Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KAMMA MŰKÖDÉSE II. (folytatás)

 

A KAMMA MŰKÖDÉSE II. (folytatás)

 

A HÚSZTÍPUSÚ SZEMÉLYISÉG KÉP

             Foglaljuk ezeket a személyisék képeket össze. Ezen esetekben;  

1) az Én-t, azonosnak tartják az anyagisággal.

    Hét esetben az Én-t, a mentalitással tartják azonosnak;

2) az Én-t, anyagiságot birtoklónak tartják.

3) az anyagiságot, az Én-ben lévőnek tartják.

4) az Én-t, az anyagiságban lévőnek tartják.

5) az érzést, Én-nek tartják. 

6) az észlelést, Én-nek tartják.

7) a képződéseket, Én-nek tartják. 

8) az öntudatot, Én-nek tartják.  

 

Tizenkét esetben az Én-t, azonosnak tartják a mentalitással, és az anyagisággal is;

1) az ember az Én-t, érzést birtoklónak tartja.

2) az ember az érzést, az Én-ben lévőnek tartja.

3) az ember az Én-t, az érzésben lévőnek tartja.

4) az ember szerint az Én, birtokolja az észlelést.

5) az ember az észlelést, az Én-ben lévőnek tarja.

6) az ember az Én-t, az észlelésben lévőnek tartja.

7) az ember szerint az Én birtokolja, a képződéseket.

8) az ember a képződéseket, az Én-ben lévőnek tartja.

9) az ember az Én-t, a képződésekben lévőnek tartja.

10) az ember szerint az Én birtokolja, az öntudatot.

11) az ember az öntudatot, az Én-ben lévőnek tartja.

12) az ember az Én-t, az öntudatban lévőnek tartja.

 

A MEGSEMMISÜLÉS ÁTTEKINTÉSE

Abban az öt esetben, ahol az Én-t, azonosnak tartják bármelyik anyagisággal –az érzés, az észlelés, a képződések vagy az öntudat-, a megsemmisülés kép egy megnyil-vánulása (uccheda·ditthi)83; az hibás nézet, hogy amikor az ember meghal az Én-je is megsemmisül.

A Buddha a ’Brahma.Jala.Suttaban (A Supreme-Net Sutta) megmagyarázta a megsemmisülés nézetét84:

Szerzetesek, néhány aszkéta vagy Brahmin a következőket mondta;”Valójában, Uram ez a négy nagy esszenciális összetevője, az én anyagának, amely az apa és anya gyümölcse. Ez a test felbomlásánál megsemmisül, elpusztul, és nem létezik a halál után.”

 

   Ennek a meglátásnak az alapja, hogy az ember nem ismeri fel a végső anyagiságot (paramattha·rupa) és a végső mentalitást (paramattha·nama).85  Ennélfogva nem tudja, hogy az aggregátok (léthalmazok) mikor szünnek meg, azután következnek az új aggregátok; az ember tévesen azt gondolja, hogy amikor a léthalmazok (aggregátok) megszünnek, akkor azok maradék nélkül szünnek meg. A megsemmisülés nézete felmerül, mert nem ismerik a Függő Keletkezés működését; nem tudják, hogy a léthalmazok keletkezése a régi kammától függ86.

 

AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG NÉZETE

A megmaradó tizenöt esetben (ahol az Én, mentalitást vagy anyagiságot birtokol; ahol az Én-t a mentalitásban vagy anyagiságban lévőnek tekintik), ez az örökkévalóság nézetének megnyilatkozása; téves nézet (sassata ditthi) az, hogy amikor az ember meghal az én-je az örökkévalóságban él tovább.

