Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Jó és Rossz Gyökerei

Venerable Nyanaponika Thera

 

Kapzsiság, gyűlölet és téveszme - ez a három káros gyökér bennünk. Ezekkel ellentétesek a jó gyökerek; kapzsiságtól való-mentesség (pl. nagylelkűség); gyűlölettől való-mentesség (szeretet); és téveszmétől való-mentesség (bölcsesség). Bajaink és szenvedéseink közül alapvetően, mindegyik a rossz gyökerektől erednek, míg boldogságaink és örömeink a jó gyökerektől származnak. Fontos ismerni és érteni ezeket a gyökereket, mert ha nekünk szenvedést okoznak, akkor nekünk abból a helyzetből az igazi békét és boldogságot kell elérnünk.

   

    Ez a könyv mélyreható módon magyarázza ennek a hat gyökérnek a természetét. A hagyományos magyarázatokkal együtt tartalmazza Buddha, ebben a témában mondott  beszédeit, továbbá olyan szentírás szövegeket, amelyeket Tiszteletreméltó Nyanaponika Thera választott ki. E könyvnek az olvasása segít nekünk önmagunk és mások megértésében, valamint előmozdítja haladásunkat a bölcsességhez és boldogsághoz vezető ösvényen.

 

 

 

Hosszú ideig…

Ó szerzetesek, egyeseknek gyakran mérlegelnie kell saját elméjét, ily- módon: „Ez az elme hosszú ideig szennyezett volt kapzsiság, gyűlölet és téveszme által.” A szellemi beszennyeződések tisztátlan lényekké tesznek, a szellemi megtisztulás megtisztít ettől…….

 

     Az Elmének több multi-tulajdonsága van annál,

amit a multi-megjelenése ábrázol…..

 

Az elme, az állatok változatosságainál, sokszínübb….

 

 Ezért, Ó szerzetesek, gyakrabban kellene az embernek mérlegelnie saját elméjét, ílymódon:” Ezt az elmét hosszú ideig beszennyezte a kapzsiság, gyűlölet és téveszme”. A szellemi beszennyeződések tisztátlan lényekké tesznek, a szellemi megtisztulás megtisztít ettől…….

 

 Bevezetés

 

Buddha azt tanította, hogy a gonoszságnak három gyökere van; kapzsiság, gyűlölet és téveszme. Ez a három állapot magában foglalja a gonoszság egész tartományát, gyengébb és erősebb intenzitásait, az erőtlen mentális hajlamtól kezdve, egészen a legközönségesebb tettekben és beszédben történő megnyilatkozásokig. Bármilyen módon jelenjenek is meg, ezek a szenvedés alapvető okai.

 

    Ezeknek a gyökereknek az ellentétei a; kapzsiságtól való-mentesség; gyűlölettől való-mentesség és a téveszmétől való-mentesség. Ez a három a jó (üdvös) gyökér. Amikor minden cselekedetnek a gyökere, az önzetlenség, nagylelkűség és lemondás; a szerető-kedvesség és a szánalom minden kifejezési formája; a tudás és megértés megvalósítása, akkor üdvösek a tetteink.

    Ez a hat elmeállapot a gyökér, amelyből minden káros és üdvös csíra ered. Ezek, az ’Élet Fájának Gyökerei’ az édes és keserű gyümölcseikkel.

 

    Kapzsiság és gyűlölet, fenntartja és táplálja a téveszmét, az egyetemes mozgató erők csoportosan és egyénileg is az életre lelkesítenek. Szerencsére a jó gyökerei is terjednek a világban, és sakkban tartják a gonosz erőket. De az egyensúly bizony-talan, amire pedig szükség van ahhoz, hogy megőrizzük az állandó éberséget és erőfeszítést.

    Emellett, az élettelen természet szintjén a kapzsiság és gyűlölet erőinek hasonmását találjuk a vonzás és taszítás erőiben; a tudatlanságban rejlő céltalanul visszaható mozgást, amely nem tudja megszüntetni a folyamat iditékát. Így a kifürkészhetetlen múlton keresz-tül, a természet makrokozmosza és az elme mikrokozmosza, vonzalom és undor, kapzsiság és gyűlölet között folytatják harcukat, és ha akarattal nem állítjuk meg az erőfeszítést és a betekintést, akkor azok sok eonon keresztül folytatódni fognak. A szembenálló energiáknak az a kozmikus konfliktusa saját szintünkön megoldhatatlan, önmagától kiegyenlítődik, a dukkha egy nézőpontja; a nyugtalan, öntudattalan mozgás, amelyet az érzőlény érzékel.

   Emberi szinten is látjuk az ezt, érzékelő embert, aki büszkén azt hiszi magáról, hogy ’független személy’ – ő az élet és a mindenség mestere-, valójában ő spirituálisan fejletlen állapotban van, ’betegségben’ szenved, amelyet olyan belső erők okoznak, amelyeket nem ismer fel. Kapzsisága és gyűlölete általi vakságában nem látja a féket, amellyel megállít-hatja ezeket az őrült mozgásokat, melyek hatásköre a szíven belül van. A fékek, önmagunk jó gyökerei, melyek teljes mértékben megsemmisítik a kapzsiságot, gyűlöletet és téveszmét.

    Úgy beszélünk a hat gyökérről, mint a lények „jó és gonosz gyökereiről”; a „jó-t és gonosz-tidőleges jelentésben használjuk. Ez egy egyszerűsítés, amit azért választottunk, hogy közhasználatú kifejezésekkel mutassuk be ezt a tanítást. A buddhista szövegekben ezeket egészséges (üdvös, kusala-müla) és egészségtelen (káros, akusala-müla) gyökereknek nevezik. Ezért mi, ezeket a kifejezéseket használjuk ebben a könyvben.

