Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A BÖLCSESSÉG

A BÖLCSESSÉG

 

A bölcsesség nem azt jelenti, hogy egy csomó ismerettel rendelkezünk a világról. Nem szükséges egyetemre járnunk és információt gyűjteni azért, hogy bölcsek le-gyünk. A bölcsesség azt jelenti, ismerjük a körülmények természetét, úgy ahogyan azokat megtapasztaljuk. Ez nem csak azt jelenti, hogy megértjük a testünket és tudatunk körülményeit azáltal, hogy reagálunk rá, és elmélyedünk benne, hanem azt, hogy használjuk a Buddha (aki ismeri a dolgokat) szót azért, hogy megfigyeljük; ezek a körülmények állandó változásban vannak.

 

 

  A bölcsesség; a nem-tudás megfigyeléséből, hibák elkövetéséből ered, elmélkedünk róluk, majd tovább megyünk. A Buddha Bölcsessége csupán két dologból áll; a feltételekhez kötöttből és a feltételekhez nem kötöttből. Ez, egy azonnali felismerése a dolgok jelenlegi állapotának anélkül, hogy ragaszkodnánk hozzájuk. Ezen pillanatban is tudatában lehetünk a tudati körülményeknek, a test érzéseinek, hogy mit látunk, hallunk, ízlelünk, érintünk, szagolunk és gondolunk, nem beszélve a tudat ürességéről. Tulajdonképpen a feltételekhez kötött és a feltételekhez nem kötött az, amit megérthetünk.

 

  A személytelen bölcsesség túl elvontnak tűnik számunkra. Ezért nem tudunk felfogni egy test és lélek nélküli bölcsességet. És mivel úgy tűnik, hogy a bölcsesség mindig rendelkezik személyes minőséggel, ezért nagyon hasznos Buddhát ennek szimbó-lumaként használni.

Amikor menedéket veszünk a Buddhában; az nem azt jelenti, hogy valami történeti személyben tennénk ezt, hanem abban, ami bölcs az univerzumban, a tudatunkban abban, ami tőlünk nem független valami, hanem sokkal valóságosabb annál, amit a tudatunkkal felfogha-tunk vagy az érzékszerveinkkel tapasztalhatunk. A Buddha bölcsessége nélkül lehetetlen lenne az élet az univerzumban, mert a Buddha bölcses-sége az, ami oltalmaz. A Buddha bölcsesség terminusát csupán konvencionális szimbólumként használjuk, ami segít emlékezni arra, hogy törekedjünk a bölcsességre, az éberségre, a felébredésre.

 

„Minden benned van. Meglehet ismerni a világot anélkül, hogy kilépnénk a házunkból, láthatjuk a nagy Égi Igazságot (ösvényt) anélkül, hogy kinéznénk az ablakon. Minél távolabb keressük a tudást, annál kevesebbet sajátítunk el belőle. Ebből következően a bölcs meg-szerzi a tudást utazás nélkül is, megérti a dolgokat anélkül, hogy a szemével látná azokat. Véghez viszi a dolgokat, anélkül, hogy tevékenyen részt venne bennük”.