 

Szintén a ‘Brahma·Jala·Suttam’ (‘The Supreme-Net Sutta’), a Buddha megmagyarázza, hogy néhány aszkéta vagy Brahmin képes megfelelő koncentrációt kifejleszteni, amivel sok száz-ezer régi életet lehet látni, és ez jelenti az alapját az örökkévalóság nézeté-nek87;

 

A Buddha azt mondja; „Az Én, és a világ örökkévalók, terméktelenek, akár a hegycsúcs, szilárdan állnak, mint egy pózna. A lények körbe-körbe futnak és száguldanak, messze mennek és visszatérnek, csupán ez az örökkévalóság marad.88”

 

Azt hinni, hogy az Én, és a világ terméktelen (vanjha), tagadni a kamma termelte ered-ményeket; például azt, hogy a jhánák fejlesztése újraszületést jelenthet a Brahmák világába.89

   Ez a nézet szintén felmerülhet, mert az ember nem ismeri fel a végső anyagiságot (paramattha·rupa) és a végső mentalitást (paramattha·nama). Ezért, mégis az ember úgy tekinti; az anyagiság az én, és még mindig nem adja fel az érzékelését (nicca·sanna). Miért? Mert az ember a meditációjában hajlamos összekeverni az anyagiságot, az elme által készített, az elmében keletkezett képpel90; az ember azt gondolja, hogy ezek azonos dolgok, és nem látja ezeknek a felmerülését és megsemmisülését. Ugyanazon az úton, az ember sikertelenül vizsgálja az érzések, észlelések, képződések vagy az öntudat felmerülését és megsemmisülését; azt képzeli, hogy ezek állandóak.91

 

Az Én, mind a húsz képe akadályt képez a Nemes Ösvényen. De, mind a húsz fajta személyiség kép megsemmisül, amikor az ember eléri az Első Nemes Ösvényt, a Folyamatba-Lépést a Nemes Ösvényen (Sot·Apatti Magga). Azután a személyiség kép nyugalomba kerül.

 

A húsz fajta személyiség kép mindegyike hibás nézet, és további hibás személyiség képeket idéznek elő. Azok a hibás személyiség képek, amelyeknél a hibás nézetek felmerülnek, például a következő három nézet, amely tagadja a kammát és eredményeit;

1, Az eredménytelenség nézete (akiriya·ditthi): tagadja az egészségtelen és egészséges kammikus tetteket.

2, A gyökértelenség nézete (ahetuka·ditthi):  tagadja a kammikus eredmények gyökerét

3, A nem-létezés nézete (n·atthika·ditthi):  tagadja bármilyen ok, következményét.

 

Ez a három nézet mindegyike, valamilyen formában tagadja a kamma működését és annak következményét, eredményét. Később megmagyarázzuk ezeket, amikor megvitatjuk a súlyos kammákat (garuka·kamma).92

 

AZ EMBER CSAK KÖRBEJÁRJA AZ ÖT LÉTHALMAZT

Megfejtjük, hogy a tudatlan, átlagos személy miképpen birtokolja személyiség képét (sakkaya·ditthi), és ez hogyan nyílvánul meg a húsz ösvényen. A Buddha elmagyarázza, az ilyen személyiség kép következményét;

 

[1] Az ember körbejár, és csak az anyagiság körül köröz,

[2] Az ember körbejár, és csak az érzés körül köröz,

[3] Az ember körbejár, és csak az észlelés körül köröz,

[4] Az ember körbejár, és csak a képződések körül köröz,

[5] Az ember körbejár, és csak az öntudat körül köröz.

 

[1] Az ember körbemegy és köröz az anyagiság körül,

[2] Az ember körbemegy és köröz az érzés körül,

[3] Az ember körbemegy és köröz az észlelés körül,

[4] Az ember körbemegy és köröz a képződések körül,

[5] Az ember körbemegy és köröz az öntudat körül.

 

[1] Az ember nem szabadul az anyagiságtól;

[2] Az ember nem szabadul az érzéstől;

[3] Az ember nem szabadul az észleléstől;

[4] Az ember nem szabadul a képződésektől;

[5] Az ember nem szabadul az öntudattól;

Az ember születésétől fogva nem szabadul az; öregedéstől és haláltól, fájdalomtól, panaszko-dástól, elégedetlenségtől és a kétségbeeséstől.