    Fontos az időszakok jelzőkkel történő megkülönböztetése, mivel a mentális tartomány gyökereinek kiterjedése szélesebb és mélyebb, mint a morális tartományban, amelyet a szövegek, mint „jó és gonosz” említenek. A megkülön-böztetést kíséretként is maghatároz-hatjuk. Egy célzott viselkedés (fellépés), amit a test hajtott végre, vagy a beszéd; akkor erkölcstelen –gonosz vagy bűnös-, amikor azt egészségtelen gyökerek motiválják és szándékosan (akarattal), és közvetlenül ártalmas másokra. Ez társadalmilag is jelentős erkölcstelenséget képez, amelyeknek ezek az ismertetőjelei. Az ilyen tetteket (cselekedeteket) egészségtelen testi- vagy szóbeli kammának nevezik. A gondolatok, melyek ezekkel voltak kapcsolatban, egészségtelen gyökerűek; mások kárát kívánni jelentős erkölcstelenség, amely okainak, ezek az ismertetőjelei. Gondolatok, amelyek például olyanokat tartalmaznak, mint pl. sérülés, gyilkosság, lopás, csalás, nemi erőszak és hamis ideológiák, főleg mások kárára vagy az ilyenek megbocsátása, károsak. Ha ezeket a gondolatokat nem követik tettek vagy szavak, akkor egészségtelen mentális kammát képeznek.

 

   Amikor a mohóság, gyűlölet és a téveszme bármilyen mértékben, de nem szándékosan bajt okoz másoknak; akkor azok a meghatározásuk szerint nem minősülnek gonosznak vagy erkölcstelennek. Azonban, kammikusan még mindig egészségtelenek, amelyek fenntartják a köteléket és kellemetlen eredményeket hoznak. Az egészséges kifejezés a; társadalmilag jelentős, az erkölcsön túl terjedő tetteket öleli fel. Valamint az egyénileg jótékony tetteket, lemondásokat, annak érdekében, hogy megértsék a valóság természetét.

 

A teiztikus hit legutóbbi válsága erkölcsi válságot is hozott. Sokan, akik hittek istenben összetörtek és elvesztették hitüket Istenben, mert nem látták az erkölcstelenség fentről érkező büntetését. Az erkölcsi alapok nélküli politikai ideológiák elfogadják vagy megengedik, hogy az egyén viselkedését az önérdek irányítsa. A Buddhizmust viszont egyre többen fedezik fel napjainkban, mert itt több alternatíva van az emberek számára. Itt Buddha Tanításai az egészséges és az egészséges gyökereken keresztül nyújtanak ismereteket a jó és a gonosz fogalmáról, amelyek nem teológiai alapok. Amit a Buddha ajánl, az egy pragmatikus indíték a gonosz/rossz elkerülésére és a jó választására.

 

   Sem társadalmi, sem politikai motivációk nem adnak megfelelő erkölcsi vezetést. A mai, modern ember nyíltan nem mondhat ellent az erkölcs alapvető követelményeinek, de a speciális szervezeteik történelmi feltételekhez kötődnek és visszatükrözik a változó önérde-keket, és a domináns társadalmi csoportok előítéleteit. Azok az értékek, amelyeket javasolnak nagyon viszonylagosak és hiányzik az univerzális érvényességük. Ezzel szemben a Buddhista etika, a lény pszichológiája alapján, és nem a külső esetlegességeken keresztül nyújtja az erkölcsi meggyőződések magját. Ezek a meggyőződések mentesek a relativisztikus korlátozásoktól, és minden időben, minden körülmények között érvényesek. Betekintés és megfigyelés által tudjuk megérteni az egészségtelen gyökereket vagy a nemkívánatos elmeállapotokat; a termékeny szenvedést, magunkért és másokért; és ez közös természetünk a szenvedés elkerülésére és a boldogság elérésére. Meg tudjuk érteni, hogy ez szolgálja saját-, és mások érdekeit. Olyan cselekedeteket kell tennünk, amit az egészséges gyökerek motiválnak. Ezzel elérjük, hogy a gonosz/rossz gyökerek kitisztuljanak.

 

   A mohóság hideg állapot. A mohó ember szűkölködik és akar. Mindig a beteljesedést és a tartós elégedettséget keresi, de hajtóereje kielégíthetetlen, úgy érzi, hogy hosszú ideje viseli el a hiányt.

 

A gyűlölet az elégedetlenség egy állapota. Ez megfigyelhető a nem szeretett/kedvelt emberekre és körülményekre adott emberi reakcióként is. Eredetei főleg szubjektívek, a belső vágyaknak és a sértett büszkeségnek okozott csalódások motiválhatják. A Buddhista pszichológia a gyűlölet területét, az egyszerű haragon és ellenségeskedésen túl, kiterjeszti olyan sokféle negatív érzelemre –mint a csalódás, levertség, aggodalom és kétség- melyek átmenetileg félrevezetik a reakciót, az összes feltétellel létező bizonytalanságot és tökéletlenséget okoznak.

 

A téveszme (vagy zavarodottság), a tudatlanság egy formája. Zavart állapot, zavarodottság és tehetetlenség. A hamis nézetek szempontjából; a téveszméből eredő merev gondolkodásmód, egy fanatikus, rögeszmés jellem felvétele, ami merevvé és betokosodottá teszi az elmét.

 

   A három egészségtelen gyökér vezet minket a diszharmóniába és a szociális konfliktusokba. Tibeti festményeken ezeket festik az „Élet Kerekének” kerékagyára, amelyeket jelképesen egy kakas; egy disznó és egy kígyó képvisel. Körben vannak elhelyezve, és egymás farkát fogják. A három egészségtelen gyökér valójában támogatja és termeli egymást.

 

A mohóság gyökere neheztelést, haragot és gyűlöletet okoz, azokkal szemben, akik akadályozzák a vágy kielégítését vagy versenyeznek a kívánt dolog eléréséért, megszerzéséért, -pl. érzéki élvezet, hatalom, uralkodás és hírnév-. Így a mohóság/kapzsiság konfliktushoz és veszekedéshez vezet. Amikor a mohó/kapzsi vágy meghiúsult, akkor inkább ellenségeskedést és idegenkedést okoz. Így a mohóság bánatot, nyomorúságot, kétségbeesést, irigységet és féltékenységet idézhet elő. Olyan állapotokat, amelyek megtalálhatók a gyűlölet címszó alatt is. A nélkülözés és csalódottság fájdalma felélénkíti a vágy hevességét, ami menekülést keres a fájdalomtól azáltal, hogy más élvezeteket enged meg magának.

