az én-t;

[2] az érzést (vedana), én-nek tartja, vagy az én-t, érzésnek, vagy az én-ben lévőnek tartja az érzést, vagy az érzésben lévőnek az én-t;

[3] az észlelést (sanna) én-nek tartja, vagy az én-t észlelésnek, vagy az én-ben lévőnek az észlelést, vagy az észlelésben lévőnek az én-t;

[4] a képződéseket (sankhara) 81 én-nek tekinti, vagy az én-t képződéseknek, vagy az én-ben lévőnek a képződéseket, vagy a képződésekben lévőnek az én-t;

[5] az öntudatot (vinnana) én-nek tekinti, vagy az én-t tudatnak, vagy az én-ben lévőnek tekinti az öntudatot, vagy az öntudatban lévőnek azén-t.

Ez a Buddha magyarázata, hogy a tudatlan, átlagos személy hogyan veszi figyelembe az öt léthalmazt (aggregátot). 

Az öt léthalmaz (aggregát) közül, mindegyiket négy úton lehet én-nek tekinteni. Ez a sze-mélyiség húsz nézetét (sakkaya ditthi) adja, a személyiség hibás nézeteit (képeit).

 

A SZEMÉLYISÉG KÉPEK HASONLÓSÁGA

A tudatlan, átlagos személynek, négy alapvető típusú személyiség képe van, például, anyagiság:82

1) Az ember én-nek tartja az anyagiságot; az ember azt gondolja, hogy az én-je és az anyagisága azonosak. Ezt a gyertya fényéhez és a gyertya lángjához hasonlíthatjuk. Ezek azonosak; a fény a láng és a láng a fény. Ezen a gondolati úton haladva azt gondolhatjuk, hogy az ember én-je, az ember anyagisága; és az ember anyagiassága az ember én-je.

Éppen úgy, ahogyan a gyertya fénye és a lángja azonosak. Ezért gondolják, hogy az ember anyagisága és az én-je azonosak.

 

2) Az ember én-nek tartja, ha anyagiságot birtokol; azt gondolja, hogy az én-je és az anyagisága különbözőek, azt gondolja, hogy az ember én-je, az ember mentalitása. Azt gondolja, hogy az érzések szellemi összességei, az észlelések, képződések, és az öntudat az én, és ezek anyagiságot birtokolnak. Összehasonlíthatjuk a fát és az árnyékát: ők különböznek. A fa birtokolja az árnyékot; a fa egy tárgy; az árnyéka már más. Ugyanezen a gondolati úton haladva úgy véljük, hogy az ember én-je egy dolog, és az ember anyagisága egy másik dolog. Pontosan úgy, ahogyan egy fa birtokolja az árnyékot. Talán az ember azt gondolhatja, hogy az én (mentalitás), anyagiságot birtokol.

 

3) Az ember, az anyagiságot az én-ben lévőnek tekinti; azt gondolja, hogy az ember anyagisága, az ember én-jében van, azt gondolja ez a mentalitása. Ezt egy virág illatához tudjuk hasonlítani. Az illat, a virágban van. Ezen a gondolati úton haladva azt gondolhatjuk, hogy az ember anyagisága az ember én-jében van (mentalitás).

 

4) Az ember az én-t, az anyagiságban lévőnek tartja; azt gondolja, hogy az ember én-je az ember anyagiságában van, és azt, hogy az ember mentalitása az ember én-je. Egy olyan dobozhoz tudjuk hasonlítani, amelyben egy rubin van. A rubin van a dobozban. Ezen a gondolati úton haladva, azt gondolhatják, hogy az én (mentalitás), az ember belső anyagisága.

 

Ez a négy hasonlat (1. a gyertyafény és gyertyaláng; 2. fa és árnyéka; 3. virág és illata; 4. a doboz és a rubin), a négy fajta személyiség kép (sakkaya·ditthi) az alapja az anyagiság léthalmaznak. A négy mentális összességnél (aggregát= érzés, észlelés, képződések és öntudat) a négy személyiség kép, hasonló. Mivel magyarázható a hasonló út? Ezen az úton, az öt aggregát az alapja a négy-típusú személyiség képnek. Mindent egybevéve, húsztípusú személyiség kép van.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.