„Kijelentem, az ember nem szabadul a szenvedéstől.”

 

A kutyát megbéklyózzák és egy erős oszlophoz vagy póznához kötik úgy, hogy nem tud elszabadulni és nem futhat el. Ehhez hasonlóan a tudatlan, átlagos személyben (assutava puthu·jjano) sok a nem-tudás és a sóvárgás, és hibás személyiség képbe kapaszkodik. Más megfogalmazásban; ez a három tényező őt összekötözi, megbék-lyózza, így ő nem szabadulhat ki, nem szökhet meg az öt léthalmazból, az újraszületések köréből; kapaszkodik az öt léthalmazba. Ez az, amiért öt léthalmaznak nevezik őket (panc·upadana· kkhandha).

 

A hamis személyiség kép olyan, mint a béklyó, amely a tudatlan, átlagos személy nyakában lóg. A sóvárgás, mint a kötél, erősen egy oszlophoz vagy póznához kötözi őt. Az öt léthalmazhoz ragaszkodás olyan, mint az oszlop vagy pózna. A személyiség hamis képe, a sóvárgás és a nem-tudás, elfedi a tudatlan átlagos ember bölcsesség szemét. Emiatt, a vakság miatt, a tudatlan átlagos személy képtelen arra, hogy a valóságnak (yatha·bhuta) megfelelően lássa a dolgokat; képtelen a végső igazságot, a végső anyagiságot és a végső mentalitást látni.93 A lények az úton képtelenek a valóságnak megfelelően látni a dolgokat; a tudatlan, átlagos személy képtelen látni, hogy az állandótlanság (anicca), a szenvedés (dukkha) és a nem-én (anatta) átmeneti. Ezek a tudatlansággal és a sóvárgással társulva az okai annak, amiért az ember egészségtelen és egészséges tetteket követ el, a testén, a beszédén, és az elmén keresztül. Az ilyen tetteket kammának nevezik. Amíg a tudatlanság és a sóvárgás jelen van a tettekben, azok kammikus eredményei meg fognak érni, és vagy a halálnál vagy a következő életben összekapcsolja az újraszületést és az öntudatot. Amikor az újraszületés kapcsolódik az öntudathoz akkor; újra betegség, öregség és halál, megint bánat, siránkozás, fájdalom, elégedettlenség és kétségbeesés jellemzi a személy életét. A tudatlan, átlagos személy nem szabadul ki a szenvedés és újraszületések köréből.94

 

ÚJRASZÜLETÉS ÓHAJTÁSA

Vegyük be a mindennapi gyakorlatunkba a személyiség kép működésének példáját. Mondjuk, például egy nő vagy férfi, meggyújtott gyertyával a kezében, a Buddha szobra előtt azt óhajtja, hogy a következő életében szerzetes legyen. Ami után ők sóvárognak vagy áhitoznak, az nem létezik; nincs szerzetes, csak anyagiság és mentalitás van. Ha egy szerzetes elismeri az öt léthalmazt (panca·kkhandha), az a tudatlanság (avijja) megnyilatkozása. Kötődésük a szerzetesként való léthez, a vágy (tanha) megnyilatkozása. Amikor a sóvárgás, vágyakozás és a kötődés felhalmo-zódnak, ragaszkodássá (upadana) válnak. Másszóval, a tudatlanságtól, vágyakozástól és ragaszkodástól függ, hogy az ember a meggyújtott gyertyát felajánlja a Buddha szobornak. A felajánlás az egy egészséges (kusala kamma) tett; akarati képződés (sankhara) kammikus hatással; és egyben kamma képződése is.