 

   Mindkettő, a mohóság és a gyűlölet is mindig összekapcsolódik a téveszmével. Mindkettő a téveszmén alapul, és még több téveszmét teremtenek, amelyektől mi menekülni szeretnénk, mert azoktól idegenkedünk. Mindkettő, a szeretet és a gyűlölet is elvakít minket, és veszélybe is sodor, valamint igazi célunktól is távol vezet. A szeretetünk és a gyűlöletünk az a téveszme, amely igazán elvakít és félrevezet minket.

 

   Az alapvető téveszme, amelyből minden másik alakja ered, az a; maradandó én-re vonatkozó elképzelés; meggyőződéses hit az én-ben (nagyfokú szellemi önkielégülés). Az ilyen megtévesztett én- emberek sóvárognak és gyűlölnek. Ezeken keresztül építik fel képzeletüket és büszkeségüket. Ennek az Én-hitnek először is világosan tartalmaznia kell, mi a megtévesztő nézőpont. Mélyreható, elmélkedő (meditatív) betekintés gyakorlásával kell áthatolni az illúzión.

 

      Az egészséges és egészségtelen gyökerek megnyilatkozásainak és utóhatásainak, az egyéni mentális állapotoknál van a legnagyobb szociális jelentősége. A társadalomban minden egyén fokozottan védi önmagát, szeretetteit, tulajdonát, biztonságát és szabadságát, mások mohóságától, gyűlöletétől és téveszméitől. Saját mohósága/kapzsisága, gyűlölete és tudatlansága másokban nyugtalanságot és neheztelést kelthet, bár az alany ennek nincs tudatában, nem figyel erre. Mindebből, egy bonyolult, összekapcsolódó szenvedés származik –másoknak okozott szenvedés, amelyet önmaga tapasztal meg.

Megismételve a Buddha mondását; az egészségtelen gyökerek ártanak önmagunknak és másoknak is, míg az egészséges gyökerek vagy azok forrásai az egyénnek és a társadalomnak is hasznosak.”

 

Az egészséges és egészségtelen gyökerek, minden területen történő kiegyenlítése, a legnagyobb emberi aggodalom. Mivel a kamma eredeti okai, az életünket-megerősítő és újraszületési-eredményt termelő szándékos cselekedetek; ilyenek a tetteink, szavaink és gondolataink motiválói és hajtóerői. Formába öntik karakterünket és a végzetünket, ezen túlmenően meghatározzák az újraszületésünk természetét. Domináns lénynek jellegzetes az elme szerkezete, az Abhidhamma Pitaka-ban az egészségtelen gyökerek kifejezést használják az egészségtelen (ön)tudat besorolására és a temperamentumok tipológiájához is. A megszabadulás állapotába vezető minden ösvény, hasonlóan kezeli az egészséges és egészségtelen gyökereket. Kezdetben a legközönségesebb mohóságot/kapzsiságot, gyűlöletet és beszámíthatatlan tudatlan-ságot az erkölcs révén kell elhagyni, amelyben segít a meditáció (samádhi) és a bölcsesség (panna) is. Ezeket alkalmazni kell a mélyebbre terjedő egészségtelen gyökerek eltávolítására és az egészséges gyökerek művelésére is. Még az Arahat állapot elérését, és a Nibbana elérését- a nagy keresés beteljesedését-, mindkettőt magyarázzák a gyökerek; a mohóság, gyűlölet és téveszme teljes kipusztításával.

 

   Buddha tanításában a gyökereket, széleskörű jelentőségük okán, a Dhamma magjának tekinti. Miközben bemutatja egy teljesen felvilágosult elme megkülönböztethető jelzéseit. Ez a tanítás egyszerű és mély, kezdetektől minden szinten hozzáférhető. Tény, hogy a mohóság, gyűlölet és a téveszme extrém alakjaikban sok nyomorúság okozói. A gonoszságnak fájdalmasan nyilvánvalónak kellene lennie, minden erkölcsileg érzékeny személy számára. Így a kezdeti megértéssel megnyílik a felfogóképesség és a teljes megéstésbe növekszik. És az, akkor betekintéssé válhat, ami arra késztet, hogy a megszabaduláshoz vezető ösvényre lépj- ami a mohóság, a gyűlölet és a téveszme kiirtása.

A Buddhista tanítás szerkezetén belül, a Jó és a Gonosz Gyökerek összekap-csolódásokban nagy változatosságban megtalálhatók.

 

Tisztelet a Kiemelkedettnek, aki látta minden dolog gyökerét.

NAMO TE MÜLA-DÁSSÁVI                                    

                                                                                     NyanapoikaThera                (Kandy, Sri Lanka)                                                         

 

BUDDHA VANDANÁ

Tisztelet a Buddhának

 

 Pamádamülako lobho, lobho vivádamülako,

dásabykárako lobho, lobho paramhi petiko.

Tam lobham parijánamantam vande’ham vitalobhakam.

 

Mohóság a meggondolatlanság gyökere,

                  Kapzsiság oka, a törekvés,

                 Kapzsiság, a rabul esés béklyója.

                  Buddha az, aki a kapzsiság természetét teljesen ismeri.

                  Imádom Őt, az Egyetlen Kapzsiságtól menteset

 

 

Vihánnamúlako doso, doso virüpakárako,

vinásakárako doso, doso paramhi nerayo.

Tm dosam parijánantam vande’ham vitadosakam.

 

                 A gyűlölet gyökere, a féltékenység.

                 Az útálatnak csúnyaság az eredménye.

                 A gyűlölet által sok romlás keletkezik.

                Egy pokoli világ az, amelybe a jövőben az ember menni fog.

                Buddha az, aki a gyűlölet természetét teljesen ismeri,

                Imádom Őt, az Egyetlen Gyűlölettől menteset.

 

 

Sabbághamülako moho, moho sabbitokárako,

sabbandhakárako moho, moho paramhi svádiko.

Tam moham parijánantam vande’ham vitamohakam.

 

                Téveszme, minden nyomorúságnak a gyökere,

                Minden baj teremtője, a tudatlan elme.

                Az elme vaksága a téveszméből fakad.

