Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Bhikkhu Thich Nhat-Tu                                                                                                         Firdította: Bhante

A BUDDHISTA KAMMA ELMÉLET

ERKÖLCSI VONATKOZÁSAI

I.
ÁLTALÁNOS BUDDISTA ELKÉPZELÉS A KAMMÁRÓL
 
1, A kamma, az ember erkölcsi cselekedetei és viselkedési hajlamai, valamint azok kölcsön-hatásai és következményei, az idő három dimenziójában. Nevezetesen; a múltban, a jelen-ben és a jövőben.
 
2, A kamma kapcsolódik az akarathoz vagy az okhoz, ami erkölcsi szempontból nagyon fontos és meghatározza a következmény erősségét és irányát. A kamma akaraterő (cetana), szándék nélkül erkölcsileg minimális jelentőségű, sőt jelentéktelen.
 
3, A kamma nem csak kapcsolat a múlt és a jelen cselekedetei között, de a jelenlegi cselekedeteink és a magatartásunk termeli a gyümölcsöt, a következő életünkre. A jelen kammája erősen meghatározza az ember karrierjét, társadalmi és szociális helyzetét.
 
4, A meglévő erkölcsi törvény elmagyarázza, milyen a jó kamma (punna/kusala), ami a boldogsághoz (sukha) és jóléthez vezet. A rossz kamma (papa/akusala) pedig szenvedéshez (dukkha) vezet. Összefoglalva, aki jót cselekszik –jóvá válik. A bűnös, helytelen cselekedet, erkölcsi beavatkozást igényel.
 
5, Mivel az erkölcsi törvény; kötelezettség, rámutat arra, hogy a cselekedetek erkölcsi hajtóereje felelős az elkövetett cselekedeteink következményeiért. Más szavakkal; aki nem cselekszik, az nem aratja le a következményeket, mert azok nincsenek.

 

6, Mivel, az Igazságszolgáltatás Törvénye, büntető törvény; a kamma az erkölcsi hajtóerőnek a magyarázata, mint a boldogság, a szenvedés, az emberi társadalomban megtalálható egyenlőtlenségek oka, stb.

 
7, A kamma nem sors vagy előre elrendelés. Meg lehet változtatni és lehet alakítani az ember akarata (cetana) szerint, a körülmények, és az erőfeszítés hajtóereje lehet; környezeti, szellemi, kulturális vagy szociális.
 
8,  A kammánk javítása, alacsonyról-magasabbra; rosszról-jóra; világiról-világok fölöttire, a Buddhizmusban motiváció, amely a tökéletes emberi világ kialakítását célozza.
 
 
II.
A BUDDHISTA KAMMA ELMÉLET ERKÖLCSI VONATKOZÁSAI
 
1, A létezés két természeti törvénye, az; Ok-okozati Törvény valamint az Erkölcs Törvénye. A Buddhizmus kamma elmélete rámutat arra, hogy a „lét” vagy a „létezés”, mindig függ a keletkezéstől vagy a létezésbe, újraszületésbe beleavatkozó jó vagy rossz cselekedetektől. A létezés, a Dhammának egy változata, a kamma alávetett a változásoknak (anicca), alárendelt a viszályok-nak (dukkha), a nem-szubsztancionálisnak (anatta), és mentes minden önmagunktól függő létezéstől (sunna). Más szóval a kamma alávetett a kezdeményezések-nek (uppada), hanyatlásnak (vaya) és a folytonos átalakulásnak (thitassannatattom).
 
2, A Buddhista kamma elmélet szerint, az ember természete nem függ az ő korábbi cselekedeteinek (puranakamma) minőségétől, de nagymértékben meghatározza a jelen idejű cselekedeteit (navakamma). A régi kamma, hatással lehet a jelenlegi élet, erkölcsi hajtóerejére. A jelenlegi kamma, viszont a létezés végéig, aktívan működik, és meghatározza az egyén erkölcsi állapotát. Másképpen, a Buddhista kamma elmélete elutasítja a fatalizmust, a pre-determinizmust és az isteni-determinizmust.
 
3, A Buddhista kamma elmélet megértése segíti az ember ésszerű létezését, segít elérni a jelen-ben, a legjobb erkölcsi és szellemi tökéletességet. Ő nem fordul vissza, és nem ragaszkodik dolgokhoz a múltból, nem álmodik a még elkövetkező dolgokról. Világosan látja a jelent, és teljes bizonyossággal igyekszik gyakorlatai és feladatai elvégzésére, és ezt minden tétovázás nélkül teszi.
 
4, A Buddhista kamma elmélet megértése megajándékoz minket az életszemlélet pozitív megközelítésével. Minden következménynek oka van; lehet, hogy csak egy vagy kettő, vagy több; amelyek lehetnek kölcsönösek vagy egymásra hatók. Ennek alapján minden kudarc vagy siker, csalódás vagy karrier, szenvedés vagy boldogság, nyereség vagy veszteség; az élettől függően. Az okok jobb ismerete, jobb teljesítmény elérését teszi lehetővé. A jobb teljesítmény, jobb következményeket okoz, mivel a bölcs cselekedetek jutalmat kapnak. Az ilyen gondolkodás és reakcióerő bizonyítottan megakadályozza az ember nihilizmusát, materializmusát vagy az élet önző megközelítését, amely ártalmas erkölcsi folyamatnak tekinthető.
 
5, Minden nem kívánatos és nem kedvező következmény elkerülése érdekében, a múltban keletkezett okot, az erkölcsi erők megpróbálják feljavítani; a múlt rossz kammáját, a jelen eré-nyeivel. A nagylelkűséggel legyőzi a mohóságot; a szerető-kedvességgel, a gyűlöletet; bölcsességgel a tudatlanságot; igazmondással, a hazugságot; és erénnyel a bűnt. Az energiát és az érdemeit időben felhalmozza. Boldogan jótékonykodik, szociális segítséget nyújt, tiszteletben tartja az Öt Erkölcsi Törvényt, gyakorolja a brachmacariyát, ápolja és gondozza az elmét stb.
 
6, Tapasztalatokat szerez a múltról, önmagáról és másokról. Másokkal szemben kedves, együtt-működő és segítőkész. Nem hibáztat senkit saját kudarcáért, inkább a jobb teljesítmény elérése érdekében megvizsgálja az okokat. Úgy véli, a jó emberi tulajdonságok; viselkedés, gyakorlatok és hajlamok javítása, hozzátartozik önmagunk tökéletesítéséhez. Ennek alapján kerülni kell minden babonát, állati áldozatot, Isten imádatát, vagy Istenek bálványozását. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetést, akár nemi, faji, stb., meg kell gátolni. A kamma törvénye előtt, minden ember egyenlő. Tiszteletben kell tartani mások jogait és személyiségét.
 
7, Annak, aki felismeri a kamma elméletének független működését, annál az erkölcsi erő aktívvá válik és önbizalmat ad saját munkájának elvégzéséhez. Nem ismer imádságokat, nincs természetfeletti ereje, és külső segítség nélkül, az önsegélyezés elve alapján próbál segíteni, önálló, önerőből fejleszti és képzi önmagát és megvalósítja a mentális, erkölcsi és szellemi felvilgosodást.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.