 

Ha azonban, akik felajánlják; a mentalitás megkülönböztetését (nama kammatthana) gyakorolják, akkor a Buddha szobornak felajánlott gyertya fényénél csak a harmincnégy mentális képződést láthatják, amint azok felmerülnek és megsemmisülnek. Ezek nem maradandóan képződnek. De a hatásuk ottmarad, ami által az egészséges kamma képes az eredmények termelésére és érlelésére.95 Ha az eredmények megérnek, akkor lehetséges, hogy az öt léthalmaz a kérése szerint alakítja a szerzetes életét. Tetteinkre mutatkozó hatást; kammikus hatásnak nevezik (kamma·satti).96  És így a nem-tudás, vágyakozás, ragaszkodás és akarati képződések hosszú időn keresztül léteznek, az újraszületések körforgása is folytatódik és a tudatlan, átlagos személy nem szabadul ki a szenvedésből

 

A MŰVELT NEMES TANÍTVÁNYOK

A Buddha megmagyarázta, hogy ki a tudatlan, átlagos személy, és azt is, hogy húsz fajta személyiség képe van. Ezután, a művelt Nemes Tanítványról beszélt;

- aki, látja az Egyetlen Nemest,

- aki, a Nemes Dhammában képzett,

- aki, a Nemes Dhammában fegyelmezett,

- aki, látja az Igaz Embereket,

- aki, az Igaz Emberek Dhammájában járatos,

- aki, az Igaz Emberek Dhammájában fegyelmezett.

 

A NEMES TANÍTVÁNYOK KÉT TÍPUSA

A Nemes Tanítványok két típusa (Ariya·Savaka):

1) Aki a Buddhának, az Egyetlen Nemesnek a tanítványa.

2) Olyan tanítvány, aki Nemes Személyiség (Ariya·Puggala).

A „Gaddula Buddha Suttában”  a Buddha kifejti, ki a Nemes Személyiségű Tanítványt.

 

NYOLC NEMES SZEMÉLYISÉG

A Nyolc Nemes Személyiség;99

1) aki, megkezdte a Folyamatba-Lépés Megvalósítását (Sot·Apatti·Phala·-sacchi· kiriyaya patipanna).

2)  aki, a Folyamatba-Lépett (Sot·Apanna).

3) aki, megkezdte az Egyszer-Visszatérés megvalósítását (Sakad·Agami·phala·-sacchi· kiriyaya patipanna).

4)  aki, Egyszer- Visszatért (Sakad·Agami).

5) aki, megkezdte a Nem-Visszatérés megvalósítását (An·Agami-·phala·sacchi· kiriyaya pati-panna).

6) aki, Nem-Visszatérő (An·Agami).

7) aki, megkezdte az Arahant megvalósítását (Arahatta·phala·-sacchi·kiriyaya patipanna).

8) aki, Arahant100 (Araha).

 

A Nemes Személyiség első hét típusának megvalósítóját tanulónak (sekha) nevezik, mivel vállalta a háromszoros gyakorlatot; erkölcs, koncentráció (jhana), és bölcsesség (betekintő vipassana).101

 

Az Arahantságot megvalósítót, nem-tanulónak (a·sekha) nevezik,102 ő már befejezte a gyakorlást, elvégzett mindent, amit el kellett végeznie.103

 

A MŰVELT NEMES TANÍTVÁNY KÉPZÉSE

Így beszélt a Buddha a ‘Gaddula·Baddha’ suttában, a művelt Nemes Tanítványról (sutava Ariya·Savako), mikor is a tanulóra vagy az Arahantra gondolt.

 

Mit lehet leírni a Művelt Nemes Tanítványról, aki egyszerűen birtokolja azokat a dolgokat, amelyeket egy tanulatlan, átlagos személy nem birtokol. A művelt Nemes Tanítványnak nem sok,104 de nem is kevés gyakorlata van a Dhammában, és jártas mindkét elméletben. Más szavakkal a művelt Nemes Tanítvány érti a Négy Nemes Igazságot.105

Nézzünk példát arra, hogy a művelt Nemes Tanítvány gyakorlása miben különbözik a tanulatlan, átlagos személy gyakorlatától;106