                Néha állatként él az ember a jövőben.

               Buddha az, aki a téveszme természetét teljesen ismeri.

              Imádom Őt, az Egyetlen Téveszmétől menteset.

                

 

(Tradícionális Páli szöveg, Sri Lankáról. Szerzője ismeretlen).

 

 

Első Fejezet

ALAPVETŐ MAGYARÁZATOK

 

I. MEGHATÁROZÁS

A három egészségtelen gyökér; mohóság, gyűlölet és téveszme. A három egészséges gyökér; mohóságtól való-mentesség, gyűlölettől való-mentesség és téveszmétől való-mentesség.

                                                                                       DIGHÁ NIKÁYA 33 (Sangiti Sutta)

 

 

MAGYARÁZAT

Ez két csoport a háromból; illetve az egészségtelen- és egészséges akaratú tettek, cselekvések (kamma), szavak vagy gondolatok által.

 

A „gyökér” (müla) kifejezés a kifejtés magyarázata szerint; rendelkezik az okok, feltételek és eredmények erős támogatásával. A kifejtés képletesen felveti, hogy a gyökerek, mint a „tápláló nedv” szállítói, lehetnek egészségesek és egészségtelenek. A gyökerek szállítják ezt a nedvet a mentális hatóerők működéséhez, amelyek velünk egyidőben léteznek, és az egészséges vagy egészségtelen cselekedetekben mutat-koznak meg. A gyökerek generálják a lényeknél a kedvező újraszületést.

 

   Az egészségtelen és egészséges kifejezés a Páli terminusban; akusala (káros) és kusala (üdvös).  Ezek alternatív megfelelői, melyeket más fordítók használnak, az egész-ségesre (kusala); jövedelmező, ügyes. Az egészségtelenre; hasznot nem hozó, ügyetlen. Az egészségtelen és egészséges kifejezések felölelik az élőlények életének minden akaratlagos tetteit a samsarában, annak az újraszületés és fájdalom tartományában. Azokat a tetteket, amelyeknek ilyen gyökerei vannak kammikusan egészséges vagy kammikusan egészségtelen tetteknek, nevezik. Az egészségtelen tartomány szélesebb, mint az erkölcs-telen, mivel a gyökér-beszennyeződései nem tartalmaznak erkölcstelen formákat. Az egészséges gyökerek, ebből van leginkább, földtípusok. A föld fölötti egészséges kamma, nem termékeny kamma, ezért nem vezet újraszületéshez.

 A földi (lokiya) vagy mindazok a tudatállapotok –melyek a szövegben nemesként merülnek fel-, amelyek nincsenek kapcsolatban a világfölötti ösvénnyel, megvalósítják a folyamatba lépést stb. Az egészségesek világfölötti típusa jelenti a négy útvonal megvalósítását, ez a négy a következő; folyamatba-lépő; egyszer-visszatérő; nem-visszatérő; Arahat.

 

   A Páli kommentárok, szentiratok az elme egészséges állapotaként magyarázzák a kusalát, mint erkölcsileg hibátlan (annavajja), kedvező vagy kellemes kamma-eredményt hozó állapotot (sukha-vipáka). A kusala másodlagos jelentése; „ügyes” vagy „gyakorlott”, aszerint, ahogyan a fordító használja ebben az összefüggésben. A kammikusan egészséges tetteket minősíthetjük begyakorlottaknak. Amennyiben annak ajándéka a jövőbeni boldogsághoz és felszabaduláshoz vezető ösvénnyel kapcsolatos és az előrehaladáshoz vezet.

    Az egészségtelen, Akusala (káros) jellemzői; az elme (arogya) egészségtelen vagy beteges állapota, erkölcsileg helytelen és elitélendő (savájja), kellemetlen kammikus-ered-ményeket  (dukkha-vipáka) okozó. Ezek az okok minden egészségtelen tettek-ben, egészségtelen szavakban és egészségtelen gondolatokban megjelenhetnek, amelyek az életre adott ügyetlen válaszoknak felelnek meg.

 

 

1. A HAT GYÖKÉR TARTOMÁNYAI

 

A, AZ EGÉSZSÉGTELEN

A három egészségtelen gyökér, angol nyelvű átírása nem rontja az értelme-zhetőségüket; mohóság, gyűlölet és téveszme. A Páli értelmezésben a három beszennyeződésnek és minden változatuknak, amelyben megjelennek, vannak fokozataik. Az egészségtelen gyökerek kammikus következményei, a „gyengétől- az erősig” határok között működnek. Vannak gyengébb, nem komoly és erősebb, komoly alakjai, következményei, megnyilatkozásai. De, a gyenge alakok is válhatnak erősebbé, alakíthatják a személy karakterét és lehetnek komolyabb megnyilvánulásai is.

 

     MOHÓSÁG  - összekapcsoló, kívánó, vágyakozás, szeretet, ragaszkodás, érzelmi kötődés, testi vágy vagy gyötrő vágy, düh, szenvedély, saját vágyak kielégítése, birtokvágy, fukarság; vágyakozás az öt érzelmi tárgyra; vágyakozás a gazdagságra, utódokra, hírnévre stb.

 

    GYŰLÖLET  - idegenkedés, utálat, visszatetszés, sértődés, irigység, rossz-hangulat, bosszúság, ingerlékenység, ellenséges érzület, ellenszenv, düh, harag, bosszúság.

 

   

TÉVESZME  - korlátoltság, homály, zavarodottság, lényeges dolgok nem ismerete (pl. a Négy Nemes Igazságé), előítélet, ideológiai dogmatizmus, vakbuzgóság, téves nézet, önteltség.

 

 

B,  AZ EGÉSZSÉGES

A negatív formák után, a következő három gyökér jelenti a pozitív jellemvonást:

 

MOHÓSÁGTÓL VALÓ-MENTESSÉG  - nagylelkűség, bőkezűség, nemesség, gondolkodás és cselekvés; lemondás és részvét; lemondás, nyugalom.

 

 

GYÜLÖLETTŐL VALÓ-MENTESSÉG  - szerető-kedvesség, könyörület, szimpátia, barátságosság, megbocsátás, türelem.

 

 

TÉVESZMÉTŐL VALÓ-MENTASSÉG  - bölcsesség, szellemi meglátás, tudás, értelmi képesség, intelligencia, felismerés, tárgyilagosság, lelki egyensúly.

 

 

2.

AZ EGÉSZSÉGTELEN GYÖKEREK MEGHATÁROZÁSÁNAK MAGYARÁZATA

 

A KAPZSISÁG. Jellegzetesen a mohóság tárgya. Funkciója szerint olyan, mint amikor egy forró serpenyőbe beleragad a hús. Az nyilvánvaló, hogy nem adod fel a hús kiszedésére tett kísérleteket, pedig a színe már fekete. A kapzsiság közvetlen oka lehet az öröm is, mivel ez rabsághoz vezet. A kínzó vágy, mint egy sebes folyású folyó, amely a nagy óceánba fut, úgy keríti hatalmába az elmét.

 

A GYŰLÖLET jellegzetessége a: vadság, mint egy provokáló kígyó. A funkciónak terjednie kell, akár egy csepp méregnek. Vagy a funkciónak erdőtűz-szerűen ki kell égetnie magát. Nyilvánvaló, hogy gyűlölet jelenlétében, ellenséges érzület is gyötri a lényeket. De, a közvetlen oka, a; bosszúságra való alap (ágháta-vatthu). Ezt az érzést minden lénynek tisztelnie kellene, mert olyan hatása van, mint amikor az állott vizelet méreggel kevere-dett.

 

A TÉVESZME vagy zavarodottság jellegzetessége a; vakság vagy a nem-tudás. Funkciója a nem-éleslátás vagy az, hogy a funkció elrejtse a tárgy igaz természetét. Nyilvánvaló, hogy hiányzik a helyes nézet, vagy manifesztálódik a homályba. A téveszme közvetlen oka az ostobaság.

                                                      VISUDDHIMAGGA: The Path of Purification, PP 529-30, 532.

 

 3.

AZ EGÉSZSÉGES GYÖKEREK MEGHATÁROZÁSÁNAK

MAGYARÁZATA

 

MOHÓSÁGTÓL VALÓ-MENTESSÉG; az elme jellemzője, a vágy hiánya, nem-ragaszkodás: a lótuszlevélen lévő vízcsepphez hasonlóan. Ezt a funkciót nem birtokolják a laikusok (vagy nem tudják elérni), mint egy felszabadított szerzetes. A szerzetesek nem foglalkoznak a vágyat felidéző objektumokkal (menedékük, a nem-ragaszkodás), mint az ember, aki belebukott az erkölcstelenségébe (nem akar belekapaszkodni).

 

GYŰLÖLETTŐL VALÓ-MENTESSÉG jellemzője; a vadság hiánya. Jellemzője még a nem-ellentétesség ami olyan, mint egy kellemes barát. A funkciójának a haragot, gyűlöle-tet, bosszúságot kell eltávolítania úgy, mint ahogy a szantálfa távolítja el a lázat. Ez nyílvánvalóan kellemes, akár a telihold.

 

TÉVESZMÉTŐL VALÓ-MENTESSÉG jellemzője; a dolgokat átható igaz természete. Más-képpen fogalmazva; a biztos áthatolás, akár egy ügyes íjász által kilőtt nyílvesszők. A funkciónak úgy kell megvilágítania a tárgy területét, mint egy lámpa. A téveszmétől, zavarodottságtól való-mentesség olyan, illetve úgy működik, mint egy vezető az erdőben.

                                                                               VISUDDHIMAGGA: The Path of Purification, P 525.

 

 

 

4.

AZ EGÉSZSÉGES GYÖKEREK TERMÉSZETE

 

A mohóságtól való-mentesség ellentéte, a kapzsiságtó való beszennyezettség;

A gyűlölettől való-mentesség ellentéte, az erkölcstelenség;

A téveszmétől való-mentesség, az egészséges minőségek egy fejletlen állapota.

 

A mohóságtól-mentesség feltétele, az adakozás (dána); a gyűlölettől-mentesség feltétele, az erény (síla); a téveszmétől-mentesség feltétele, a szellem fejlesztése (vagy meditáció, bhávaná).

   A mohóságtól-mentesség révén, az ember nem értékel túl egy vonzó tárgyat, nem kéjsóvár. A gyűlölettől-mentesség esetén, az ember nem becsül le egy kellemetlen vagy vonzó tárgyat, mivel nem gyűlölködő. A téveszmétől-mentesség által, a dolgokat torzulás-mentesen látjuk, mint aki megértette a dolgok torzulásának menetét.

   A mohóság-mentességnél előfordulhat egy hiba; miközben kívülről egyértelműen viselkedsz (egy vonzó tárgy esetében), belül kapzsi vagy. Egy kéjsóvár személy el fogja rejteni ezt a hibát. A gyűlölettől-mentesség által kiderül egy létező erény (kellemetlen vagy ellenséges tárgynál), egyetértően viselkedik, miközben a gyűlölködő lenézi az erényt. A téveszmétől-mentes bevallja a tényeket, és egyértelműen visel-kedik, miközben a megtévesztett ember tart a hamis igazságtól (tényszerűen-tényszerű), és az olyan hamis igazságtól, ami nem tényszerűen-tényszerű.

   A mohóságtól-mentes személy nem szenved a kedvesétől való elszakadásnál; de a kapzsi és kéjsóvár személy azonosul a kedvessel, és nem tudja a tőle történő elszakadást elviselni. A gyűlölettől-mentes személy nem szenved, egy nem kedvelt egyén társaságától; de a gyűlölködő (gyűlölete ellenére) felismeri önmagát, és nem tudja elviselni, a nem kedvelt egyén társaságát. A téveszmétől-mentes személy nem szenved, amikor nem telje-sül valamilyen kívánsága, mert a nem kedvelt személy azt képes visszatükrözni ezen az úton; „Hogyan lehetséges, hogy aki alávetett a romlásnak, nem indul hanyatlásnak?”