A művelt, Nemes Tanítvány tudatot és szégyenérzetet birtokol;107 lelkiismeretes a testen, a beszéden és az elmén keresztül elkövetett helytelen viselkedés miatt; szégyenkezik emiatt; lelkiismeretes, nem tesz rosszat.108

A művelt, Nemes Tanítvány gyakorolja, hogy a felkorbácsolt testi vágyat, rossza-karatot és a kegyetlenséget hogyan távolítsa el, gondolati energiával.109

A művelt, Nemes Tanítvány gyakorolja, hogyan tartsa féken a; szemet, fület, orrot, nyelvet, testet és elmét.110

A művelt, Nemes Tanítvány nem talál örömet az öt érzéki kapun keresztül (kama·guna); nem talál örömet a szemen keresztül látottakban; a fülön keresztül hallottakban, az orron keresztül a szagokban; a nyelven keresztül az ízekben; és a testen keresztüli érintkezésben.111/112

A művelt, Nemes Tanítvány, aki ha szerzetes, lelkiismeretesen betartja a szerzetesi Pathi-mokkha szabályait. A művelt Nemes Tanítvány, ha világi személy, lelkiismeretesen betartja az öt/nyolc/tíz előírást. Ez azt jelenti, hogy nem öl, nem lop, szexuális viselkedése nem helytelen, nem mond hazugságokat, nem iszik sört, bort, stb., és nem használ tudatmódosító szereket.113

A művelt, Nemes Tanítvány gyakorolja és birtokolja a Helyes Koncentrációt (Samma· Samadhi), amely belépés a koncentrációba vagy a négy jhana.114

A művelt, Nemes Tanítvány birtokában van a tisztánlátó bölcsességnek. Ha, még nem Nemes Személy, a bölcsesség világi betekintő ismeret (vipassana) az, ami elnyomja a beszeny-nyeződéseket, és felismeri az öt léthalmazban115/116 a keletkezéseket, valamint a Függő Keletkezéseket és azok megszűnését.117  Ha ő Nemes Tanítvány lett, a bölcsessége világfölötti, az Ösvény-Ismeretének (Magga-Nama) köszönhetően elfogadja a Nibbanát, mint célt, és a beszennyeződéseket gyökerestől megsem-misíti.118 Az Ösvény Ismeretének köszönhetően, őt nem akadályozza a megsem-misülés nézete, az örökkévalóság nézete119 vagy a személyiség kép.120

A művelt, Nemes Tanítvány tudást birtokol, tanulta és kutatta a Buddhista szövegeket.121

A művelt, Nemes Tanítványban nincs kételkedés; a Buddha megvilágosodásáról, a Dhammáról, a Sangháról, az elmúlt-, a jövőbeni-, és a jelenlegi életről, más világokról, a Kamma Törvényéről és hatásairól,122 teljes bizalommal van a Buddha,123  iránt, és nem keres más tanítót.124

A művelt, Nemes Tanítvány már biztos, hogy nem születik újra rossz helyekre (duggati): sem a szellemvilágba, sem az állati világba, és a poklok egyikébe sem.125

A művelt, Nemes Tanítvány hét életen belül, vagy hamarabb eléri a teljes megvilágosodást.126

 

Ezzel befejeztük annak magyarázatát, amit a Buddha mondott, amikor a művelt Nemes Tanítványokról (sutava Ariya·Savako) beszélt.

 

Annak a Nemes Tanítványnak, aki Arahant akar lenni, készen kell állnia arra, hogy halálá-val megszűnik anyagi létezése.

-         nem lesz soha többé érzése;

-         nem lesz soha többé észlelése;

-         nem lesznek soha többé képződései;

-         nem lesz soha többé öntudata;

-         nem fog soha többé újraszületni.

Mindent egybevetve, ő megszabadul a szenvedések képződésétől.127

 

Mit kell tennie, az Ösvényen a művelt, Nemes Tanítványnak hogy megszabaduljon a szenvedéstől? Ezt később megtárgyaljuk.128 De először vitassuk meg a második ’ ‘Gaddula-Baddha’ suttrát.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.