 

    A mohóságtól-mentes egyén nem tapasztalja meg a születés szenvedését, mivel a mohóságtól-mentesség ellentéte: a vágyakozás/sóvárgás, és a vágyakozás, a szenvedés egyik gyökere a születésnél. A gyűlölettől-mentes személy nem érzi az öregedés szenvedését (legalábbis erősen vagy idő előtt nem); a gyűlölködő visszariad tőle és elrejti azt, utálja azt, aki gyorsan öregszik. A téveszmétől-mentes nem szenved a haldoklásnál; mert a haldoklásnál csak a zavaros vagy megtévesztett elme szenved. Ez, azonban nem történik meg azzal, aki nem félrevezetett.

 

   A mohóságtól-mentes személy megteremti a boldog életét a világi emberek között (akik, a tulajdonviszonyok miatt gyakran veszekednek). A téveszmétől-mentes személy megte-remti a boldog életét az aszkéták és a szerzetesek között (akik, véleménykülönbségük miatt gyakran vitatkoznak). A gyűlölettől-mentes mindenhol megteremti a boldog megél-hetését.

 

   A mohóságtól-mentes újraszületése nem az éhes szellemek (peta) birodalmába történik; mivel a lények általában a sóvárgásuk révén születnek oda, és a mohóságtól-mentesség    (önzetlenség, lemondás), ellentéte a sóvárgás.

   A gyűlölettől-mentes nem a pokolba születik újra; mivel ez túl van az utálaton, és az erőszakos viselkedésűek születnek újra a pokolba, amelyet hasonlóan gyűlölnek; de a gyűlölettől-mentesség (szerető-kedvesség) ellentéte a gyűlöletnek.

   A téveszmétől-mentes nem az állatok birodalmában születik újra. Általában a téveszmé-vel rendelkező lények születnek állatként újra, olyanok akiket mindenki becsap; de a téveszmétől-mentesség (bölcsesség) ellentéte: a téveszme.

Ez a három, a ;

     -   a mohóságtól mentesség, megakadályozza a vágyak feltámadását,

-         a gyűlölettől-mentesség, megakadályozza az eltávolodást,

-         a téveszmétől-mentesség megakadályozza a téveszmével járó tárgyilagosság elvesztését.

 

Továbbá, ez a három gyökér megfelel az érzékelés három készletének; a lemondás észlelése; a jóság és erőszakmentesség és a testi tisztaság észlelése; a végtelen szeretet, szánalom és ezek elemeinek észlelése.

 

    A mohóságtól-mentesség révén elkerüljük az érzékek- élvezkedéseinek szélsőségeit; a gyűlölettől-mentesség révén elkerüljük az önsanyargatás szélsőségeit; a téveszmétől-mentesség révén a középutat gyakoroljuk.

 

   A mohóságtól-mentesség megtöri a mohóság testi rabszolgaságát; a gyűlölettől-mentesség megtöri a káros akaraton alapuló testi rabszolgaságot (pl. a rituálékhoz, rítusokhoz és a dogmatikus fanatizmushoz való ragaszkodást).

 

 

Az első két egészséges gyökér erénye által; az elme teljességének első két gyakorlatát (test és érzések), az akaraterő növekedése követi. A harmadik egészséges gyökér erénye által (téveszmétől-mentesség), az elme teljességének utolsó két gyakorlatát (az elme álla-pota és az elme tartalma) is az akaraterő növekedése követi.

 

  A mohóságtól-mentesség az egészség egyik feltétele; mert aki nem kapzsi, az nem fog magához venni semmilyen alkalmatlan dolgot. Még akkor sem, ha az csábító, és ennek okán egészséges marad. A gyűlölettől-mentesség a fiatalság egyik feltétele; mert aki mentes az utálattól, azt nem fogyasztják az utálatnak azon tüzei, amelyek ráncokat és szürke hajat okoznak. Így utálat mentesen, sokáig fiatalos marad. A téveszmétől-mentesség a hosszú élet egyik feltétele; mert aki nem megtévesztett, tudni fogja, hogy mi a jótékony és mi a káros, és ennek okán a jótékonyhoz folyamodik, ezért neki hosszú élete lesz.

 

A mohóságtól-mentesség a gazdagság áldásának egyik feltétele; mert aki nem kapzsi az a nagylelkűsége révén a gazdagságot fogja elnyerni (kammikus eredményként).

A gyűlölettől-mentesség a barátság áldásának egyik feltétele; mert a szerető-kedvességen keresztül az ember, barátokat fog elnyerni és nem fogja elveszteni őket.

A téveszmétől-mentesség az önfejlesztés áldásának egyik feltétele; mert ő az, aki nem félrevezetett/megtévesztett, és ezért csak azt teszi ami jótékony, az tökéletesíteni fogja önmagát.

 

   A mohóságtól-mentesség révén az egyén elfogulatlan, személyekkel és dolgokkal szem-ben, amelyek a saját környezetébe tartoznak, és még a saját pusztulásakor sem fog szenvedést érezni.

A gyűlölettől-mentességnél ez tartja egyenes úton a személyeket és dolgokat, olyan esetekben amikor azok egy ellenséges csoporthoz tartoznak. Mert, aki mentes a gyűlölettől, annak nem lesznek ellenséges gondolatai, még azok irányában sem, akik ellenségesek vele szemben.

A téveszmétől-mentességnél ugyanazok vonatkoznak a személyekre és dolgokra, mint a semlegesekhez tartozók csoportjára; mivel benne van a nem-megtévesztettség, és a bármihez vagy bárkihez történő nem-kötődés.

A mohóságtól-mentesség révén az egyén megérti az átmeneti jelleget; egy mohó ember az élvezetekért való vágyódása közben nem fogja látni a múlandó jelenségek átmeneti jellegét.

   A gyűlölettől-mentesség  révén az ember érteni fogja a szenvedés okát; mivel hajlandó nem-gyűlölni, megérteni és félretenni a bosszúságok okait, a szenvedésként látott jelenségeket.

   A téveszmétől-mentesség révén érteni fogja, mi a nem-én; mivel aki nem-megtévesztett gyakorlott abban, hogy megragadja a valóság természetét, és tudja az öt halmazon kívül van belső vezetés és belső ellenőrzés is. ’Éppen az átmeneti jelleg megértése, stb. okozza a mohóságtól-mentességet, és így a mohóság-mentesség teremti meg az átmeneti jelleg megértését. Az átmeneti jelleg megértése a mohóságtól-mentességből ered; a szenvedés megértése a gyűlölet-mentességből ered. Aki megengedi, hogy az elméjében felmerüljön a ragaszkodás, akkor ő tudja, mi az átmeneti? És miközben ismeri a jelenségeket, szenved az, akinek a harag idézi elő a további szenvedését? És miközben tudja, hogy a jelenségek önmagukban üresek, ki dőlne be az elme zavarodottságának?

                                                               ATTHASÁLINI (Dhammasangani, Az Abhidhamma Pitaka-ból).

 

 

5.

AZ EGÉSZSÉGTELEN GYÖKEREK KÜLÖNBSÉGEI

 

Ó, szerzetesek, lehetnek kívülállók, akik kérdezni fognak; „Barátaim, három állapota van az elmének; mohóság, gyűlölet és téveszme. Hogyan különböztetjük meg őket, mi a különbség közöttük, mik a sajátosságaik?”

 

Ó szerzetesek, akik így kérdeznek azok kívülállók, és magyarázzátok el nekik;

                  „A mohóság kisebb hiba és lassan elenyészik; a gyűlölet nagy hiba és gyorsan elenyészik, a téveszme nagy hiba és csak lassan enyhül.”

                                                                                                                  ANGUTTARA NIKAYA, 3:68

 

MAGYARÁZAT

A beszámoló mohóságról szóló szövegében a lény kisebbet hibázik, és így megszerzi a relatív érzéket. A kommentár magyarázata; a mohóság kétszeresen is kisebb hiba; (I:) a közvélemény előtt (a világ szemében), és (II.) a kamma-eredmény (vipáka) vonatkozásában is, mint pl. az újraszületés tekintetében, ami a kamma eredményétől függ (mohóságtól kényszerítve). (I.) Ha pl. a szülők házasságban nemzik a gyermekeiket, akkor a világi szabályok szerint nem követnek el hibát (bár a házasságba, a szereteten és a sexualitáson keresztül belép a mohóság). (II.) Ha a házasságban az ember elégedett a házastársával (és figyel a harmadik szabályra), akkor ezáltal, nem fog alacsonyabb világba újraszületni. Így a mohóság vagy a vágy csak kisebb mértékben érinti a kamma eredményeit. A mohóság mindazonáltal lassan enyészik el, mint az olajos korom. Bizonyos személyeknél a mohóság szokatlan tárgyként vagy érzéki vágyként egy életen keresztül megmarad. Ráadásul ez még két vagy három létezésen keresztül folytatódhat, anélkül, hogy eltünne.

 

   Így a gyűlöletnél és a téveszménél, a mohóság viszonylag kisebb gonoszságnak számít. Ha ezek az alapvető erkölcsi normák korlátain belül maradnak, és nem okozzák az öt szabály egyikének megszegését sem, akkor ezek nem fognak kizárni egy kedvező újraszületést, amit a jó kamma okoz. Mindazonáltal, a mohóságot nagyon nehéz teljesen legyőzni. Az életért való ’vágy’ vagy az ’élni akarás’, az élet magja. Az életet-megerősítő sóvárgás pedig a szenvedés eredete.

 

A kommentár szerint a gyűlölet; a szülők, testvérek, nővérek és aszkéták irányában vezet-het igazságtalansághoz. Egy bűnelkövetőt, bárhová megy is, vétke és rosszhíre, mindig követni fogja. Ha gyűlöletből követnek el szörnyű tetteket; mint pl. apagyilkosság, akkor az elkövető eonokon keresztül fog szenvedni a pokolban. Így a gyűlölet nagy hiba a közvélemény szemében és a kamma-eredményében is. Azonban a gyűlöletet elhalványíthatja az idő; amikor egy sértést gyűlöletből vagy haragból követnek el, az megbánthatja azokat, akik ellen elkövették. Ha ilyenkor azok, akiket megsértettek megbocsátanak, akkor a tettet ez jóváteszi (az elme bűnelkövető állapotára vonatkozik).

    A gyűlölet így bomlasztó és antiszociális tényező, az egyének számtalan nyomorúságának forrása minden embercsoportnál. Az ember így azt gondolná, hogy a társadalom a „nagy hibát”, a társadalmi jólét nagy ellenségének tekinti, és mindent megtesz, hogy gyengítse vagy kiküszöbölje azt. De azok az ellentétek, amelyeket az emberi csoportoknál találunk, gyakran előmozdítják saját önző szándékainkat és gyűlöletünket, vagy tetteinket, szavainkat amelyeket megtévesztő ideológiák motiváltak. A történelem során azon vezetők akik a tömegek támogatását keresték, mindig könnyebbnek találták, hogy egy közös utálat által egyesítsék az embereket, mint egy közös szeretet által.

 

   A gyűlöletnek minden embernél van egy, egyéni szintje. Az egyéni szint magassága gyakran okoz önzésből eredő viszályt. A gyűlölet növekedhet úgy is, mint egy kényszerítő kéjsóvár szenvedély, de ez általában mindkettőre, a gyűlölködőre és az áldozatára nézve is romboló. Ha tudsz, vigyél mély gyökereket az elmédbe, legyen ez a harag lángnélküli füstölése vagy az öröm kitörése az erőszakból. A gyűlöleten keresztül az ember elméje lesűllyedhet az emberi szint alá, és így aki gyűlölködő, annál mindig ott van a kockázat, hogy újraszületése az ember alatti világba történik.

 

   Mégis, aki nem azonosul az elme mindegyik állapotával, az először bánja, de szükségesnek látja önmaga átalakulását, mivel az elején nem nehéz a gyűlöletet vagy a haragot irányítani. Ezért, az irányítást addig kell megtenni mielőtt a gyűlölet vagy a harag erősebbé nem válik. A gyűlölet ingerültséget, feszültséget és gyötrelmet okoz. Amióta az emberek alapvetően boldogságra vágyódó lények, idegenkednek a boldogtalanságtól, azok akik értik a gyűlölet következményeit, szeretnének megszabadulni ezektől az érzetektől.

 

   A téveszmének, a kommentár szerinti magyarázatban két nagy hibája van. Ha egy tettet a téveszme hatása alatt követnek el, akkor az ilyen tettől az ember csak nagyon lassan szabadul; a medve bőréhez hasonlóan, aki nem akar megszabadulni a tiszta és fényes bundájától, amit gondosan tisztogatott.

 

  Ha a mohóság törvényellenes (a kamma törvénye ellen), korlátozatlan tetteit vagy a vágy tetteit, a bűnösség érzése nélkül hajtják végre, akkor olyan elfogult nézet által cseleksze-nek, amelyet megtévesztett a mohóság. Az ilyen tetteket nem könnyű megsemmisíteni. A mohóságot nehezen adják fel, még az ismétlődő kudarcok hatására sem. Így a csalódottságot és haragot csak megerősíteni lehet a mohóságon/kapzsiságon keresztül. Van még a megtévesztéses mohóság, amely vallási (vagy látszólag-vallási) formában van jelen a napjainkban.

 

 

A megtévesztéses mohóságnak csak akkor lehet minden formáját kiküszöbölni, amikor a megtévesztő nézeteket és elveket kiiktatják. Vagy olyan esetekben is, amikor a mohóságot nem támogatja helytelen elmélet, mint pl. saját vágyaink gátlásoktól mentes kielégítése, naívság, tudatlanság. Vagy amikor, a megtévesztő nézet zavaros és csak naiv hit van, hogy „ezt helyes és természetes dolog megtenni” –ezekben a felsorolt esetekben, az ilyen mohóságtól megtévesztett kötelékeinken nehéz lesz áttörni.

 

   Ez hasonló ahhoz, amikor a téveszme gyűlöletet kelt, és azt hibás nézetekkel vagy hibás hozzáállással tartja életben. Ha például, a megtévesztő nézetek miatt az emberek másokat tisztelnek olyanokat, akik az utálat törvénye szerint más osztályokhoz és/vagy más vallásokhoz tartoznak. Az utálat vagy a harag sokkal erősebb kötelék, mint a szenvedély, de az időleges dühkitörés csak természetes velejárója a téveszmének.

 

   A téveszme jelenléte nélkül nem merülhet fel mohóság vagy gyűlölet. A mohóság egészségtelen gyökerei és a gyűlölet gyökerei mindig társulnak a téveszmével. A téveszme mindazonáltal mindig önmagától alakul ki, és a gonoszságnak, a szenve-désnek lehet nagyon erős forrása. A téveszme minden egészségtelen jelenlevőségéről a Dhammapada azt mondja; ez nem összekuszálódás, ami azonos a téveszme és a tudatlanság (a téveszme egyik szininimája) hálójával, amely az elme legnagyobb beszennyezője. Buddha kijelelentette; „Minden egészségtelen állapotnak a tudatlanságban van a gyökere, a tudatlanságban gyűlnek össze, és ez a megsemmisítő tudatlanság minden más egészségtelen állapotot eltöröl.”                                                                                       (SAMYUTTA NIKAYA 20:1)

 

 

A tudatlanság természetesen nem ezzel a témával vagy a világi tudás témáival kapcsolatos ismeretek hiányát jelenti. Ez inkább a helyes megértés hiányára, és a Négy Nemes Igazság megértésére vonatkozik; mégpedig a tudatlanság (vagy szándékos tudatlanság), a teljes tartomány és mély szenvedés valóságos esetében megtörténhet, hogy vége a szenvedés-nek, és ez az út a szenvedés megszüntetéséhez vezet.

 

   A szenvedés igazságát elrejti a valóság négy torzítása (vipallása), az átmeneti látás tartósságának négy nagy illúziója; a boldogság, ami valójában szenvedés; egyéniség, ami önmaga nélküli szépség a rondaságban. Ezek a torzítások a tudatlanság és a téveszme erőteljes, egyetemes megnyilatkozásai, amelyeket kirekesztettek a szenvedés igazságának megértéséből, és ezáltal elhomályosít más igazságokat is. A négy torzítás a három szint bármelyikén megjelenhet; eléggé szokványos a téves észleléseknél (sanna-vipallása), vagy a gondolkodás hibás útjaként (citta-vipallása) vagy a határozottan hibás ötletekben és elméletekben (ditthi-vipallása) nyilvánul meg. Az állhatatosan tartott hibás nézetek láncot kovácsolhatnak a legerősebbnek is, ami a lényeket a fájdalommal teli samsárához láncolja. Ha ezek a nézetek működnek; tagadják bármilyen tett erkölcsi fontosságát. Ilyenkor, a következő létezésben történő újraszületése egy „rögzített-rendeltetésbe”, a nyomorúság egy világába történik.

 

   A kamma formáinak kezelése merő ostobaság, sok életen át, gyengíti az ember belső növekedését és sok életen keresztül, jelen van. De a téveszmétől, abban az esetben el lehet menekülni, ha a személy jó gyökerekkel rendelkezik, mohóság-mentes (önzetlen), nem-gyűlölködő (kedves, szánalommal telt), és van elég ereje, aktívvá válni.

 

 

 

A téveszme mély és erős gyökerű, a legtöbbször ebből keletkezik a hibás nézet és a személyiséghit. A személyiség-hit; a maradandó énbe vagy a lélekbe vetett hit, önteltséggel és képzelőerővel kísérve. A hit lehet naiv és meggondolatlan, vagy elméletektől és meggyőződésektől támogatott. De azt tagadják, hogy a személyiség-hit körbeveszi a téveszmét és legyőzi azt, majd lassan elenyészik. Az egocentrikusság megjelenése nagy hiba.

 

   A téveszme széles kiterjedésére és egyetemes hatására tekintettel elérhető, hogy a tudatlanság elnevezése alatt megjelenik a Függő Keletkezés első láncának faktora (paticca.samuppáda). Mivel az első lánc, kényszerítő erő, amely fogságban tartja a létkereket, így a téveszme, ’nagy hiba és lassan enyészik el.’

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

zolit.@freemail.hu

(Zoli, 2011.09.16 13:00)

Ez egy nagyon jó fordítása az eredetinek.Gratulálok.